A leggyengébb láncszem

Betonkoszorúk hőszigetelése

2012-04-24 20:57:15 | Módosítva: 2012-04-24 20:57:15

Az épület koszorújának építőanyag általában eltér a falazat anyagától. Miután ez a rész alapvetően fele az épület szilárdságáért, ezért ezt egybeöntött betonból készítik. A beton hőszigetelő képessége azonban lényegesen rosszabb, mint mondjuk egy üreges falazóblokké, ezért sok esetben a betonkoszorú szigetelési szempontból gyenge láncszemnek bizonyul.

Az üreges falazóblokkok, vagy más korszerű falazó anyagok hőszigetelő képessége akár mindenféle külön szigetelő burkolat nélkül is megfelelhet a jelenlegi előírásoknak. Azok a falazatok, amelyek hőátbocsátási tényezője, az úgynevezett U értéke (ezt hívták régen „k”-nak) 0,4 Watt per négyzetméter Kelvin körül van, nem igényelnek további hőszigetelést, a falszerkezet anyagában hőszigetelt. Mivel azonban a beton hasonló értékeket nem érhet el, ezért a koszorúnál, illetve az ugyancsak betonból készült áthidalóknál hőhíd alakulhat ki. Ennek aztán az a következménye, hogy télen az ablakok felett, vagy körben a mennyezetnél (a koszorúknál) csepeg a víz a falról, és ezek a falfelületek intenzíven penészednek. Az ilyen hibák végleges megszűnését csak az épület teljes hőszigetelésétől lehet várni, ami jelentős többletköltséget emészt fel. Célszerű tehát ezt megelőzni, és még az építkezés folyamán hőszigetelni a kritikus részeket.

Érdekes módon a hőhíd negatív következményei annál súlyosabbak, minél nagyobb a különbség a hőszigetelő képességben a falazat különböző részei között. Egy igen korszerű falazat egy szigeteletlen beton koszorúval párosítva a legrosszabb végeredményt adhatja; a koszorú és az áthidalók megfelelő szigetelése ilyenkor még fontosabb.

A koszorúk és áthidalók szigetelésére két eljárás terjedt el. Az egyiknél a betonozás előtt a zsalu belső oldalára teszik a hőszigetelő anyagot. A másik eljárásnál a fal felületére – bennmaradó zsaluzatként – koszorú hőszigetelő elemet ragasztunk.

A szigetelő megoldás kiválasztásánál a mechanikai szempontok az elsődlegesek. Ha bennmaradó zsaluzatként, a tényleges zsalu belső oldalára kerül a hőszigetelés, az csak minimális terhelésnek lesz kitéve. Lényegében csak a kivitelezés során kapott betonnyomást kell elviselnie. A szerkezet elkészülte után már nem nehezedik rá teher. Egészen más a helyzet, ha maga a hőszigetelés képezi a zsalut. Ehhez speciális, terhelhető koszorú hőszigetelő elem szükséges. A koszorúra illetve áthidalóra kerülő hőszigetelő lemez szükséges vastagsága attól függ, hogy melyik szigetelő anyag féleséget választjuk. Egyes típusokból elegendő 5 cm-es szigetelés vastagság is, másokból minimum 6 vagy 7 cm szükséges.

A zsalu belső oldalán elhelyezett szigetelés ideiglenes rögzítéséről gondoskodni kell. A speciális koszorú hőszigetelő elemet a falra és egymáshoz is ragasztóval kell rögzíteni. A felület tiszta és sík legyen, kismértékű nedvesség viszont gyorsítja a kötést. A ragasztót két-három vékony csíkban kell felhordani a hőszigetelő elemre.

A koszorú elemek különböző magassági változatokban készülnek. Mindig a födémvastagságnál magasabb elemeket kell használni, és a fölösleget a koszorú betonozása során le kell vágni. Amennyiben egyedi födémmel állunk szemben, a típusmagasságtól eltérő elemeket is tudunk készíteni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: beton, hőszigetelés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Ne fázzon a rezsiszámláktól!

A média azt sugallja, hogy dőljünk hátra nyugodtan, mert az energiaszolgáltatók megoldják helyettünk havi rezsigondjainkat. Az építőipari szakemberek azonban óva intenek attól, hogy elhanyagoljuk...


Betonfúrás rezgésmentesen

Betonfúrási munkákat az ipari gyémánttechnika fejlődésének köszönhetően ma már rezgés és roncsolásmentesen végezzük, így hőszigetelt házaknál is szabályos, kitörésmentes furatot készíthetünk...