A leggyengébb láncszem

Betonkoszorúk hőszigetelése

2012-04-24 20:57:15 | Módosítva: 2012-04-24 20:57:15

Az épület koszorújának építőanyag általában eltér a falazat anyagától. Miután ez a rész alapvetően fele az épület szilárdságáért, ezért ezt egybeöntött betonból készítik. A beton hőszigetelő képessége azonban lényegesen rosszabb, mint mondjuk egy üreges falazóblokké, ezért sok esetben a betonkoszorú szigetelési szempontból gyenge láncszemnek bizonyul.

Az üreges falazóblokkok, vagy más korszerű falazó anyagok hőszigetelő képessége akár mindenféle külön szigetelő burkolat nélkül is megfelelhet a jelenlegi előírásoknak. Azok a falazatok, amelyek hőátbocsátási tényezője, az úgynevezett U értéke (ezt hívták régen „k”-nak) 0,4 Watt per négyzetméter Kelvin körül van, nem igényelnek további hőszigetelést, a falszerkezet anyagában hőszigetelt. Mivel azonban a beton hasonló értékeket nem érhet el, ezért a koszorúnál, illetve az ugyancsak betonból készült áthidalóknál hőhíd alakulhat ki. Ennek aztán az a következménye, hogy télen az ablakok felett, vagy körben a mennyezetnél (a koszorúknál) csepeg a víz a falról, és ezek a falfelületek intenzíven penészednek. Az ilyen hibák végleges megszűnését csak az épület teljes hőszigetelésétől lehet várni, ami jelentős többletköltséget emészt fel. Célszerű tehát ezt megelőzni, és még az építkezés folyamán hőszigetelni a kritikus részeket.

Érdekes módon a hőhíd negatív következményei annál súlyosabbak, minél nagyobb a különbség a hőszigetelő képességben a falazat különböző részei között. Egy igen korszerű falazat egy szigeteletlen beton koszorúval párosítva a legrosszabb végeredményt adhatja; a koszorú és az áthidalók megfelelő szigetelése ilyenkor még fontosabb.

A koszorúk és áthidalók szigetelésére két eljárás terjedt el. Az egyiknél a betonozás előtt a zsalu belső oldalára teszik a hőszigetelő anyagot. A másik eljárásnál a fal felületére – bennmaradó zsaluzatként – koszorú hőszigetelő elemet ragasztunk.

A szigetelő megoldás kiválasztásánál a mechanikai szempontok az elsődlegesek. Ha bennmaradó zsaluzatként, a tényleges zsalu belső oldalára kerül a hőszigetelés, az csak minimális terhelésnek lesz kitéve. Lényegében csak a kivitelezés során kapott betonnyomást kell elviselnie. A szerkezet elkészülte után már nem nehezedik rá teher. Egészen más a helyzet, ha maga a hőszigetelés képezi a zsalut. Ehhez speciális, terhelhető koszorú hőszigetelő elem szükséges. A koszorúra illetve áthidalóra kerülő hőszigetelő lemez szükséges vastagsága attól függ, hogy melyik szigetelő anyag féleséget választjuk. Egyes típusokból elegendő 5 cm-es szigetelés vastagság is, másokból minimum 6 vagy 7 cm szükséges.

A zsalu belső oldalán elhelyezett szigetelés ideiglenes rögzítéséről gondoskodni kell. A speciális koszorú hőszigetelő elemet a falra és egymáshoz is ragasztóval kell rögzíteni. A felület tiszta és sík legyen, kismértékű nedvesség viszont gyorsítja a kötést. A ragasztót két-három vékony csíkban kell felhordani a hőszigetelő elemre.

A koszorú elemek különböző magassági változatokban készülnek. Mindig a födémvastagságnál magasabb elemeket kell használni, és a fölösleget a koszorú betonozása során le kell vágni. Amennyiben egyedi födémmel állunk szemben, a típusmagasságtól eltérő elemeket is tudunk készíteni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: beton, hőszigetelés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gyeprácsok és más megoldások

A gyepek, pázsitfelületek fontos részei a díszkertnek. Sokan haszontalannak vélik, hiszen „a fűvel csak baj van”: öntözzük, műtrágyázzuk, hogy nőjön… Ha megnőtt meg csak a bajunk van vele, hogy...


Multipor belső oldali hőszigetelés

Magyarországon azért van szükség több fűtési energiára, mert a meglévő, elöregedő lakásállomány nagy részénél a megfelelő hőszigetelés nem megoldott. Építésük idején nem fordítottak kellő...