A siker titka az előzetes állapotfelmérés
Minden pince felújítható. Az eredmény az épületszerkezet állapotfelmérésének függvénye. Ez magában foglalja az épület állagának kárelemzését és a laborvizsgálatot. További feladat a kár mértékének megállapítása. A megállapítások és a mérési eredmények alapján történik aztán az egyedi helyreállítási terv elkészítése.
Az elemzéshez próbatesteket kell kinyerni a falazatból, ideális esetben fúrásos mintavétellel. A mintatestek légmentesen lezárva kerülnek a laborba vizsgálat céljából. Két értéket kapunk eredményül: a sótartalmat és az átnedvesedés mértékét.
A laborvizsgálatok mellett a kár kiváltó okára is fényt kell deríteni, ill. meg kell állapítani annak mértékét. A károsodások okait öt különböző csoportba sorolhatjuk:
Leggyakrabban a hiányzó vagy károsodott vízszintes falszigetelés miatti kapilláris víz okozza a pincefalak átnedvesedését. A pincefalazatok főként ásványi építőanyagokból készültek, amelyek összefüggő kapilláris szerkezetet mutatnak. A hajszálcsöveken keresztül cseppfolyós halmazállapotú víz húzódik felfelé a falazatban, gyakran oldott sókat is magával szállítva. A víz elpárolgása után a kipárolgási zónákban leülepedett só marad, amely jelentős károkat okoz. A következmény: vakolat-lepattogzás és sókivirágzás.
Új vízszintes szigetelés
A kapilláris víz felhúzódásának új vízszintes szigetelés elhelyezésével lehet gátat vetni. Ez egy vízzáró réteg, amely útját állja a falazatban felfelé törekvő kapilláris víznek. Mechanikus vagy vegyi injektáló eljárások közül lehet választani. A gyakorlatban egyszerű alkalmazhatóságuknak köszönhetően inkább a vegyi úton történő vízszintes szigetelések honosodtak meg.
Nedves falak felújítása
A kapilláris vízmozgásból eredően higroszkopikus nedvességtartalommal kell számolni, különösen igaz ez sóban gazdag falazat esetén. A só képes a levegőből vízpára formájában magához vonni és megkötni a nedvességet. A folyamat során a légnemű halmazállapot cseppfolyósra változik, a só pedig újra oldott állapotba kerül. A sóval terhelt falazat így az újonnan elhelyezett vízszintes falszigetelés ellenére is nedves marad.
Vízszintes szigetelés + szárítóvakolat
A kívánt eredmény csak az új vízszintes falszigetelés és a "sómentesítő" szárítóvakolat kombinációjával érhető el. A hagyományos vakolóhabarcsok alacsony pórustartalmuknál fogva nem alkalmasak ilyenfajta helyreállítási munkálatokhoz.
Speciális szárítóvakolatok jelentik a megoldást, amelyeknek lényegesen nagyobb a porozitásuk, mint a normál vakolatoknak. Képesek eltárolni a sókat, megakadályozzák azok kijutását a felületre. A nagyfokú porozitásnak köszönhetően a cseppfolyós formában történő kapilláris vízmozgás is ellehetetlenül, a nagyfokú diffúziós képesség inkább a légnemű halmazállapotban való vízmozgást segíti elő. Ez biztosítja a nedvesség folyamatos kicserélődését a szárítóvakolat és a környezeti levegő között.
Függőleges pincefal-szigetelés
Ha a pincefal-szigetelés hibás vagy rosszul méretezett, a folyékony halmazállapotú víz a falazat keresztmetszetén keresztül közvetlenül bejuthat a pincehelyiségekbe. A behatolás ereje a kívülről a pincefalra irányuló vízterhelés típusától függ. A víz ebben az esetben is sókat szállít magával.
A kívülről behatoló vízzel szemben új függőleges pincefal-szigetelés a leghatékonyabb megoldás, pl. bitumenes vastagbevonat formájában. Ha teraszt vagy télikertet építettek hozzá a házhoz, nincs mód a pincefal feltárására. Ilyenkor marad az a lehetőség, hogy belülről helyezünk fel függőleges szigetelést a negatív víznyomás elleni védelem céljából.
Ásványi szigetelőhabarcs jöhet szóba, amelyeknek az esetlegesen agresszív víz miatt rendkívül szulfátállónak kell lennie. Annak érdekében, hogy a már jelen levő víz ne okozzon további károkat, újabb vízszintes szigetelésre lehet szükség, amely a szigetelőhabarccsal kombinálva úgymond bezárja a vizet a falazatba.
Ez a megoldás a stabilitást sem veszélyezteti, ha vízálló építőanyagokat használunk a pinceszigetelés helyreállításához. Sóval terhelt falazatok esetén a függőleges szigetelés kiegészítéseként szárítóvakolat felhordása is szükséges. Figyelembe kell venni ugyanakkor a hiányzó hőszigetelés miatt fellépő nedvességproblémákat is. Ilyenkor megfelelő épületfizikai, szerkezeti megoldásokkal lehet kivédeni a kondenzáció okozta problémákat.
Vízterhelés
A talajban folyamatosan jelen van valamennyi nedvesség, következésképpen a talajnedvességgel, mint terhelési tényezővel mindig számolni kell. Az alapozási sík alatti talajnak és a feltöltő anyagnak ezért olyan áteresztőnek kell lennie, hogy a keletkező víz cseppfolyós állapotban a terepszintről egészen a szabad talajvíz szintjéig akadálytalanul leszivároghasson, és még rövid időre - pl. nagy mennyiségű csapadék következtében - se tudjon feltorlódni. Ha tartósan működőképes szivárgó beépítésével sikerül megakadályozni a víz feltorlódását, a szigetelés itt is ugyanúgy történhet, mint talajnedvesség esetén. Ügyelni kell arra, hogy soha, még rövid időre se jusson a szigetelés közvetlen közelébe víz, amely statikus és/vagy dinamikus nyomást fejthetne ki a szigetelésre.
Feltorlódó szivárgóvízről beszélünk, ha a víz kívülről pozitív hidrosztatikus nyomást fejt ki a szigetelésre. A víznyomás okozta terhelés független az alapozási mélységtől, a merülési mélységtől és a talaj típusától. Minden olyan talajban levő épületrészt szigetelni kell a kívülről érkező víznyomással szemben, amely talajvízzel vagy rétegvízzel érintkezik.