Falfestési tippek

Így biztosabb lehet a siker

Tény, hogy ma már számos előnyös tulajdonságú falfesték között lehet válogatni, ami csábító, ám már ez is okozhat némi elbizonytalanodást, a később felmerülő kételyekről és a gyakorlat hiányáról már nem is szólva. A festési műveletek sorát ajánlatos előre meghatározni, amihez a fal állapota adhat előzetes útmutatást. A málló részek kijavításához glettelő gipszre, a festéshez pedig minőségi falfestékre lesz szükség. A kellő mennyiség meghatározásakor az ajánlottnál 15-20 %-kal többet kell számítani, és annyival beszorozva, ahány réteg szükséges a tökéletes fedéshez.

A falfesték alá általában mélyalapozó is kell, ami a fal nedvszívását teszi egyenletessé. Ez különösen akkor fontos, ha színezett festékkel fogunk dolgozni. A teljes színfedéshez legalább két rétegre van szükség, kivéve, ha egyrétegű festék kerül a falra. Arról se feledkezzünk meg, hogy a padlót óvni kell a lecseppenő festéktől, amire a vastagabb fedőfóliák a megfelelők, de a tekercsben árusított hullámpapír is elégséges lehet. A régebben használt glettelő- és festőhengerek állapotát is ellenőrizzük, a kopottak helyett szerezzünk be újakat.

Az első nagy kérdés, hogy „vedlik-e” a régi festékréteg vagy sem, és csak helyenként vagy sok helyen. Oka lehet ennek az előző festéskor nem megfelelően lemosott, zsírtalanított felület, vagy a túl sok rétegű ráfestés is. Ez egy ilyen falrész alapos benedvesítése utáni festékkaparással ellenőrizhető. Spatulyával lapos szögben történő közepes nyomással a még szilárd réteg nem válik le a falról. Ha viszont nagy felületen lekaparható, akkor bizony ezt az egész falon el kell végezni. Ilyenkor még eldönthető, hogy magunk végezzük el az egész munkát, vagy azt szakemberre bízzuk.

Ez akkor is eldönthető, ha a falon tudottan 9-12 réteg, testesen felterített diszperziós festékréteg van. Ha mégis magunk akarjuk levakarni a falakat, akkor ez sok piszokkal és fáradsággal fog járni. Ehhez pedig vastagabb, járható fóliával kell a padlót teljesen lefedni, magas létra és spatulya is kell. A falat e munkához 13-18 szálhosszúságú festőhengerrel alaposan be kell nedvesíteni mosószeres vízzel, majd megvárni, hogy felázzon a vastag festékréteg. Ezután lehet nekilátni a kaparásnak. A 60-80 mm széles spatulyával először a mennyezetről, majd az oldalfalakról távolítsuk el a régi festéket. Közben a makacsabb foltok újbóli benedvesítésére is szükség lehet. A festékkaparékot mielőbb takarítsuk fel a fóliáról, mert járkálás közben az egész lakásba széthordhatjuk.

Következő lépésben a felületi egyenetlenségeket glettelve kell szintbe simítani, előnedvesítés ajánlott. E művelethez nyeles, 130x180 mm-es simítólapra és könnyen a falra simítható, közepesen híg glettelő gipszre van szükség. A modellgipsz e célra nem jó! Az egyenetlenségeket a simítólapra kent gipsszel lapos szögben, a falon több oldalról elhúzva lehet eltüntetni. Ha nagyon egyenetlen a fal, akár háromrétegű simításra is szükség lehet. A glettelő gipsz kötési ideje 44-90 perc, így folyamatos munka mellett mire körbe érünk, a kiindulási falon már a csiszolásnak lehet nekilátni, hacsak nem szükséges egy újabb glettréteg felsimítása.

A csiszolás a sima festett fal záloga! A finom, 180-200-as csiszolóvásznat egy nagyobb felületű nyeles lapra feszítve előbb körkörösen, majd a faltól a mennyezetig függőleges irányban koptatva kell a kiemelkedő részeket eltüntetni. A csiszolóeszközt csak kis erővel a felületre nyomva ajánlott mozgatni, a szemcsék közé rakódott por pedig gyakori ütögetéssel távolítható el. Az eredmény erős fényforrás surlófényével megvilágítva ellenőrizhető. Ha szükséges, akkor a falak vízszintes irányú csiszolásával lehet tovább „egyengetni” a felületeket a végső, egyenletes felület elérése érdekében. A csiszolt falakat ezután természetesen egy nyeles kefével portalanítani kell. A porszívót nem ajánlatos e célra használni!

A falak mélyalapozásáról sem szabad elfeledkezni. Ezt a lekapart falak glettelése előtt is ajánlatos megtenni, de a csiszolt falakat mindenképen mélyalapozni kell, és mindig a használt falfestékhez ajánlott szert kell a falra hengerelni. A mélyalapozás ugyanis kiegyenlíti a falak szívó hatását, erősíti az alapfelületet – a glettelt felületeket is - és jó tapadást biztosít a falra hengerelt új festékeknek! Ha a felületek megszáradtak, következhet a falak festése.

Azt is ajánlott betartani, hogy a csak átfestett falakhoz a régivel azonos festéket célszerű használni, a jobb tapadás érdekében. Az pedig, hogy ebből hány réteget kell a falakra hengerelni, a festék takarásától is függ. Általában az adott falfesték hígabb alapozó rétege előnyösen befolyásolja a fedőréteg színtelítettségét, így szerencsés esetben megtakarítható a második réteg felfestése. Ez az egyrétegű falfestékekre a nagyon erős, telített színűeknél is igaz. Csak a festék teljes megszáradása után alakul ki a homogén színfedettség. Ezeknél teljes fedettséget már egy réteg festék is biztosít, amit 4 mm szálhosszúságú velúr hengerrel, vékony festékréteget képezve is el lehet elérni. Ennek feltétele, hogy a festék egyenletesen és keresztirányban is eldolgozva, kiegyenlítve kerüljön a falra. Az ilyen festékekkel a szokásosnál többször festhetők át a falak tisztasági festésekor.

Az újabban felkapott latex festékekre is igaz lehet az egyrétegű színfedettség, ha a felhengerelt festék 6-12 mm-es szálhosszúságú hengerrel, vastagabb rétegben, egyenletesen eloszlatva kerül a falakra. A festőhenger szálhosszúságát mindig a festék sűrűségéhez igazodva kell megválasztani. A sűrű festékekhez 6-11 mm szálhosszúságú hengerek adnak simább felületű falat a festék száradása után. A nyéltoldókkal elkerülhető a létrázás, ám nehezebb ellenőrizni a festék eldolgozottságát.

A mennyezet és az oldalfalak festésekor is hosszában és keresztben eloszlatva kell a festéket felvinni és a műveletet a bevilágítás irányában kell befejezni. Egy-egy falrészt lehetőleg az élek mentén fessük körbe, majd az egész falat végigfestve lehet a munkát a szomszédos falon folytatni. Ha szükséges a második réteg felfestése, és másik festékes dobozt kell bontani, akkor az esetleg megmaradt előző festéket és az újat össze kell keverni, így biztosan elkerülhetők az árnyalatnyi színeltérések. Az a legjobb megoldás, ha ilyenkor egy nagyobb edénybe már eleve összekevert festéket használva látunk neki a festésnek. A munka végeztével, vagy a másnapi folytatásához a festőhengert ajánlatos bő vízsugár alatt kimosni, és az összeragadt szálakat még frissiben kifésülni. Másnap pedig a víz alapos kipörgetését követően folytatható a munka, vagy kiszárítható a szerszám.

Néhány fogás

A falakat körkörös mozdulatokkal kell csiszolni, nem függőlegesen. A csiszolópapírnál a csiszolóvászon sokkal praktikusabb. A kézi csiszolásnál érdemes csiszolóvászon bakot vagy tuskót használni, mert precízebb munkát lehet vele végezni, mint kézben tartott csiszolópapírral vagy vászonnal.

A falfelületek glettelésénél, és csiszolásánál érdemes mindig nagy teljesítményű lámpával dolgozni (1000-2000 W) surlófénnyel, illetve ellenőrizni kell természetes fénynél és lámpafénynél is. A mennyezetfestésnél keresztbe és hosszában is oszlatni kell a festéket, a fedőréteget célszerű mindig súrlófény irányban befejezni.

A festőhengert mindig ki kell szárítani,vagy jól kipörgetni belőle a vizet festés előtt,ugyanis a benne maradt víz meghígítja a festéket,ami kevésbé takar, ez kellemetlen lehet pl. egy utolsó színes fedőrétegnél. Ráadásul a hengerben maradt víztől berozsdásodik a nyél, és a következő festésnél rozsdafoltokat juttat a festett felületre. Új hengernek a széleit érdemes egy ollóval körbenyírni, akkor kevésbé fog csíkolni majd. Az ecsetvonásokat falfestésnél mindig gurítsuk át kis hengerrel, akkor nem fog meglátszani a szála a festett felületen.

Ami a mélyalapozást célszerű glettelés előtt és után is elvégezni, kiegyenlíti a fal szívóhatását, erősíti a vakolatot és megakadályozza a színfoltosodást. Túl töményre nem érdemes keverni, mert attól nagyon lecsökken a szívóhatás, a felület felfényesedik, a henger csúszni fog a falon, lehetetlen lesz vele festeni.

A gipsz nem megszárad, hanem köt! A gipszek kémiai kötést alkotnak a fallal. Kivéve a modell gipsz, ami fizikai kötést alkot, nem köt a falhoz, csak egyszerűen benne marad a lyukakban, hajlamos kiesni belőlük. Rideg anyag, nehéz csiszolni, töredezésre repedezésre hajlamos.