Energiahatékonyság: felújítás korszerű anyagokkal

2021-04-09 10:18:40 | Módosítva: 2021-05-01 10:52:57

2021-et írunk. Lassan tényleg eljön a rejtélyes „KNE” – azaz közel nulla energiaigényű – épületek ideje. Az újdonság, hogy a vártnál később lépnek érvénybe a szigorítások a használatbavételi engedélyekre vonatkozóan: 2022 nyaráig kaptak haladékot a háztulajdonosok az új energetikai előírásoknak való megfelelőséghez.


A hazánkban az elmúlt évek során fokozatosan életbe lépő, szigorodó szabályozások és az állami támogatások várhatóan hatékony eszközök lesznek abban, hogy valóban energiatakarékos otthonokat építhessünk. A jelentős felújí­táson átesett és az újépítésű házak rövidesen akkor kaphatnak csak használatbavételi engedélyt, ha energiaigényük teljesíti a közel nulla követelményszintet, amelynek való megfelelést egy ún. energetikai tanúsítványba kell lefektetni.

Az épületek energetikai besorolását korábban egy karakterrel jelölték, 2016-tól viszont már két karakterrel különböztetjük meg az egyes követelményszinteket. Minimum a közel nulla energiaigényű BB szintet kell a kész épületnek teljesítenie, ami azt jelenti, hogy teljes energiafogyasztása nem haladja meg a 100 kWh/m2/évet. Persze a magasabb AA, a kiemelkedően nagy energiahatékonyságú AA+, vagy a csúcs, a minimális energiaigényű AA++ energetikai szint elérését még jobb szemmel nézik majd az építést elbíráló hatóságok.

A közel nulla energiakövetelménynek való megfelelés alapját egy elég összetett szabályozás képezi, amely rögzíti a követelményeket arra vonatkozóan, hogy a maximális energiahatékonyság elérése érdekében milyen épülethatároló szerkezeteket és milyen épületgépészeti megoldásokat érdemes – vagy kell – az épület kivitelezése során alkalmazni. Figyelembe veszik a különböző fűtési rendszereket, a fűtött és a hűlő épületszerkezetek paramétereit, azok arányát, az épület elhelyezkedését és tájolását. Alacsony hőveszteségű épületszerkezeteket írnak elő, amelyeket úgy lehet létrehozni, ha megfelelő vastagságban alacsony hővezetési tényezőjű szigetelőanyagokat építünk be a szerkezetbe. Meghatározzák, hogy a KNE épületeknél az energiafogyasztás 25%-át megújuló forrásból kell fedezni, máskülönben az épület nem sorolható a csak „korszerű”-ként jelölt CC kategória fölé még abban az esetben sem, ha arra egyéb paraméterei érdemesnek mutatnák.


Számos gyártó elkötelezett a személyi jólét és komfort biztosítására, valamint a bolygó élhetőségének védelmére is. Az új iránymutatások megkönnyítik mind a szakembergárda, mind a háztulajdonosok számára az anyagminőségek közötti válogatást. Az épületek átlagosnál is „zöldebbé”, azaz maximálisan energia-hatékonnyá tételéhez, a tetőkbe és válaszfalakba egyaránt a szálas URSA BiOnic ásványgyapot szigetelőanyagok beépítése javasolt. Ezek a kiemelkedő tűzbiztonság mellett nemcsak magas szigetelési teljesítményt nyújtanak – különösen hőhíd-mentesítő zártcellás polisztirollal kombinált megoldásokban –, de a várakozásokat felülmúlva javítják a beltéri levegő minőségét is.

Amennyiben egy ház korszerű szigeteléssel van ellátva, az épület állagvédelmi romlásán és a pené­szesedés elkerülésén túlmenően a fűtésszezonban is számottevően alacsonyabb költségekkel kell majd a lakóknak számolni. Ez a tény általában már sokat nyom a latban a tervezett beruházások latolgatásánál.

Ebben az évben – úgy tűnik – elérkezik az idő, hogy mindenki valóra válthassa lakályos padlástérrel kapcsolatos álmait. A 2021-es szabályozások sok háztulajdonos számára megkönnyítik a döntést, hogy végre belevágjon nemcsak háza meglévő helyiségeinek korszerűsítésébe, hanem új lakrészek létrehozásába is.


Elsőként nyilvánvalóan azt kell eldönteni, vajon szükséges-e az épületen térdfal magasítás. A padlástérből kialakítani kívánt lakótér akkor lesz igazán komfortos, ha belmagassága „nem nyomja agyon a lakót”. Ez nyilvánvalóan plusz költség mind építőanyagban, mind munkadíj tekintetében, ráadásul az építés idejét is meghosszabbítja, de nagyságrendekben mérhető az elkészült helyiségek használata során a pozitív különbség. A ráfordítást lehet kissé csökkenteni azzal, ha az eredeti szarufák kerülnek vissza a tetőbe, ám tudatában kell lenni annak, hogy ekkor is feltétlenül szükséges a faanyagok statikai állagvizsgálata. Faipari szakember tud továbbá megnyugtató választ adni a szerkezetet esetleg károsító farontó (gomba, penész) állapotokról, melyek indokolhatják a szarufák cseréjét. Jellemző egyébként, hogy amikor a kényelmes lakótér belmagasság elérése érdekében a háztulajdonos a térdfalak magasítása mellett dönt, az esetek döntő többségében a szarufák cseréje is megtörténik még akkor is, ha a szarufák állapota nem feltétlenül indokolta volna.

Az optimális végeredmény biztosítása érdekében elengedhetetlen nemcsak a komplett tetőszerkezeti rétegrend gondos megtervezése és kivitelezése, hanem különös gondot kell fordítani a hőszigetelő – és egyben hangelnyelő – ásványgyapot kiválasztására, valamint a jó minőségű és speciális tetőfóliák alkalmazására. Az épület fűtési költségeinek minimalizálása érdekében ajánlatos a 0,032-0,035 W/mK hővezető képességű anyagok felé orientálódni, de természetesen kiváló hatásfok érhető el az ennél valamivel magasabb deklarált lambdájú ásványgyapotokkal is – amennyiben azok megfelelő vastagságban kerülnek beépítésre.


Az új tetőszerkezetben a szarufákra felül először az URSA SECO 0,02 külső páraáteresztő tetőfóliát kell elhelyezni, az átlapolásoknál a gyárilag felhordott ragasztósávval kialakítva a szélzárást. A szerkezetet kívülről cserépfedés zárja le, közte és a fólia között minimum 5 cm magas átszellőztetett légrés beiktatásával. Belülről a minimum 15 cm tartómagasságú szarufaközökbe kell beszabni a lehetőség szerint minél alacsonyabb deklarált lambdájú URSA ásványgyapot szálas szigetelőpaplant, melynek a szarufák közé való tökéletes befeszülését 1,5-3 cm ráhagyással kell biztosítani, és ügyelni kell a szigetelőanyag toldásainak szoros egymáshoz illesztésére is. Rozsdamentes „Z” alakú huzalozással csak a 0,037 vagy nagyobb hővezetési tényezőjű terméket kell ellátni, mert a többi termék „öntartó”. Az elkészült szigetelőanyag-rétegre – konkrétan a szarufák alá –, vízszintes fa vagy fém tartóvázak közé javasolt még egy további, második réteg hőszigetelést is elhelyezni, minimum 10-15 cm vastagságban. A rétegrendet belül a vázszerkezetre felület-folytonosan és légtömören rögzített URSA SECO PRO 100 belső téri pára- és légzáró fólia fedi, melyet az áttöréseknél URSA SECO PRO KA öntapadó ragasztószalaggal kell körbegallérozni.

Az energiahatékony URSA tetőszigetelő rendszerrel történő felújítás után a hőátbocsátási tényező értéke gond nélkül megfelel az U=0,17 W/m2K értéknek, amely az építőipari szabályozásban jelenleg meghatározott minimum követelmény. Az URSA megoldása tehát egy valóban komplex rétegrendet fémjelez, amelybe hosszú távra helyezheti a bizalmát az építtető, ha fenntartható és energiatakarékos otthonra vágyik.

Ursa Salgótarján Zrt.


www.ursa.hu


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kültéri beton felújítása

A házilag készített, nem megfelelő szilárdságú betonfelületeket idővel kikezdi az időjárás. A málló, porló betont nem feltétlenül szükséges teljesen visszabontani, a műgyantaadalékkal javított,...


Felújítási alapszabályok

Felújítás. Azt, aki még előtte áll, kellemes izgalom járja át aszó hallatán. Akinél pedig éppen zajlik, vagy már túl van rajta, abban rengeteg vegyes érzés fut át a másodperc töredéke alatt....