Számtalanszor felmerül az az igény, hogy társasháznál van egy lapos tetejű épület, és de jó lenne rajta egy zöldtetőt építeni. Akinek ilyen ötlete van, az először forduljon szigetelő szakemberhez, szakmérnökhöz. Ténylegesen nagyon sok kérdéskört kell megvizsgálni, ha valaki egy tetőre, meglévő tetőre zöldtetőt szeretne kialakítani. Először is egy lapos tető készen van, adva van a vízszigetelése, adva van a hőszigetelése, adva vannak a peremei, a toldásaik, kémények, szellőzők, antennák vannak rajta, ezek mind új szerepet kapnak.
Az első kérdés, hogy eldöntsük; egy kis réteg vastagságú extenzív, vagy egy nagyobb réteg vastagságú, esetleg pihenésre, díszkert létrehozására is alkalmas intenzív tetőt akarunk elkészíteni. A kettőnek nagy különbsége a vastagságon túl, a vastagságból adódó többletterhelés. Tehát az első kérdés; elbírja-e a tető a többletrétegeket, vagy nem. A második kérdés; milyen állapotban vannak a tető szigetelési rétegei? A tetőnek a kritikus rétege a vízszigetelés. Ezért ha felépítményt teszünk rá, akkor azt csak egy jó állapotban lévő szigetelésre szabad megtenni, hiszen egy ilyen értékes felépítménnyel, ami növénytakaró, vagy esetleg egy kiegészítő járólap burkolást jelent, hosszú-hosszú évekre meghatározzuk a tetőnek az állapotát. Ha már most, itt konzerválunk egy elavult, elöregedett, esetleg nem teljes értékű vízszigetelést, ez nagyon-nagy hiba lenne.
Másodjára tehát azzal kell foglalkozni, hogy megvizsgáljuk a tetőnek a vízszigetelését. Ezt csak kifogástalan állapotban lehet alkalmas arra, hogy föléje növénytakaró kerüljön. Ez önmagában még mindig nem minden, mert közismert, hogy a növényzetnek egyrészt vegyi károsító hatása van, gyökérsavak keletkeznek, illetve a gyökérzet mechanikai szúró, igénybevételt fejt ki az alatta levő szigetelési rétegek irányában. Ezért, úgynevezett gyökérálló szigetelés lehet csak alkalmas arra a célra, hogy a tetőnk növényzettel legyen telepítve.
A gyökérálló szigetelés tulajdonképpen kívülről a laikus számára nem látható. Az anyagösszetételben, a hordozórétegben és a toldási, átlapolási, hegesztési, ragasztási technikákban látjuk ezt a különbséget. Egy komoly vizsgálati eljárás van, ami gyökérállóvá minősít egy szigetelést. Ez az egyes technikák függvényében, 2 vagy 4 évig tartó vizsgálatsor, ez alapján mondható ki egy vízszigetelésre a gyökérálló minősítés.
Amennyiben a meglévő szigetelésünk nem gyökérálló – márpedig egy eredendően nem növényzetre telepített szigetelésre vélhetőleg nem gyökérálló szigetelést építettek be – akkor vagy egy új gyökérálló záró réteget kell felhordani, vagy gondoskodni kell egy külön védőrétegről a tetőnek legalább azon a szakaszán, ahová a növényzetet kívánjuk telepíteni.
Kérdés még, hogy a tetőben vajon mennyi hőszigetelés van? Folyamatosan drágulnak az energiahordozók, manapság nagyon sokan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy épületeiket energetikailag is korszerűsítik, ebbe nyílászáró cserén a falak hőszigetelésén túl természetesen bele tartozik a hőszigetelés vastagítása a tetőn is. Célszerű tehát, ha ökológiailag ilyen értékes felület születik, akkor a tető rétegeit is próbáljuk meg a soron következő 10, 15 év elvárható műszaki színvonalára hozni. Ez azt jelenti, hogy egy értéknövelő felújítást akkor tudunk rendesen végrehajtani, hogyha a tető rétegeit is a holnap-holnapután színvonalára emeljük, azaz kiegészítő hőszigetelést építünk be.
Ez többféle formában is lehetséges:
– Elképzelhető úgy, hogy a meglévő vízszigetelésre kiegészítő hőszigetelés kerül, és erre egy új, gyökérálló vízszigetelést helyezünk fel.
– De elképzelhető
úgy is, hogy a meglévő vízszigetelést közvetlenül a régi eredendő felületén
feljavítjuk, és ennek a tetejére helyezünk fel hőszigetelő tulajdonsággal
rendelkező, és nedvességre nem érzékeny műanyag hab rétegeket. Ez a mai
gyakorlatnak megfelelően extrudált polisztirol hab lehet, vagy pedig
formahabosított expandált hablemezek. Ez utóbbinak az előnye, hogy a
profilozott kialakításából adódóan bizonyos mennyiségű víz tárolására is
alkalmas lehet, illetve az alsó csatornácskái a felesleges víz elvezetéséről is
gondoskodnak. Ezáltal megoldottnak tűnik az új növényzettel telepített tető
nedvesség háztartása is. Ahogy a mondás tartja: két legyet ütünk egy
csapásra, míg a tető hőszigetelési értékén is növeltünk.
Szigeteléstechnikai szempontból, illetve hasznosítási szempontból nem elhanyagolható kérdés, hogy ha egy tetőből zöldtető lesz, akkor annak legalább évenként, de a legegyszerűbb esetben is 2-3 évente karbantartási igénye van. Innentől kezdve a tető munkahelynek minősül, tehát megfelelő biztonságtechnikai berendezéseket, szerkezeteket kell beépíteni, azaz pl. olyan csonkokat kell elhelyezni, vagy sodronyt végig vinni, amibe az egyéni munkavédelmi övnek a kötélrendszere kiköthető.
Másik megoldás, egészen igényes esetben egy intenzív pihenést is biztosító tetőkertnél, hogy korlátot kell építeni arra a tetőre, amin korábban nem volt. Ez a korlát, még ha a legegyszerűbb esetben áttört is, akkor is építési engedély köteles, hiszen egyrészt egy rendeltetésváltás van, másrészt pedig az épület szerkezete, homlokzatai megváltoznak. Tehát egy intenzív zöldtetőnél építési engedélyben is kell gondolkodni! Ami e fölé kerül a növénytakaró és az ültető közeg. Ezeknek, a rétegeknek már kevésbé van szigeteléstechnikai jelentősége, de hát az élményt, az élvezetet, az ökológiai előnyöket ezek a rétegek hordozzák.