A fejlesztés
célja, hogy az egyre növekvő, főleg az agglomerációs településekről érkező
autóforgalmat csillapítsa úgy, hogy a kötöttpályás közlekedést fejlesztik, és a
vasút a fővároson belüli közlekedésben is nagyobb szerepet kap. A terv szerint
ehhez Budapesten 16 új vasúti megállót építenek a meglévő pályák felújítása
mellett.
Hirdetés
Sűrűbb
vonatközlekedés
Mivel a sűrűbb
vonatközlekedést a fejpályaudvar-rendszer már nem bírná kiszolgálni, egy vasúti
alagúttal összekötnék a Kelenföldi és a Nyugati pályaudvart, mindkettő átmenő
állomássá alakulna. Egy 4 és fél kilométeres alagút megépítését tervezik, ami a
Déli pályaudvar után, még Kelenföld előtt jönne fel a földből. Ezáltal
felszabadulna a Nyugati pályaudvar egy jelentős része, az Eiffel-csarnok
megtartásával. Eltűnne a Déli pályaudvar is, megszűnne Bel-Budán a sínek elvágó
hatása. A Nyugati átalakulását már most úgy kell végezni, hogy az átépített
Nyugati készen várja az alagutat és a többi távlati fejlesztést, az észak-déli
elővárosi és városi gyorsvasutat (más néven 5-ös metrót), amely a szentendrei,
ráckevei és csepeli HÉV-ekből jönne létre, de integrálná a kelebiai vasútvonal
elővárosi járatait és az esztergomi vasútvonal vonatainak egy részét.
Egy lengyel cég
tesztelte, hogy a mágneses levitációval működő vonatok hagyományos pályán is
tudnak-e közlekedni, persze az ehhez szükséges berendezések integrálása után.
A Keleti
pályaudvartól öt perc sétára levő Garay tér több mint egy évszázaddal ezelőtt
is már klasszikus piacként működött, ahol kiskereskedők a földről, pokrócokról
árusították olcsó...