Lehet gazdaságos az elektromos fűtés?

A hazai lakossági gázárak

Szerencsére ma még mesterségesen féken vannak tartva, de nem tudhatjuk, hogy ez meddig maradhat így. Márpedig otthonunk fűtésrendszerét hosszabb időre tervezzük, 20-30 évre előre kéne megfontolnunk, hogy honnan jöhet majd leggazdaságosabban a fűtési energia. Néhány alternatívát hosszú távon kizárnánk. Valószínűleg a szilárd tüzelési lehetőségek kiesnek majd, hiába bizonyítható mondjuk a fatüzelésről, hogy CO2 kibocsátás tekintetében semlegesnek tekinthető. A szállópor szempontjából viszont a jövőben nehezen fog megfelelni az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak. A szén pedig távlatilag szóba sem jöhet!

Az európai környezet számára elérhető gázkészletek nagyjából átláthatók, behatárolhatók. Nem kevés ez, de CO2 kibocsátásban rosszul áll a gáz, mindenképpen alaposan hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ehhez hozzá jönnek még a geopolitikai machinációk, számítások, amik olykor – mint most is éppen – teljesen eltorzítják a világpiac árait; a legtöbb nyugati országban horror magasak a gázárak, és nálunk is csak a lakossági fogyasztóknak van féken tartva.

És akkor itt van a villanyáram, melynek primer előállításában a legnagyobb változások következtek be. Ha nálunk nem is, de szerte Európában gomba módra szaporodnak a szélerőművek, még ezt is meghaladó mértékben terjed a napelem, és a vizekben lévő energiát is növekvő mértékben használjuk ki. És akkor ott van a nagy vitákat kiváltó atomenergia, melytől sokan tartanak – a veszélyessége, mások az erőművek előállítási költsége miatt –, de azt nem lehet vitatni, hogy nagy mennyiségben rendelkezésre álló, és karbonsemleges energiaforrás!

Jöhet még a primer energia a földből is. Környezetvédelmi szempontokból ez is makulátlan, de meglehetősen drága a kinyerése. Nos, ezek az alapanyagok, ebből kell főznünk. Mérlegelnünk azt, hogy amikor új fűtőberendezést létesítünk, vagy egy elavult korábbi lecserélését fontolgatjuk, akkor melyikre építsük az új technikát. Melyiknek, mekkora a létesítési költsége, a 20-30 éves üzemidő alatt mekkora karbantartási költséggel reális számolnunk, és – talán a legfontosabb szempont –, hogy a fent taglalt primer energiaforrások költségei és klímamegfontolásai hogyan alakulnak majd 20-30 év alatt.

Vitathatatlan a gázfűtés sok előnye, köszönhetően a gázhálózat országos lefedettségének, de ma már van helye a fűtő split klímáknak, és előtérbe kerülnek a hőszivattyúk is. Meglévő fűtési rendszer esetén, például egy kazáncserénél alternatívaként a villamos kazánok jöhetnek szóba. A gázkazán telepítése nem olcsó manapság, és van, ahol a jogszabályi háttér sem teszi lehetővé a gázfűtő berendezést. Egy elektromos kazán létesítése sem olcsóbb, gondoljunk csak a villamoshálózat bővítésre, az üzemeltetés viszont jóval költségesebb a villamos kazánok esetében, mint a gázkazánoknál. Azonban a napelemek sok segítséget nyújthatnak, pláne, ha pályázat is segíti a telepítést.

Villanyáramot használunk a hőszivattyú és a fűtő split klímánál is, de csak a berendezés üzemeltetéséhez. A primer energia a napból vagy a fölből érkezik, ami ma már a berendezés áramfogyasztásának 7-8-szorosa is lehet. Itt már más megfontolás kerülhet előtérbe, nem csak a villanyáram négyszeres költsége a gázhoz viszonyítva. A gázfűtéshez annyi járulékos költség adódik hozzá – új kémény, biztonsági szabályok betartása stb. – hogy a később remélt olcsóbb üzemeltetési költség talán a rendszer teljes élettartama alatt sem térül meg.

Érdekes összefüggés van a fűtési mód és egy lakás mérete között. Az látható, hogy a komplett gázfűtés költségei kevéssé függenek a lakás méretétől, egy kicsi lakásban alig lesznek alacsonyabbak a számok, mint egy nagyban. Ezzel szemben az elektromos fűtések kiépítése méretfüggő, kis lakásban viszonylag olcsó, és a lakás növekvő méretével aranyosan növekszenek a létesítés költségei. Más viszont az arány, ha az üzemeltetési költségeket nézzük, a gáz nyilvánvalóan olcsóbb, mint például egy elektromos kazán villanyfogyasztása. Ebből az következik, hogy egy kis lakásban 20-30 éves megtérülést vizsgálva olcsóbb lehet az elektromos fűtés, egy nagyobban már inkább a gáz mellet szolnak az érvek.

A klímafűtésnek számtalan előnye van, többek között ilyen az ára is. Gondoljunk csak egy gázkazán beszerelésére, a sok utánajárásra, papírmunkára, engedélyekre kéményépítésre. Ezenkívül a rendszer kialakítása sem egyszerű feladat. A klímaberendezés direkt elpárolgással működik, nincs közvetítő közeg, azaz egyenesen a munkavégző közeget visszük a lakásba, a hatásfok lényegesen nagyobb, mint bármely más fűtésrendszer esetén. A hőszivattyú is vizet használ közvetítőközegként, ezt mozgatni kell, amely energiaigényes és költségekkel jár, éppen ezért nem tud olyan hatékony lenni, mint a klímafűtés, amely már az új gázoknak (pl. R32) köszönhetően akár a COP=8 szintet is el tudja érni. Különösen hatásosan dönti el a kérdést, ha magunk termeljük meg napelemekkel a készülék működtetéséhez szükséges villanyáramot. Ebben az esetben igen jó megtérülési eredmények érhetők el.

A villamos kazánnak a más energiára épülő fűtőkészülékekkel szemben sok előnye van, amelyek részben ellensúlyozhatják a magasabb áramdíj miatt jelentkező nagyobb üzemeltetési költséget. Például a beruházási és karbantartási költségek terén jóval kedvezőbbek, mint a gázfűtő berendezések. Az elektromos készülék élettartama megfelelő üzemeltetés mellett hosszabb, mint a gáztüzelésű berendezéseké. Egy fűtés megvalósításánál, illetve korszerűsítésénél az adottságok birtokában külön-külön meg kell vizsgálni a lehetőségeket az optimális megoldás kiválasztására. Villamos kazánt olyan helyre célszerű elsősorban telepíteni, ahol nincs kémény, és nem, vagy csak nagyon költségesen lehet biztonságos égéstermék-elvezetőt létesíteni. Akkor is szóba jöhet a villanyfűtés, ha a környéken nincs vezetékes gázellátás, és nincs lehetőség energiahordozó tárolására, de a villanyfűtés akkor is lehet jó megoldás, ha egyébként minden adott lenne gázfűtéses rendszer kialakítására – egy kicsi, korszerűen szigetelt lakásban.

Végül egész más beállításba helyezi valamennyi villanyárammal üzemelő fűtőkészüléket, ha a felhasznált áram nagy részét magunk tudjuk előállítani napelemekkel. Ha arányosan van méretezve napelem rendszerünk, akkor alig kell foglalkoznunk az áram aktuális árával, inkább csak az önellátó berendezéseink egyensúlyi állapotával érdemes foglalkozni, hogy télen is elégséges legyen a napelemek kapacitása a fűtéshez, és nyáron is arányos legyen a hűtéssel. Ez viszont nem könnyű saját áramtárolás nélkül.