Balkonládák növényei

2020-07-20 18:32:45 | Módosítva: 2020-07-20 18:39:23

A teraszok, erkélyek, balkonok díszítése érdekében gyakran hívjuk segítségül az egynyári növényeket. Ennek oka, hogy általában alacsonyak, színesek és egészen a fagyokig folyamatosan virágoznak. Némiképp más módon kezelendők a cserépben, balkonládában nevelkedő növények, mint a kertben a talajba ültetettek.


A balkonláda mérete igen lényeges, hiszen ettől függ, mennyi virágföld fér majd bele. Jobban néz ki, ha kis ládában nagy növények vannak, mintha egy nagy balkonládából alig látszanak ki a kis növények, de nem nehéz rájönni, hogy a növények számára mégis az utóbbi a kedvezőbb. És az a növény nőni is fog még… Ha kicsi a balkonláda, akkor idővel a gyökér-lomb arány megbomlik: nagy mennyiségű lombot és virágot kell ellátnia egy kisméretű gyökérnek. Ilyenkor van az, hogy állandóan lankad a növény, akár a napi 2-3 öntözés sem elegendő számára.

A balkonládának a legideálisabb a műanyag, mert ennek az oldalából nem párolog kifelé a víz, mint egy agyag, vagy fa anyagú virágtartóból.

Mi van, ha túlnőtt a növény?

Ahogy korábban szó volt róla, valószínűleg ez a probléma vízhiányban fog megnyilvánulni. Egyik lehetőség, hogy átültetjük nagyobb edénybe, ami jó megoldás, de ritkán alkalmazott, lévén a balkonnövények többsége egynyári, mire kinövi a cserepét nyár közepe, vége van, nem érdemes átültetni 1-2 hónapra. Másik lehetőség a gyakoribb öntözés, lehetőleg tápoldattal, ami szintén macerás. Érdemes ezt a helyzetet inkább megelőzni: az egynyáriakat is lehet metszeni, az elnyílt virágok levágásával egy időben visszább vágni a hajtásokat, is ezzel megtartva az ideális gyökér-lomb arányt. A növények metszése inkább a fás szárúak kapcsán él a köztudatban, pedig egynyáriknál is alkalmazható. És nem csak az előbb említett okból. Biztosan sokan láttak már nyár vége felé olyan petúniát, mely hosszú, felkopaszodott, már alig leveles hajtása végén hozza a virágot. Ez nem túl szép látvány, és a rendszeres, 2-3 hetenkénti visszametszéssel megelőzhető. Így a növény kompaktabb lesz, a metszéskor megmaradó felső rügyekből oldalhajtások képződnek, melyek sűrűbbé teszik a növényt, és még virág is több lehet rajta, a több hajtás miatt.


És van még egy utolsó lehetőség arra, ha növényünk kinőtte a helyét; amellett hogy kicsit megmetsszük, kiszedjük a ládából, cserépből, és a gyökérlabdát kissé megfaragjuk körben és alul. Majd visszatesszük a cserépbe, és alá, valamint körbe a levágott gyökerek helyére friss földet teszünk. A gyökerek megmetszése új, fiatal gyökerek növesztésére serkenti a növényt, a friss föld pedig a talaj víztartó képességét fokozza.

A földkeverék is lényeges

Hasznos, ha jó vízgazdálkodású földkeveréket használunk balkonnövényeinkhez, mert a kis területre koncentrálódó gyökérzónánál a kevés föld sokkal kevésbé tudja kiküszöbölni a problémákat (vízhiány, talaj felmelegedése…), mint a kerti talajba, szabadba ültetett növények esetén. A talaj víztartalmának, vízmegtartó képességének előnyös, ha tőzeget tartalmaz. Hátránya is van azonban ennek az összetevőnek, hogy ha teljesen kiszárad, akkor nehezen nedvesíthető újra, átszalad rajta a víz. A tőzeg helyett – vagy mellett – használhatunk kókuszrostot, mely szintén jó víztartó, de több más módszer is célravezető lehet a vízhiány megelőzésére. Legkézenfekvőbb megoldás, hogy a cserepek, balkonládák alá alátéttálat teszünk, vízzel feltöltve. Ebből a talajba szívódik a víz, és pótolja a párolgás miatti veszteséget. Az alátétben lévő víz párolgása egyébként is kedvező mikroklímát teremt (már amennyiben nincs nagy légmozgás). A növény körüli párás levegő csökkenti a növény párologtatását, így jobban tud gazdálkodni a talajban rendelkezésre álló vízkészlettel.


A talajba keverhetünk akár kis szivacsdarabokat is, melyek szintén a jó víztartó képességet szolgálják, de kapható már gyökéritató néven egy nagyon praktikus magyar találmány, ami egy szarvacskatésztához hasonló formájú, tápanyagtartalmú, összepréselt darabokból álló növénykondicionáló készítmény. Ez a talajban megtartja a vizet, a gyökerek belenőnek, és eleinte vizet tudnak felvenni belőle, később, amikor már a formája roncsolódik, akkor pedig tápanyaggal gazdagítja a talajt.

A talaj kezdeti tápanyagtartalma biztosítja növényeink fejlődését az első időkben, ám intenzív növekedés esetén ez a tápanyagraktár hamar kimerül. Ekkor jön el a pótlás ideje. Ha előrelátóak voltunk, akkor már eleve kevertünk a virágföldbe hosszú hatású szabályozott tápanyag leadású gyanta burkolt műtrágyát, mely akár a teljes vegetációs időszakban, hónapokig ellátja tápanyaggal növényeinket. Sőt ezt olyan szabályozottan teszi, hogy csak a megfelelő hőmérséklet és víz jelenlétében adagolja a tápanyagokat, amikor a növény fel is tudja venni, így a kimosódási veszteség minimálisra csökken. A növények tápanyag ellátását biztosíthatjuk még folyékony tápoldatok adagolásával, mely gyorsabban felvehető számukra, mint a szilárd halmazállapotú, talajra szórt vagy bedolgozott műtrágyák. Harmadik lehetőség a lombtrágya. Ennél figyeljünk a leírásának megfelelő koncentrációra, mert a koncentráltabb perzselhet. Ám ez a leggyorsabban hasznosuló tápanyag utánpótlási forma annak ellenére, hogy a levélen keresztül szívódik fel, holott a növények tápanyagelvételére a gyökér szolgál alapesetben.


Kora ősszel jönnek a növényvédelmi problémák

Ahogy hűlnek az éjszakák és egyre kevéssé ideálisak a körülmények növényeink számára, de már akár ezelőtt is megjelenhetnek kórokozók és kártevők balkonnövényeinken. A leggyakrabban a levéltetvek és a kórokozók közül a lisztharmat ellen kell védekeznünk. A levéltetvek rendszerint a fiatal hajtásokon csoportosulnak. Amikor még így koncentráltan találhatók, egyszerűen vágjuk le a fertőzött részeket. Ha már elszaporodtak, akkor marad a vegyszeres védekezés. A lisztharmat megjelenését könnyű megállapítani, mert a leveleken fehér, lisztszerű foltok képződnek. Ha halogatjuk a permetezést, igen jelentős lombvesztéssé fajulhat ez a probléma, ami esztétikailag teszi tönkre először a növényt, melyet pont díszítő értéke miatt tartunk.

A lisztharmat ellen felhasználható felszívódó hatóanyagok a penkonazol, fluzilazol, difenokonazol, tebukonazol, azoxistrobin, propineb, kontakt hatóanyag pedig a kén.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kerti ötletek

Ahhoz hogy a kertünk megszokott látványába újat csempésszünk, nem kell feltétlenül nagy anyagi ráfordítás. Sokszor egy egyszerű ötlet nagyon ütős lehet. Íme, néhány gondolatébresztő kép.


Egynyári virágok, állandóhelyre vetve

Néhány évtizede még természetes volt, hogy kertünk egynyári virágait magról szaporítottuk, egyből állandó helyükre vetve őket. Aztán változott a világ, és azóta inkább május elején szerezzük be...