Balkonládák növényei

2020-07-20 18:32:45 | Módosítva: 2020-07-20 18:39:23

A teraszok, erkélyek, balkonok díszítése érdekében gyakran hívjuk segítségül az egynyári növényeket. Ennek oka, hogy általában alacsonyak, színesek és egészen a fagyokig folyamatosan virágoznak. Némiképp más módon kezelendők a cserépben, balkonládában nevelkedő növények, mint a kertben a talajba ültetettek.


A balkonláda mérete igen lényeges, hiszen ettől függ, mennyi virágföld fér majd bele. Jobban néz ki, ha kis ládában nagy növények vannak, mintha egy nagy balkonládából alig látszanak ki a kis növények, de nem nehéz rájönni, hogy a növények számára mégis az utóbbi a kedvezőbb. És az a növény nőni is fog még… Ha kicsi a balkonláda, akkor idővel a gyökér-lomb arány megbomlik: nagy mennyiségű lombot és virágot kell ellátnia egy kisméretű gyökérnek. Ilyenkor van az, hogy állandóan lankad a növény, akár a napi 2-3 öntözés sem elegendő számára.

A balkonládának a legideálisabb a műanyag, mert ennek az oldalából nem párolog kifelé a víz, mint egy agyag, vagy fa anyagú virágtartóból.

Mi van, ha túlnőtt a növény?

Ahogy korábban szó volt róla, valószínűleg ez a probléma vízhiányban fog megnyilvánulni. Egyik lehetőség, hogy átültetjük nagyobb edénybe, ami jó megoldás, de ritkán alkalmazott, lévén a balkonnövények többsége egynyári, mire kinövi a cserepét nyár közepe, vége van, nem érdemes átültetni 1-2 hónapra. Másik lehetőség a gyakoribb öntözés, lehetőleg tápoldattal, ami szintén macerás. Érdemes ezt a helyzetet inkább megelőzni: az egynyáriakat is lehet metszeni, az elnyílt virágok levágásával egy időben visszább vágni a hajtásokat, is ezzel megtartva az ideális gyökér-lomb arányt. A növények metszése inkább a fás szárúak kapcsán él a köztudatban, pedig egynyáriknál is alkalmazható. És nem csak az előbb említett okból. Biztosan sokan láttak már nyár vége felé olyan petúniát, mely hosszú, felkopaszodott, már alig leveles hajtása végén hozza a virágot. Ez nem túl szép látvány, és a rendszeres, 2-3 hetenkénti visszametszéssel megelőzhető. Így a növény kompaktabb lesz, a metszéskor megmaradó felső rügyekből oldalhajtások képződnek, melyek sűrűbbé teszik a növényt, és még virág is több lehet rajta, a több hajtás miatt.


És van még egy utolsó lehetőség arra, ha növényünk kinőtte a helyét; amellett hogy kicsit megmetsszük, kiszedjük a ládából, cserépből, és a gyökérlabdát kissé megfaragjuk körben és alul. Majd visszatesszük a cserépbe, és alá, valamint körbe a levágott gyökerek helyére friss földet teszünk. A gyökerek megmetszése új, fiatal gyökerek növesztésére serkenti a növényt, a friss föld pedig a talaj víztartó képességét fokozza.

A földkeverék is lényeges

Hasznos, ha jó vízgazdálkodású földkeveréket használunk balkonnövényeinkhez, mert a kis területre koncentrálódó gyökérzónánál a kevés föld sokkal kevésbé tudja kiküszöbölni a problémákat (vízhiány, talaj felmelegedése…), mint a kerti talajba, szabadba ültetett növények esetén. A talaj víztartalmának, vízmegtartó képességének előnyös, ha tőzeget tartalmaz. Hátránya is van azonban ennek az összetevőnek, hogy ha teljesen kiszárad, akkor nehezen nedvesíthető újra, átszalad rajta a víz. A tőzeg helyett – vagy mellett – használhatunk kókuszrostot, mely szintén jó víztartó, de több más módszer is célravezető lehet a vízhiány megelőzésére. Legkézenfekvőbb megoldás, hogy a cserepek, balkonládák alá alátéttálat teszünk, vízzel feltöltve. Ebből a talajba szívódik a víz, és pótolja a párolgás miatti veszteséget. Az alátétben lévő víz párolgása egyébként is kedvező mikroklímát teremt (már amennyiben nincs nagy légmozgás). A növény körüli párás levegő csökkenti a növény párologtatását, így jobban tud gazdálkodni a talajban rendelkezésre álló vízkészlettel.


A talajba keverhetünk akár kis szivacsdarabokat is, melyek szintén a jó víztartó képességet szolgálják, de kapható már gyökéritató néven egy nagyon praktikus magyar találmány, ami egy szarvacskatésztához hasonló formájú, tápanyagtartalmú, összepréselt darabokból álló növénykondicionáló készítmény. Ez a talajban megtartja a vizet, a gyökerek belenőnek, és eleinte vizet tudnak felvenni belőle, később, amikor már a formája roncsolódik, akkor pedig tápanyaggal gazdagítja a talajt.

A talaj kezdeti tápanyagtartalma biztosítja növényeink fejlődését az első időkben, ám intenzív növekedés esetén ez a tápanyagraktár hamar kimerül. Ekkor jön el a pótlás ideje. Ha előrelátóak voltunk, akkor már eleve kevertünk a virágföldbe hosszú hatású szabályozott tápanyag leadású gyanta burkolt műtrágyát, mely akár a teljes vegetációs időszakban, hónapokig ellátja tápanyaggal növényeinket. Sőt ezt olyan szabályozottan teszi, hogy csak a megfelelő hőmérséklet és víz jelenlétében adagolja a tápanyagokat, amikor a növény fel is tudja venni, így a kimosódási veszteség minimálisra csökken. A növények tápanyag ellátását biztosíthatjuk még folyékony tápoldatok adagolásával, mely gyorsabban felvehető számukra, mint a szilárd halmazállapotú, talajra szórt vagy bedolgozott műtrágyák. Harmadik lehetőség a lombtrágya. Ennél figyeljünk a leírásának megfelelő koncentrációra, mert a koncentráltabb perzselhet. Ám ez a leggyorsabban hasznosuló tápanyag utánpótlási forma annak ellenére, hogy a levélen keresztül szívódik fel, holott a növények tápanyagelvételére a gyökér szolgál alapesetben.


Kora ősszel jönnek a növényvédelmi problémák

Ahogy hűlnek az éjszakák és egyre kevéssé ideálisak a körülmények növényeink számára, de már akár ezelőtt is megjelenhetnek kórokozók és kártevők balkonnövényeinken. A leggyakrabban a levéltetvek és a kórokozók közül a lisztharmat ellen kell védekeznünk. A levéltetvek rendszerint a fiatal hajtásokon csoportosulnak. Amikor még így koncentráltan találhatók, egyszerűen vágjuk le a fertőzött részeket. Ha már elszaporodtak, akkor marad a vegyszeres védekezés. A lisztharmat megjelenését könnyű megállapítani, mert a leveleken fehér, lisztszerű foltok képződnek. Ha halogatjuk a permetezést, igen jelentős lombvesztéssé fajulhat ez a probléma, ami esztétikailag teszi tönkre először a növényt, melyet pont díszítő értéke miatt tartunk.

A lisztharmat ellen felhasználható felszívódó hatóanyagok a penkonazol, fluzilazol, difenokonazol, tebukonazol, azoxistrobin, propineb, kontakt hatóanyag pedig a kén.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Csemegeszőlő termesztése egyszerűen

Régebben szinte minden háznál ahaszonkerti részben volt néhány tőke csemegeszőlő. Újabban haszonkert sem nagyon van már sok helyen, de a szőlők tűntek el legelőször a házi kertekből, mivel a...


Törpe szegfű

A törpe szegfű a nemesítéseknek köszönhetően rengeteg virágszínben és formában beszerezhető, így változatos, és tartása nagyon egyszerű. Kiválóan alkalmas kis termete és jó fagytűrő képessége...