A gyomirtószerek ideje leáldozóban
Várhatóan idővel a gyomirtószereket teljesen be fogják szüntetni az EU-s környezetvédelmi irányelvek miatt, ám már most is olyan áron kaphatók, hogy igazából jobb elfelejteni ezeket. Így a korábbi cél a gyomirtás mára gyomszabályozássá szelídült, tehát sokszor elég, sőt előnyösebb az, ha nem kiirtani akarjuk a gyomokat, csak kordában tartani.
Egy teljesen gyommentesen tartott sorköz a zöldségesben nem mindig előnyös, jobb, ha az ágyások között például fűnyíróval végig megyünk, és alacsonyan tartjuk a gyomállományt. Tehát egy kis gyom nem mindig hátrány, de ne hagyjuk, hogy virágozzanak, és magot érleljenek. Abban nagyon jók, hogy óriási mennyiségű maggal tudják elárasztani a kertet, a csupasz talajt, főleg akkor, ha laza szerkezetű, könnyen elhordja a szél. Másik hátrány, hogy a növényborítás nélküli talaj gyorsabban felmelegszik, és ezt a hőt kisugározza a környékén található növényeknek, ami tavasszal még jó, de nyáron aszályos forró napokon erre egyáltalán nincs szükség. A kordában tartott gyomok ilyen formán fedik a talajt, ennyi előnyök biztosan van…
Többnyire azért károsak
A gyomok károkozása igen változatos, például térparazitizmusukkal elfoglalják a termőhelyet a kultúrnövények elől. A talaj víz- és tápanyagkészletét is fogyasztják a hasznos növényeink rovására. Jelenlétükkel és életműködéseikkel csökkentik a talajfelszín hőmérsékletét – ez tavasszal káros, nyáron előnyös. Elnyomják a haszonnövényeket, árnyékot vetve rájuk, csökkentik azok fotoszintézisét, ezzel gátolják fejlődésüket.
Bizonyos gyomok
vonzzák termesztett növényeink rovarkártevőit, és kórokozóit. Némelyek pedig
másodlagos anyagcseréjük során olyan vegyületeket bocsátanak ki, melyek
gátolják kultúrnövényeink fejlődését. A gyomok akadályozzák a növényeinkkel
kapcsolatos munkavégzést, mert mozogni is nehezebb a gyomos területen. Leveleik
a permetlevet is felfogják, amit például zöldségeinknek a védelmére szánunk. A
gyomok szennyezhetik a termést, és a termelés költségeit is megemelik.
A gyomszabályozás legegyszerűbb módjai
A gyomszabályozásnak számos módszere van. Legismertebb a mechanikai gyomirtás, a kapálás. Ez annyiban különbözik a gyomlálástól, hogy akkor gyökerestől távolítjuk el a növényt, kapáláskor a gyökér benne marad, ami összetartja a talajt, jót tesz a talajéletnek, idővel azonban valószínűleg újra kihajt. A kapálást akkorra időzítsük, amikor a gyomok még kicsik, hiszen, ha ezt később végezzük, akkor a kultúrnövényeinktől már jelentősebb mennyiségű vizet oroztak el. A magról kelő gyomok fiatal állománya egy egyszerű, felszíni horoló kapálással is eltávolítható. Ez sokkal kevésbé munkaigényes, mint amikor már térdig érő gyomokat akarunk eltávolítani, és mivel sekélyen végezzük, így kultúrnövényeink gyökerei sem sérülnek.
Vásárolhatunk különböző hővel irtó eszközöket, melyek működési elve, hogy az eszköz felmelegíti a búrája alatt a levegőt olyan hőmérsékletűre, ami miatt a növényi fehérjék már denaturálódnak, azaz hő hatására olyan változások következnek be állapotukban, amik visszafordíthatatlanok. Ez egy gyors és igen környezetbarát megoldás, hiszen nem juttatunk ki vegyszert a cél érdekében.
Még jobb megoldás a megelőzés. Ha nem hagyjuk a gyomokat felmagzani, és ezt folyamatosan, következetesen tartani tudjuk, akkor kertünk gyomállománya lassan, de biztosan csökkenni fog. A szalmával, mulccsal, fakéreg aprítékkal, fűkaszálékkal takart talaj – amellett, hogy annak vízgazdálkodása javul – a gyomosodást is csökkenti. A kikelő gyomok, ha egy 3-5 centiméteres talajtakaró réteggel találkoznak, esélyes, hogy nem lesz erejük azt túlnőni, és a többség még magoncként elpusztul.
A kultúrnövények is védekeznek a gyomok ellen
A vetésváltás a gyomok visszaszorításához is hozzájárul. A tápanyag utánpótlását se túlozzuk el, és ha lehet, akkor a fejtrágyát a kultúrnövény-tövek köré célzottan adagoljuk. A sorközökbe szórt műtrágya hatására ott hamarabb telepednek meg, és gyorsabban fejlődnek a gyomok. Úgy alakítsuk ki a tövek és a sorok távolságát, hogy a növényeinknek elegendő tere maradjon, ám ha túl nagy térközökkel dolgozunk, azzal a gyomok megtelepedésének kedvezünk.
Már a fajtaválasztásánál is gondolhatunk a gyomokra. Ha nagyobb növésű, bokrosabb zöldségfajtákat választunk, akkor azok nagyobb eséllyel veszik fel a küzdelmet a helyüket bitorolni akaró betolakodókkal szemben, lévén amelyik növény nagyobb mértékben árnyékolja maga körül a talajt, ezzel ott a gyomokat is ellehetetleníti.