Árral szemben

Tehetünk-e valamit a gázár ellen?

2008-10-25 19:46:29 | Módosítva: 2014-02-11 12:21:30

Lapunkban számtalan cikkben foglalkoztunk már alternatív fűtési lehetőségekkel. Számba vettük a pellet tüzeléstől a hőszivattyúig, a napkollektortól a szélerőműig a lehetséges energiaforrásokat. De vajon van-e igazi alternatívája annak a városlakónak, aki egy háztömb x-edik emeletén gáz- vagy távfűtéses lakásban lakik.

A kérdést pedig azért is kell feszegetnünk, mert ma már pontosan tudjuk, hogy a gáz ára emelkedni fog. Köztudott, hogy a földgáz ára kb. 9 hónap késéssel követi a világpiaci olajárakat. Számolnunk kell azzal, hogy a nyár eleji 140 dollár körüli hordónkénti olajár (ami majdnem duplája az egy évvel korábbinak) valamikor március körül megjelenik a hazai gáz árában is, még ha 10%-onként, csepegtetve kapjuk is meg az emeléseket. És hiába csökkent kissé a világpiaci ár a nyár végére, ha a dollár erősödése ezt sajnos kompenzálja számunkra.
Márpedig valamit tennünk kell, hiszen a téli gázszámlák, és ezzel szinte egyenes arányban a távfűtési számlák is, egyre több családot hoznak lehetetlen helyzetbe, és aki még győzi a kifizetéseket, azt is aránytalanul túlterheli. Keresetünk aránytalanul nagy részét fűtésre fordítjuk. Már az előző télen is 40-50 ezer forint körüli távfűtési számlákat kaptunk, és a fenti adatokból kiszámítható, hogy mekkora lesz ez jövő márciusban.
Tegyük mi félre az összes politikai megközelítést, ne foglalkozzunk az ÁFA-val és a különböző kompenzációkkal. Közelítsük meg a kérdéskört pusztán műszaki eszközökkel. De ezek közül is azokra összpontosítsuk a figyelmünket, ami egy társasházban, "panelházban" lakó számára is megfontolható.
Kétségtelen, hogy a legegyszerűbb megközelítés az energia-felhasználás csökkentése takarékossággal. A lakás hőmérsékletének csökkentése egy darabig reális alternatíva, és köztudottan fokonként 6% energia megtakarítást eredményezhet. A megtakarítással azonban inkább a gázfűtés esetén élhetünk, a távfűtésbe jelenleg sokkal kisebb mértékben tudunk beleavatkozni. Komfortérzetünk is határt szab a hőfok csökkentésének, hiszen 12 fokos lakásban mégsem didereghetünk télen.
Adódik e helyett a hőszigetelés javítása, hogy ugyanahhoz a lakáshőmérséklethez kevesebb hőenergiát kelljen vásárolnunk. A lehetőségeket szintén taglaltuk már korábban; az ablakok szigetelésével érdemes kezdeni, de ennél sokkal hatékonyabb a régi nyílászárókat korszerűbbre cserélni. A falak hőszigetelése kívülről igazán hatásos, ehhez viszont lakóház szintű összefogásra van szükség. Tessék felvetni a lakóházi közgyűlésen e lehetőséget, mert a korszerű falszigetelésekkel és a jó nyílászárókkal nagyságrendileg lehet csökkenteni a fűtési energiafogyasztást. Ezzel akkor is kell foglalkozni, ha a szűkös állami támogatásokból egyelőre csak keveseknek jut. Érdemesebb hitelből finanszírozni egy korszerűsítést, mint fűtési idényenként száz-kétszázezer forint többletköltséget kidobni az ablakon. Számítások készültek arra, hogy a megtakarítási lehetőségek magasabbak, mint a hitel törlesztési részletei.
Leginkább a távfűtés igénybevevőinek marad ez a lehetőség, hiszen a hőszigetelésbe egy közösség együttesen ruház be, és az energiafelhasználás csökkenése is közösen élvezhető. Nem akarjuk ezzel háttérbe szorítani a fűtési rendszer korszerűsítésének és a mérés szerinti elosztás lehetőségének megteremtését sem. Ezek fontos módszerek, és különösen az egyéni érdekeltség megjelenésétől az egész közösség energiafelhasználásának csökkenése remélhető.
Különösen a távfűtés esetén azonban más érdekeltségek is jelen vannak. A távhő szolgáltatónak nem pontosan ugyanaz az érdeke, mint a lakónak; a rendszer működtetésének költségeit igyekszik beleépíteni az alapdíjba, az energiafogyasztást pedig szintén "továbbszámlázza" a fogyasztónak. Ez egy jó és biztos üzlet, veszély csak akkor fenyegeti, ha egyre több fogyasztó nem képes kifizetni a számlát. Addig viszont a szolgáltató sem az energia-megtakarításban, sem az alternatív energiaforrások bevonásában nem érdekelt, inkább abban, hogy minél nagyobb legyen az alapdíj részaránya a teljese fűtési költségen belül. Képzeljük el, milyen szívesesen fogadná az áram- vagy a gázszolgáltató, ha 30-50%-os alapdíjjal dolgozhatna, ezt annak is kellene fizetni, aki kikapcsolja a mérőórát!
A kérdést azért is feszegetjük, mert a fűtési költségek csökkentésének további lehetőségei is vannak, például alternatív energiaforrások bevonása. Ami családi ház méretben már örvendetesen terjed, hogy mondjuk napkollektorokat szerelünk a tetőre, az panel szinten eretnek gondolatnak számít. Pedig nincs annak elvi akadálya, hogy egy lapos tető szinte teljes tetőfelületét napkollektorok borítsák, és az ingyen nyert energiát "hozzáadják" a fűtési és melegvíz rendszerhez.
A gázkazán gyártók és a fűtési szerelvények gyártói már jó ideje kínálnak kombinált rendszereket; a nap energiáját nagyméretű tárolótartályban gyűjtik, és komplex vezérlés gondoskodik arról, hogy a gáz hőenergiáját csak a szükséges mértékben adják hozzá a fűtési és melegvíz rendszerhez. Meg lehetne ezt oldani a távhő hőközpontjában is, ha a fejlesztésnél számba vették volna a külső energia bevonásának lehetőségét, és persze ha a távhő szolgáltató egyáltalán érdekelt lenne ebben.
Mint ahogy az is jó lenne, ha a fűtési rendszerekben jobban eltérnének az alacsonyabb hőfok felé. A korszerű kondenzációs kazánok 40-50 fokos fűtővize ideális a padlófűtések és falfűtések (tehát a nagyfelületű fűtések) számára, ezek pedig a napkollektorok melegvizének felhasználására. Léteznek ma már olyan padlófűtési megoldások, amelyek utólag, viszonylag egyszerűen telepíthetők a burkolat alá bármilyen lakásba. Ilyen alacsony hőmérsékletű rendszerekben a napenergia és a távhő kombinálása is lehetséges lenne, és lényegesen javítaná a fűtés hatékonyságát. Persze viszonylag magas egyszeri beruházási költséggel, de a megállíthatatlanul növekvő energiaárak mellet belátható időn belüli megtérülés remélhető.
Van-e igazi alternatíva tehát? A tömbházak (hangsúlyozottan nem csak panel) gáz- és távfűtéses lakások lakóinak a fentieken kívül nem nagyon. A villany még mindig túlságosan drága, és együtt drágul a gázzal. A városokba visszavinni a fa és szénfűtést még akkor sem kellene, ha lennének kémények, de sokhelyütt már egyáltalán nincsenek. Az egyedileg rendelkezésre álló speciális energiaforrásokat (melegvizű forrás, magas talajvíz stb.) a mai szintnél sokkal jobban fel lehetne használni, de csak közösségi beruházásban. A levegős hőszivattyú egyéni lehetőségként is számba jöhetne, de csak akkor, ha a villamos áram tarifája kevésbé követné a gázét.
Egyet azonban nem tehetünk; rajtunk kívülálló okokat hibáztatva ne keressük a megoldásokat, vagy másra - mondjuk az államra - várunk. Nem fogjuk győzni a számlák kifizetését!

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Falburkolatok új generációja

Az idén 20 éves újHÁZ Centrum a növekvő fogyasztói igények miatt évről évre bővíti termékeinek körét. A szaniterek és csempék mellett most a legújabb építészeti trendeknek megfelelő beton...


Energetikai pályázat 2017-től

A megújuló-energia beruházások körében, a kötelező átvétellel történő támogatás éves összege 2017-2021 év között elvileg évi 20 milliárd forint, de az induló összegből minden évben le kell vonni...