Árral szemben

Tehetünk-e valamit a gázár ellen?

2008-10-25 19:46:29 | Módosítva: 2014-02-11 12:21:30

Lapunkban számtalan cikkben foglalkoztunk már alternatív fűtési lehetőségekkel. Számba vettük a pellet tüzeléstől a hőszivattyúig, a napkollektortól a szélerőműig a lehetséges energiaforrásokat. De vajon van-e igazi alternatívája annak a városlakónak, aki egy háztömb x-edik emeletén gáz- vagy távfűtéses lakásban lakik.

A kérdést pedig azért is kell feszegetnünk, mert ma már pontosan tudjuk, hogy a gáz ára emelkedni fog. Köztudott, hogy a földgáz ára kb. 9 hónap késéssel követi a világpiaci olajárakat. Számolnunk kell azzal, hogy a nyár eleji 140 dollár körüli hordónkénti olajár (ami majdnem duplája az egy évvel korábbinak) valamikor március körül megjelenik a hazai gáz árában is, még ha 10%-onként, csepegtetve kapjuk is meg az emeléseket. És hiába csökkent kissé a világpiaci ár a nyár végére, ha a dollár erősödése ezt sajnos kompenzálja számunkra.
Márpedig valamit tennünk kell, hiszen a téli gázszámlák, és ezzel szinte egyenes arányban a távfűtési számlák is, egyre több családot hoznak lehetetlen helyzetbe, és aki még győzi a kifizetéseket, azt is aránytalanul túlterheli. Keresetünk aránytalanul nagy részét fűtésre fordítjuk. Már az előző télen is 40-50 ezer forint körüli távfűtési számlákat kaptunk, és a fenti adatokból kiszámítható, hogy mekkora lesz ez jövő márciusban.
Tegyük mi félre az összes politikai megközelítést, ne foglalkozzunk az ÁFA-val és a különböző kompenzációkkal. Közelítsük meg a kérdéskört pusztán műszaki eszközökkel. De ezek közül is azokra összpontosítsuk a figyelmünket, ami egy társasházban, "panelházban" lakó számára is megfontolható.
Kétségtelen, hogy a legegyszerűbb megközelítés az energia-felhasználás csökkentése takarékossággal. A lakás hőmérsékletének csökkentése egy darabig reális alternatíva, és köztudottan fokonként 6% energia megtakarítást eredményezhet. A megtakarítással azonban inkább a gázfűtés esetén élhetünk, a távfűtésbe jelenleg sokkal kisebb mértékben tudunk beleavatkozni. Komfortérzetünk is határt szab a hőfok csökkentésének, hiszen 12 fokos lakásban mégsem didereghetünk télen.
Adódik e helyett a hőszigetelés javítása, hogy ugyanahhoz a lakáshőmérséklethez kevesebb hőenergiát kelljen vásárolnunk. A lehetőségeket szintén taglaltuk már korábban; az ablakok szigetelésével érdemes kezdeni, de ennél sokkal hatékonyabb a régi nyílászárókat korszerűbbre cserélni. A falak hőszigetelése kívülről igazán hatásos, ehhez viszont lakóház szintű összefogásra van szükség. Tessék felvetni a lakóházi közgyűlésen e lehetőséget, mert a korszerű falszigetelésekkel és a jó nyílászárókkal nagyságrendileg lehet csökkenteni a fűtési energiafogyasztást. Ezzel akkor is kell foglalkozni, ha a szűkös állami támogatásokból egyelőre csak keveseknek jut. Érdemesebb hitelből finanszírozni egy korszerűsítést, mint fűtési idényenként száz-kétszázezer forint többletköltséget kidobni az ablakon. Számítások készültek arra, hogy a megtakarítási lehetőségek magasabbak, mint a hitel törlesztési részletei.
Leginkább a távfűtés igénybevevőinek marad ez a lehetőség, hiszen a hőszigetelésbe egy közösség együttesen ruház be, és az energiafelhasználás csökkenése is közösen élvezhető. Nem akarjuk ezzel háttérbe szorítani a fűtési rendszer korszerűsítésének és a mérés szerinti elosztás lehetőségének megteremtését sem. Ezek fontos módszerek, és különösen az egyéni érdekeltség megjelenésétől az egész közösség energiafelhasználásának csökkenése remélhető.
Különösen a távfűtés esetén azonban más érdekeltségek is jelen vannak. A távhő szolgáltatónak nem pontosan ugyanaz az érdeke, mint a lakónak; a rendszer működtetésének költségeit igyekszik beleépíteni az alapdíjba, az energiafogyasztást pedig szintén "továbbszámlázza" a fogyasztónak. Ez egy jó és biztos üzlet, veszély csak akkor fenyegeti, ha egyre több fogyasztó nem képes kifizetni a számlát. Addig viszont a szolgáltató sem az energia-megtakarításban, sem az alternatív energiaforrások bevonásában nem érdekelt, inkább abban, hogy minél nagyobb legyen az alapdíj részaránya a teljese fűtési költségen belül. Képzeljük el, milyen szívesesen fogadná az áram- vagy a gázszolgáltató, ha 30-50%-os alapdíjjal dolgozhatna, ezt annak is kellene fizetni, aki kikapcsolja a mérőórát!
A kérdést azért is feszegetjük, mert a fűtési költségek csökkentésének további lehetőségei is vannak, például alternatív energiaforrások bevonása. Ami családi ház méretben már örvendetesen terjed, hogy mondjuk napkollektorokat szerelünk a tetőre, az panel szinten eretnek gondolatnak számít. Pedig nincs annak elvi akadálya, hogy egy lapos tető szinte teljes tetőfelületét napkollektorok borítsák, és az ingyen nyert energiát "hozzáadják" a fűtési és melegvíz rendszerhez.
A gázkazán gyártók és a fűtési szerelvények gyártói már jó ideje kínálnak kombinált rendszereket; a nap energiáját nagyméretű tárolótartályban gyűjtik, és komplex vezérlés gondoskodik arról, hogy a gáz hőenergiáját csak a szükséges mértékben adják hozzá a fűtési és melegvíz rendszerhez. Meg lehetne ezt oldani a távhő hőközpontjában is, ha a fejlesztésnél számba vették volna a külső energia bevonásának lehetőségét, és persze ha a távhő szolgáltató egyáltalán érdekelt lenne ebben.
Mint ahogy az is jó lenne, ha a fűtési rendszerekben jobban eltérnének az alacsonyabb hőfok felé. A korszerű kondenzációs kazánok 40-50 fokos fűtővize ideális a padlófűtések és falfűtések (tehát a nagyfelületű fűtések) számára, ezek pedig a napkollektorok melegvizének felhasználására. Léteznek ma már olyan padlófűtési megoldások, amelyek utólag, viszonylag egyszerűen telepíthetők a burkolat alá bármilyen lakásba. Ilyen alacsony hőmérsékletű rendszerekben a napenergia és a távhő kombinálása is lehetséges lenne, és lényegesen javítaná a fűtés hatékonyságát. Persze viszonylag magas egyszeri beruházási költséggel, de a megállíthatatlanul növekvő energiaárak mellet belátható időn belüli megtérülés remélhető.
Van-e igazi alternatíva tehát? A tömbházak (hangsúlyozottan nem csak panel) gáz- és távfűtéses lakások lakóinak a fentieken kívül nem nagyon. A villany még mindig túlságosan drága, és együtt drágul a gázzal. A városokba visszavinni a fa és szénfűtést még akkor sem kellene, ha lennének kémények, de sokhelyütt már egyáltalán nincsenek. Az egyedileg rendelkezésre álló speciális energiaforrásokat (melegvizű forrás, magas talajvíz stb.) a mai szintnél sokkal jobban fel lehetne használni, de csak közösségi beruházásban. A levegős hőszivattyú egyéni lehetőségként is számba jöhetne, de csak akkor, ha a villamos áram tarifája kevésbé követné a gázét.
Egyet azonban nem tehetünk; rajtunk kívülálló okokat hibáztatva ne keressük a megoldásokat, vagy másra - mondjuk az államra - várunk. Nem fogjuk győzni a számlák kifizetését!

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Napkollektorok

Az első vízmelegítő napkollektorokat már a XIX. században használták, melyek egyszerű, feketére festett fémtartályok voltak. Ezeknek az eszközöknek azonban egész napba telt, míg felforrósították a...


Szigetelés és megtérülés

Energiahatékonysági szempontból korlátozott előnyökkel jár éscsak az anyagilag már eleve tehetős családoknak éri meg a kormány által 3 milliárd forinttal támogatott - használati melegvíz ellátás...