Önnek kell dönteni!

Strangszabályozás a fűtőrendszerben

2009-11-04 17:34:28 |

Munkánk során számtalanszor szembesülünk azzal a ténnyel, hogy laikusként olyam műszaki kérdésekben kell döntenünk, vagy mások döntését ellenőriznünk, amelyekhez nem értünk eléggé. Az adott esetben azonban mi vagyunk a tulajdonosok, a döntés anyagi és egyéb következményei bennünket érintenek elsősorban, így egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak a döntési felelősség átengedését.

Ilyenkor viszont nincs más lehetőségünk, mint hogy amennyire csak képesek vagyunk rá, beássuk magunkat az adott szakterület mélységeibe. Most például abban, hogy amikor a társasház közgyűlésén döntést kell hoznunk a fűtéskorszerűsítésről, akkor milyen elemek cseréjében kell feltétlenül gondolkoznunk, és mik azok, amik esetleg elhagyhatók. Azt már tudjuk, hogy a radiátorok termosztatikus szelepeinek cseréje aligha kerülhető el a fűtés rekonstrukciója során. Írtunk már sokszor a fűtési költségmegosztókról is; ez már korántsem olyan egyértelmű, így nem is foglaltunk állást, inkább leírtuk a pro és kontra érveket.
Van azonban még egy harmadik kulcselem is a többszintes társasházak fűtésében, ez pedig a strangszabályozás. Akármilyen kazánból - távhővel működő hőközpontunkból, vagy gázkazános rendszerünkből - indul el a fűtővíz a lakások felé, ezt a fűtővizet annyi csőágra kell elosztanunk, ahány radiátor van a ház egy szintjén, vagyis ahány strang van a házban. Nem csak elágaztatnunk kell azonban a fűtővizet, hanem arányosan el is kell osztanunk a strangok között, amelynek során rengeteg szempontnak kell érvényesülnie. Ebbe tartozik pl. az adott helyiségek tájolása, fűtött vagy fűtetlen falai, a pillanatnyi hőigénye, a radiátorok mérete stb. A fűtéskorszerűsítés során hamar szembesülünk azzal a kérdéssel, hogy a régi, kézzel szabályozható strangszabályozó szelepek ma is használhatók-e, vagy feltétlenül újra, automatikusan szabályozóra kell-e cserélnünk.

A kétcsöves fűtési rendszerek alapvezetékeiről induló felszállók közötti vízelosztásra a régi rendszerekben kézi szelepek szolgáltak. A strangokról szintenként lekötött radiátorokra szintén kézi fűtőtestszelepeket szereltek. A fűtéskorszerűsítés során a rendszer kézi üzemű szelepeit termosztatikus radiátorszelepekre kell cserélni. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ezek a szerelvények működésük során (folyamatos nyitás-zárás), a változó vízmennyiségek következtében, folytonosan módosuló nyomásviszonyokat hoznak létre, ezért gondoskodni kell a fűtési rendszerek megfelelő hidraulikai egyensúlyának megteremtéséről. Előbeállításra van szükség, ami azt jelenti, hogy a fojtást - állandó nyomáskülönbség tartása mellett - a fűtőtesteknél kell beállítani!
Nem elég azonban csupán az előbeállítás értékét megválasztani, biztosítani kell az állandó nyomáskülönbséget is a szelepen. Gyakori tervezői vélemény, hogy az előbeállítható termosztatikus fűtőtestszelepek használata esetén, kiterjedt hálózatoknál is, elegendő kézi strangszelepeket alkalmazni, nincs szükség dinamikus strangszabályozóra, majd a fordulatszám-szabályozós szivattyú megoldja a változó nyomáskülönbség okozta problémákat. A tapasztalat igazolta, hogy a kézi fojtószelepes beállítás, még fordulatszám-szabályozós szivattyú alkalmazása esetén sem nyújt megfelelő megoldást, akár állandó, akár arányos szabályozást választunk, ráadásul bonyolult, idő- és költségigényes eljárás.
Középmagas - 8-10 szintes - vagy hosszú alapvezetékkel szerelt, nagy kiterjedésű, előbeállítós, termosztatikus radiátorszeleppel szerelt kétcsöves fűtési rendszereken az egyetlen jó megoldás az automatikus üzemű, dinamikus, membrános strangszabályozók alkalmazása.
Alacsony épületekben - kb. 5 szintig -, illetve kis kiterjedésű hálózatokon, megfelelő megoldást jelenthet a központi nyomáskülönbség-szabályozás, nyomáskülönbség-szabályozó vagy fordulatszám-szabályozós szivattyú alkalmazásával. Ebben az esetben az előbeállítható szelepek mellett nincs szükség külön strangszabályozók beépítésére.

A hazai távhőellátásba kapcsolt panelépületek többségében egycsöves, átkötőszakaszos vagy átfolyó rendszerű fűtések üzemelnek, amelyek csak kis ellenállású radiátorszelepekkel modernizálhatóak, mivel biztosítani kell a szükséges mennyiségű fűtővíz beömlését a radiátorba. A termosztatikus radiátorszelepek beépítése esetén mindenhol a kívánt helyiséghőmérséklet valósítható meg, nem lesz alul-, vagy túlfűtött helyiség. A korszerűsítés során nem érdemes az egycsöves fűtéseket vízszintes kétcsöves rendszerré alakítani, mert nagyon hosszú a beruházás megtérülési ideje.
Egycsöves rendszereknél a beszabályozó szelepek feladata a strangok közötti hőteljesítmény-függő vízelosztás biztosítása. Az egycsöves átkötőszakaszos fűtés állandó térfogatáramú rendszernek tekinthető, hiszen nincs nagy nyomáskülönbség-változás a teljesen nyitott és a zárt fűtőtestszelepes üzemállapot között, vagyis amikor a fűtővíz egy része beáramlik a radiátorba, vagy az összes víz az átkötőszakaszon áramlik keresztül.
A kézi fojtószelepekkel végzett beszabályozás nagyon költség- és időigényes - mérőműszereket és gyakorlott szakembereket igénylő - eljárás, valamint központilag kell gondoskodni a megfelelő nyomáskülönbségről a fűtési rendszeren. Az automatikus térfogatáram-szabályozó szelepen az egycsöves fűtések összekötő vezetékeinek térfogatáram-korlátozása gyorsan és pontosan, üzem közben, mérés nélkül is megoldható.
Középmagas (8-10 szintes) épületek, nagy kiterjedésű hálózatok kis ellenállású termosztatikus fűtőtestszelepekkel felszerelt összekötő-vezetékeibe az automatikus térfogatáram-szabályozó szelepet beépítve, precízen megadható a kívánt maximális vízmennyiség.
Alacsony (max. 5-6 szintes) épületek egycsöves fűtéseihez, vagy kis kiterjedésű hálózatoknál alkalmazható a kézi térfogatáram beállító és elzáró szelep az összekötő-vezetékekben. Az automatikus térfogatáram-szabályozó beépítése azonban itt is célszerű, mert a szelepek rövid idő alatt, nehézség nélkül beállíthatók.
A fűtéskorszerűsítés során a rendszerbe beépített termosztatikus fűtőtestszelepek és automatikus strangszabályozók lehetővé teszik a helyiségek egyedi hőmérséklet-szabályozását, a radiátorokban keringő fűtővíz optimális és egyenletes elosztását a társas- vagy panelházakban.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fűtéskorszerűsítés gazdaságosan, kémény nélküli kivitelben

Az ősz közeledtével foglalkozni kell fűtésrendszerünk átvizsgálásával, jobb esetben fűtésünk korszerűsítésével. Az utóbbira kínál kedvező áru és gazdaságos megoldásokat gázkészülékeik beépítésével...


Leválás a távfűtésről II. rész

Előző lapszámunkban megpróbáltuk érzékeltetni azt a kálváriát, amit a távfűtési rendszerről leválni szándékozó lakóközösségeknek vállalnia kell. Írásunkban jeleztük, hogy a probléma nem elsősorban...