A sima felületekhez nélkülözhetetlenek

Csiszoló anyagok

2009-10-13 23:17:11 |

Bármit készítünk, a munkadarabok felületének simasága többnyire alapvetően fontos. Az alapanyagok megmunkálásakor a szerszámok nyomokat hagynak maguk után, és a használt alapanyagok felülete is finomítást igényel. Az adott munkához mindig a legmegfelelőbb csiszolóanyagot célszerű használni. Az ideális anyag kiválasztása esetenként rutinszerűen egyszerű, máskor viszont csak előzetes informálódás után választhatók ki a célra leghatékonyabb csiszolóanyagok.

A felületfinomítás fokozatai

A csiszolás nagymértékben befolyásolja a munkadarab esztétikai megjelenését. Célja az anyag teljesen sima, megmunkálási nyomoktól mentes felülete. Ez azonban csak részben igaz, mert számos munkadarabnál felesleges ennyire tökéletes felületeket létrehozni, pl. tetőszerkezeteknél, öntött idomoknál stb. A legtöbb használati tárgy azonban általában finom és felületkezelt felületeket igényel. Ezt csiszolással csak több fázisban lehet elérni.
Az első fázis mindig a durva csiszolás, amelynek során a geometriai méretek kialakítása és emellett a felületi egyenetlenségek eltüntetése a cél. A második fázisban a durva csiszolás karcainak az eltüntetése a cél, míg harmadik műveletben a felületek simaságának kialakítása a cél.
A három munkafázishoz természetesen különféle finomságú csiszolóanyagot kell használni, hogy a megmunkált felületek valóban a kívánt mértékben váljanak simává. Akár kézzel, akár gépekkel végezzük a csiszolást, ezt mindig tartsuk szem előtt, és mindig egyre finomabb csiszolóanyagot válasszunk a munkához.

Finomsági fokozatok és szemcsefajták

A csiszolóanyagok jó részének hordozó anyaga papír vagy vászon, amelyeknek felületére speciális kötőanyag rétegbe ágyazva rögzítik a különféle anyagú és méretű csiszoló szemcséket. Természetesen a különböző anyagokhoz más és más felépítésű csiszolóanyagokat célszerű használni.
A nagy lehordású csiszolóanyagokhoz különleges szemcséket alkalmaznakA csiszolóanyagok finomságuk szerint három csoportba sorolhatók. A finomsági fokozatot 1 mm2-re eső szemcseszám szerinti határozzák meg. Ezt P, K betűvel, de esetenként csak egy markáns számmal jelölik a különféle gyártók. A szemcseméretet, azaz a finomsági fokozatot, ez a szám adja meg. E szerint durva csiszoláshoz 60-80-as, közbenső műveletekhez 100-120-as, míg a simító csiszoláshoz 150-320-as finomságú anyagot célszerű választani. A fényezéshez és polírozáshoz használatos, ún. vizes és kiváló finomságú lap anyagú csiszolóanyagok is bővítik a választékot, amelyeknek a finomsági fokozata 300-tól 3000-ig terjed. Vizes használatukra SP, vagy "water proof" jelzés utal, és az ezt következő szám a finomsági fokozatot jelöli, pl. SP 1200. Ezek hordozóanyaga vízálló papír és csak állandó nedvesítés közben szabad használni, különben a felületük hamar eltömődik, és ez a munkadarabon nem megengedhető bekopásokat okozhat.
A felsorolt anyagok általában papír és vászon hordozójú csiszolólapok, vagy szerszámokra erősíthető alakos formák. Fémek megmunkáláshoz általában a vászon alapúakat, illetve megerősített, terhelhetőbb papírhordozójú, vagy fíber alapú csiszolóanyagokat szokás használni. Ezeken kívül beszerezhetők ún. acélgyapot és műanyag csiszoló szövetek is, amelyeknek a koptató hatásuk esetenként hatásosabb a fentieknél, viszont a finomsági fokozatukat másként jelölik. Az acélgyapot anyagok finomságát a szálak finomsága határozza meg, és ez a csomagoláson található nullák és számok alapján azonosítható: 000, 00 finom, 0 és 1-5 ig tartó számozásúak egyre durvább felületek megmunkálásra használhatók. A csiszolószöveteknél viszont csak finom-, közepes és durva fokozatok kaphatók. Előnyük, hogy szinte nem tömődnek el, mert a lemunkált anyagszemcsék a szálak közül kimoshatók, viszont ezek is a használat során fokozatosan elkopnak.

A csiszolószemcséket két réteg gyanta rögzíti a hordozóanyagraA használati kopás szempontjából lényeges a csiszolószemcsék anyaga is. A legáltalánosabban használt szemcseanyag a korund, illetve ennek alumíniumoxiddal és a szilíciumkarbiddal történő kombinációi. Ezeket a papír, vagy vászon hordozóra felvitt alap- és fedőgyanta rögzíti szilárdan. A korszerűbb, speciális célokra használt anyagoknál nem ritka a kerámia-, a cirkon-korund és a compact szemcséjű csiszolóanyag, amelyek többszörös élettartamot és hatékonyabb anyaglehordást biztosítanak az ilyen csiszolóanyagoknak. Ezek azonban szinte csak az iparban használatosak.

Használati tanácsok

Teljesen mindegy, hogy kézzel, vagy géppel végezzük a koptató műveleteket, azt soha ne intenzív erőráhatással igyekezzünk meggyorsítani. A puhább anyagokról lehordott szemcsék még így is eltömítik a szemcsék közötti mélyedéseket, a nyomás növelésével az eltömődési folyamat sokkal gyorsabban bekövetkezik, sőt szinte beég a felületbe, eltávolítása pedig már szinte lehetetlen. A munkát a különféle csiszolófákra feszített csiszolóanyagok megkönnyítik, és egyben lehetőséget adnak a szemcsék közé tömörödött anyagmorzsák gyakori eltávolítására. Ezt erős kefével célszerű elvégezni, ami nem koptatja a csiszolószemcséket, ám a tömörödött port még eltávolítja. Huzalkefe csak a fiber tárcsák tisztításához használható, mégpedig ha rézből készült. Gépi tárcsákon ez a műveletet legfeljebb alacsony fordulaton végezhető el a tárcsa szemcséinek a kopása nélkül.
A nagyon eltömődött csiszolóanyagot már nem érdemes használni, mert nem elég hatékony. A használat közben természetesen a csiszolószemcsék is kopnak erre a lehordott anyagrészecskék mennyiségéből és a felület simaságából lehet következtetni. Ilyenkor feltétlenül cserélni kell a csiszolóanyagot. A kopott esetleg lágyabb anyagokhoz még használható lehet, de csak a letisztítása után. Ha viszont a szemcsék már nem érdesek, nem használható tovább.

Kézzel végzett munkáknál célszerű a csiszolóanyagot idomfára feszítve használniA csiszolás iránya kézi csiszolásnál lényeges, ami általában hosszirányban a leghatékonyabb, különösen faanyagoknál, ahol a szálirányra merőlegesen többnyire mély és finom csiszoláskor nehezen és hosszadalmasan eltüntethető nyomokat hagynak a csiszolóanyag szemcséi. Fémeknél is előnyösebb a hosszirányú csiszolás. Ez alól kivételt képeznek a körmozgást végző gépi csiszolóeszközök, ám ha az esztétika is lényeges, akkor a finomításkor választható a keresztirányú csiszolás is. A túlzó erőráhatás ilyen munkáknál is előnytelen, és a csiszolóanyag gyorsabb kopását idézi elő.
Végezetül ne feledkezzünk meg a por elszívásáról, amely nemcsak a munkaterületet boríthatja el, de a tüdőbe is eljut. Ha nincs mód a gépi porelszívásra, akkor csiszoláskor a porszűrő maszk használata ajánlott.

Termékek kézi csiszoláshoz

A csiszolás művelete köztudottan igen változatos. A kisebb és főként tagoltabb felületeket többnyire kézi csiszolással szokás finomítani, ám különféle gépekkel, illetve az azokra erősíthető idomcsiszoló betétekkel már az ilyen jellegű munkák is "gépesíthetők". A kézi csiszolás ugyan fárasztó munka, de egyedi esetekben olcsóbban elvégezhető. A kézi csiszoláshoz ritkán íves, gyakrabban A4-es nagyságra szabott papír, vagy vászon alapú lapokat célszerű használni. A szemcsenagyságuk 40, 60, 80, 100, 120, 180, és 240-es.

Ha csiszolófát vagy kézi lapbefogót használunk, akkor arra az 5 m-es tekercsben kapható 93, illetve 115 mm széles, csiszolószalagból leszabott darabokat is használhatjuk, amiket egyébként a rezgőcsiszolókhoz gyártanak. E tekercsek szemcsenagysága azonos az előbb felsoroltakkal. Az a lényeg, hogy csiszolóanyag jól illeszkedjen a felfogó talpméretéhez, és a befogáshoz kellő ráhagyással célszerű levágni. Előnyük, hogy ezek a csiszolóanyagok kopásállóbbak a laptermékeknél, ám drágábbak is. Természetesen használhatunk hagyományos csiszolófát is, pl. idomcsiszolás alkalmával, amelyre célszerűbb az íves vagy A/4-es csiszolópapírokból leszabni a kellő nagyságú darabokat. A lényeg az, hogy a csiszolóanyag jól a talpra feszüljön, így a művelet során kevésbé gyűrődhet meg.
Kör keresztmetszetű vagy ívelt élű munkadaraboknál célszerűbb vászonalapú íves csiszolóanyagot használni, mert azok csíkokra vágását követően akár segédeszköz nélkül koptathatjuk le az ívelt felületeket. A vászonalapú csiszolóanyagok többnyire ugyancsak A/4-es lapokban szerezhetők be, finomsági fokozataik is azonosak a papíralapúakéval, így nem nehéz a munkafázishoz megfelelő finomságúakat kiválasztani. A hordozóanyag elasztikussága miatt ezeket inkább fémek koptatására célszerű használni. Sík felületek kézi csiszolásakor ezeket is célszerű csiszolótalpra feszítve használni.

A kézi csiszoláshoz használható anyagok választékát egyéb gyártmányok is bővítik. Ilyen pl. a kézi csiszolószivacs, amely poliuretán szivacstömb, amelynek felületeit elasztikus kötőanyaggal különféle szemcsefinomságú csiszolóanyag borítja. Előnye, hogy a szivacsos maganyag jó alakkövető, így lekerekített élek vagy szélesebb hornyok finomításához is jól használhatók. A csiszolószivacsok finomsági besorolását, pl. középfinom, a csomagolás hátoldalán kell keresni, a pontos szemcsenagyság azonban többnyire nincs megadva. A felületek eltömődését vízben áztatva, erős szálú kefével lehet "felújítani".
A tekercsben csomagolt fémszivacsok univerzálisak, tehát fém és ennél puhább anyagok felületi finomítására is alkalmasak. Hátrányuk hogy a munkavégzés közben a fémszálak letöredeznek, és a puha anyagokba, pl. fenyő- vagy hársfába eltávolíthatatlanul beágyazódnak, és később ezek rozsdaszeplős foltokat idéznek elő a fafelületen. Ezért a fémszivacsokat ilyen anyagokhoz nem is szabad használni. A szálak mérete szerint határozzák meg 000-5-ig terjedő finomsági fokozatukat. Ezt a csomagoláson, a piktogramos ábra alatti szám szerint lehet azonosítani. Használatáhozr munkavédelmi kesztyű ajánlott.
A fémszivacshoz hasonló a műanyag csiszolószövet. Ez viszonylag laza szálas szövetszerkezetű lap, amelynek szálaira tapadnak fel a csiszolószemcsék. Laza szerkezete miatt igen hajlékony, jól befér a mélyedésekbe, és a domború felületeket is kiválóan követi. Általában finom és durva megmunkálásra alkalmasak, és nagy előnyük, hogy szerkezetükből adódóan szinte soha nem tömődnek el, a lemunkált anyagszemcsék pedig folyóvíz alatt eltávolíthatók a szálak közül. Általában A/4-es lapokban szerezhetők be, de készül belőlük csiszolótárcsa is. A lapok sík csiszolásnál talpra is felerősíthetők, de az erős feszítést kevéssé viselik el.

A kézi csiszolás lapanyagai között külön csoportot képeznek a vízálló papírok. Ezek már alapozott, festett, esetleg felületkezelt anyagbevonatok finomítására használható lapanyagok. Fő jellemzőjük, hogy a hordozó papír és a szilíciumkarbid szemcséket rögzítő elasztikus gyantaréteg is vízálló, és ezek a papírok csak nedvesített felületen használhatók. A vizesen lemunkált anyagszemcsék így kevésbé tömítik el a szemcséiket, és a koptatott felületen sem okozhatnak nemkívánatos felületi hibákat. Az A/4-es csiszolólapok finomsági fokozatai széles skálát ölelnek fel, 80, 120, 180, 240, 320, 400, 600, 800, 1200-as finomságúak, és nagyon sima felületek kialakítását teszik lehetővé. De csak olyan felületeken lehet ezeket alkalmazni, amelyek rezisztensek a nedvesítésre.

Gépi csiszolóeszközök

A fárasztó csiszoló munkát egyre inkább kiváltják a különféle csiszolószerszámgépek. Az ilyen munkákhoz leggyakrabban rezgő- vagy deltacsiszolót, esetenként excenter-, vagy sarokcsiszolót szokás használni. Az ilyen gépekhez méretre készült csiszolólapok szükségesek, amelyek a talp illetve a korong mérete miatt függenek a gép típusától. Ezeknél a megfelelő finomsági fokozatok teljes skálája kapható, sőt, a különböző simasági fokozatok betartását megkönnyítő 3 fokozatú készletek is megvásárolhatók. A szemcseméretet mindig feltüntetik a csomagoláson a méretek és a géptípus felsorolása mellett. Arra azonban ügyelni kell, hogy ha a gép porelszívásra alkalmas, a porelszívó lyukak azonos helyre kerüljenek a gépen levőkre. Ezt a csomagoláson felsorolt géptípusok alapján könnyű azonosítani, ám nem árt egy minta alapján is pontosítani.
A korszerűbb rezgőcsiszolók talpa tépőzáras, és ezekre is beszerezhetők a különféle finomságú- és megfelelő méretre vágott csiszolólapok. A régebbiekre viszont célszerű 5 m-es, 93 és 115 mm széles tekercsekben megvásárolni a megfelelő finomságú csiszolóanyagot, mert így gazdaságosabb, és az anyagot másra is felhasználhatjuk.

A fúrógépekre, sarokcsiszolókra felfogható tépőzáras gumitányér az excenteres csiszológépekre is jellemző. Előnyük, hogy a csiszolóanyag használat közben nem gyűrődhet meg, legfeljebb a peremen hamarabb kopik el, ami főként a helytelen tartás és a túlzott erő ráhatás miatt következhet be. Kevésbé előnyösek a sima gumitárcsák, amelyekre központosan erősíthetők fel különféle finomságú csiszolóanyagok. Így a szélén könnyen meggyűrődhetnek annak ellenére, hogy e tárcsák papírhordozója merevebb a tépőzáras tárcsákénál. Célszerűbb ezekre a merevebb fíber tárcsákat használni. Mindkét típusú tárcsa szemcsenagysága 40-240 közötti, átmérőjük pedig 115, 125, és 150 mm.
Az excenteres csiszolókra felfogható csiszolótárcsáknál a porelszívó lyukak egybeesésére is ügyelni kell. A sarokcsiszolókra pedig többnyire lamellás legyező-csiszolótárcsát érdemes beszerezni. Itt a szemcseméreten kívül az átmérőre és a lyukméretre kell ügyelni. Ezeket az adatokat azonban a csomagoláson minden esetben feltüntetik. Sőt még az ideális fordulatszámot is ajánlatos figyelembe venni az optimális anyaglehordás miatt.

Fúrógépekbe számos egyéb, kör alakú csiszolószerszám is befogható mint pl. csapos legyező tárcsák-, sima és tépőzáras gumikorongok, és az ezekre felfogható csiszolótárcsák is nagyon hasznosak. Szemcsenagyságuk a szokásos fokozatúak, egyéb méretüket pedig a gép adottságaihoz igazodva célszerű kiválasztani.
A szalagcsiszoló gépekhez már csak gyárilag készített és végtelenített, a gép típusához megfelelő méretű csiszolószalag használható. Ezeknél nemcsak a szalag hossza, hanem a szélessége is fontos, természetesen a célnak megfelelő 40, 60, 80, 120 és 180-as szemcseméret mellett.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fapadlók felújítása csiszolással

A fapadlók szépségét a fa természetes színe és az ápoltsága adja meg. Végső soron a padló adja meg a lakóhelyiségek alapját, ami viszont nem örökéletű, és még gondos ápolás mellett is egy idő...


Vágótárcsák sarok köszörűkhöz

Durva felületű anyagok hatékony lemunkálásához megfelelő gépek és hatékony anyaglehordást biztosító csiszolószerszámok szükségesek. Ilyen feladatokra többnyire sarokköszörűt szokás használni, mivel...