Megújuló energiák

2016-07-06 10:59:47 | Módosítva: 2016-07-06 11:01:05

A megújuló energiaforrások jellemzője, hogy emberi léptékkel mérve ésszerű gazdálkodás esetén nem fogynak el. Ha felhasználásuk mértéke növekedne, annak számos kedvező hatása lenne, például javulna a környezet minősége, és takarékosabban bánhatnánk a hagyományos energiahordozókkal.


Szén-dioxid kibocsátásának csökkentése

A megújuló energiaforrások alkalmazásának egyértelmű előnye az üvegházgázok – különösen a szén-dioxid – kibocsátásának csökkenése. Ennek mértéke függ attól, hogy milyen típusú megújuló energiaforrás milyen hagyományos (fosszilis) energiaforrást helyettesít, de valamennyi esetben számottevő a csökkenés. Ezenkívül felhasználásuk során általában egyáltalán nem, vagy jóval kisebb mértékben bocsátanak ki káros anyagokat. A megújuló energiaforrások alkalmazásának szükségessége mindenekelőtt környezetvédelmi szempontból fontos.

Az Európai Unió minden tagországában megújulónak tekintik a szolár fotovillamos és fototermikus energiát, a kontinentális és tengerparti szélenergia hasznosítást. Egyes tagországokban – adottságaik folytán – bizonyos megújuló energiaforrások nem elérhetőek. Így például az árapály, a hullámenergia, továbbá a tengerbe telepített – partközeli – szélenergia hasznosítás a tengerparttal nem rendelkező országokban nem jöhet szóba. A geotermális energia megléte szintén az országok adottságainak kérdése.


Bizonyos eltérés van viszont a vízerőművek megítélésében. A vízenergiát egyöntetűen megújulónak tekintik ugyan, azonban néhány tagállam kizárja a nagy vízerőműveket a megújulókat támogató programjaiból (pl. Egyesült Királyság 10 MW, Németország 5 MW felett). Az EU-direktíva a vízenergiát megújulóként értelmezi teljesítménytől függetlenül.

A hulladékból égetéssel előállított energiát több országban (pl. Egyesült Királyság, Belgium, Hollandia) „megújulónak” tekintették. Az EU-direktíva szerint az ipari és a városi hulladék szerves részéből nyert energiával előállított villamos energia fele tekinthető csak megújuló jellegűnek. A tőzeg nem tekinthető megújuló energiaforrásnak.

Összefoglalva megállapítható, hogy az EU tagállamaiban az egyértelműen megújulóknak tekintendő energiaforrások a következők: a közvetlen napenergia, a szélenergia, a geotermális energia, a hullámenergia, az árapály-energia, a biomassza és a vízenergia, továbbá a biomasszából és a szennyvízből nyert biogáz.

A megújuló energiaforrások hasznosíthatóságát több, egymással kölcsönhatásban lévő tényező befolyásolja. Ilyen elsősorban a földrajzi helyzet, a hasznosító ország helyi adottságai, így a:

– napsugárzás intenzitása, napos órák száma évente,
– a földterület jellemzői (sík és hegyvidék aránya, talajminőség, erdők),
– a szélviszonyok (szélsebesség, szélirányjellemzők, változások gyakorisága),
– vízenergia készlet (vízerőműi hasznosítás lehetőségei),
– geotermális energiakészlet,
– fosszilis tüzelőanyag ellátottság, illetve
– nukleáris energiatermelés lehetőségei.


forrás: öko-montage

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A szélerőművek az ország fogyasztásának 1,73%-át adták

Amagyar szélerőművek 2012-ben több mint 733 ezer megawattóra (MWh) áramot termeltek, ezzel az ország áramfogyasztásának 1,73 százalékát adták, és havi átlagban közel 340 ezer család áramigényét...


Napkollektorok rögzítése

Miután gondosan megterveztük és megvásároltuk napkollektoros rendszerünket, a napkollektor táblák rögzítése, majd a rendszer összeszerelése, végül a beüzemelés következik.