Kutya szökésgátlók

2017-06-30 17:50:14 | Módosítva: 2017-06-30 17:56:51

A családi házas környezetben nagyon gyakori probléma, hogy kedvenc négylábúink időnként elszökdösnek. Tetszik vagy sem, a kóborlási hajlam a vérükben van, a vadászösztön vagy a párkeresés késztetése miatt. Az ilyen elkóborlások veszélyeztethetik is őket, az általuk okozott esetleges károk kompenzálása pedig a büntetőjogilag a tulajdonosokat terheli. Ez lehet más állatokban okozott sérülés, vagy akár autós károk megtérítése is. Ám ezek ellen bizonyos fokig lehet védekezni. Sokszor egész egyszerű módszerekkel is megelőzhető, hogy amikor rájuk jön a „mehetnék”, ezt ne tehessék meg. Az alábbiakban néhány ilyen módszert mutatunk be.


Mit tehetünk tehát az alkalmi szökéseit ellen, azon kívül, hogy megkötve tartjuk őket? 2016 januárja után a 115/2012 kormányrendelet állatvédelmi tárgyú rendeletek módosításainak nem az a közvetlen és azonnali célja, hogy minden szabad tartású kutya is végleg lekerüljön a láncról, hanem ezután egy kutya se kerüljön tartósan láncra. Az állattartók kötelessége bármely tartási mód esetében, hogy biztosítsák a kutyájuk egyedi igényeinek megfelelő életkörülményeit, beleértve a rendszeres és megfelelően szervezett szabad mozgás lehetőségét is.


Tilos a kutyát állandó jelleggel kikötve tartani. A hat hónaposnál fiatalabb ebet eddig sem volt szabad állandóan kikötni, 2016. január elsejétől pedig ez a szabály minden eb tartására kiterjedt. Kistestű kutyát legalább 4, közepes testűt 6, nagytestűt 8 méteres eszközzel szabad tartósan kikötni. Amennyiben az eb futólánccal (vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel) van kikötve, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 8 méternél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 méternél. Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.

Az ebek szabad mozgásigényét pedig naponta szabad futtatással kell megoldani

Ha pedig a kutyánkat lakásban tartjuk, sétálni, mozogni pórázon vigyük. Szabadon pedig csak biztonságos kutyafuttatókban vagy kutyaiskolák területén engedjük önfeledten szaladgálni. A póráz nélkül sétáltatott kutyák – még a legjobban neveltek is – sajnos bármikor magunkra hagyhatnak bennünket, sok önkormányzat ezért kategorikusan tiltja a póráz nélküli sétáltatást közterületen. Nagyon jó ilyenkor a szabályozható hosszúságú póráz, ami viszonylag elég mozgásteret ad számukra, ám bármikor visszakényszeríthetjük őket magunkhoz.

Ha pedig nincs módunk a kutyánkat a lakásban tartani, hanem szinte csak a kertben töltik a napjaikat, akkor biztonságos kerítésről kell gondoskodnunk. Mégpedig olyanról, amely megakadályozza a szökésüket. A kerítés magasságát midig a kutya méretéhez és tapasztalt ugrás magassága fölé érdemes emelni.




Egy másik és egyszerűen kivitelezhető megoldás, ha a kerítés tetejére erős huzalhálós magasítót erősítünk. Ennek ferdén a kert felé hajló tartókon kell akadályt képeznie, ami meggátolja, hogy a kutya átjusson rajta. Szinte bármilyen anyagból készült kerítésre felszerelhető. Szögvasból vagy acélcsőből készült tartókra kell feszítőhuzallal megerősítve rögzíteni.

Egy másik lehetőség, hogy kellően magas kerítés tetején kifeszített erős sodronyra nagyobb ármérőjű műanyag vízvezeték csövet erősítünk, ami a kutya rákapaszkodásakor elfordul, ezzel meggátolva a kerítés tetejére jutását. Ezt még lehet fokozni, ha a csőre nagyobb átmérőjű, pl. esőcsatorna csöveket teszünk, így tovább nehezítjük még a nagyobb testű kutyáknak is a kapaszkodását és kijutását. A kerítés magasságát pedig még e megoldásnál is érdemes a kutya ugrásmagasságánál magasabbra emelni.

A kutyusok nemcsak a kerítésen próbálnak átjutni, hanem alagutakat is előszeretettel kaparnak a kerítés alatt. Erre különösen a kistestű tacskók hajlamosak. Ezt pedig úgy lehet megelőzni, ha a kerítés alja le van betonozva, vagy térkövekkel, nagyobb szemű zúzalék kövekkel van borítva.





Alkalmazhatunk hagyományos villanypásztort is, de csak a kerítések belső oldalára szerelve. Viszonylag olcsón beszerezhetők, és a felszerelésük sem bonyolult. Hátránya, hogy nemcsak a kutyáknak okoz kellemetlen áramütést, hanem bárki számára, aki megérinti a huzalokat.

Biztonságos megoldás még a kennelben való kutyatartás, bár az is igaz, hogy ennek bármilyen nagy is az alapterülete, és fedett is, no meg kutyaház is van a ketrecen belül, csak időszakosan lehet a kutyát benne tartani. Például amikor nem vagyunk otthon, vagy vendégeinket szeretnénk megóvni a kutyánk társaságától. Az állandó kennelben tartás az állatban frusztrációt és viselkedési zavarokat okoz. Az ideális kennel 10-20 m2-es alapterületű, tetővel ellátott és a szél járására merőlegesen elhelyezett külön kutyaól is tartozik hozzá. Lehetőleg szilárd alappal rendelkező területen legyen felállítva.

Nagyon hatékony a különböző eb őrző rendszerek alkalmazása is a szökések megelőzésére. Ezek a rendszerek láthatatlan kerítésként működnek, amelynek átlépése kellemetlen érzetet kelt az állatokban, ezért néhány próbálkozás után felhagynak a szökési kísérlettekkel. A határoló kábelt a talaj szintje alá kell lefektetni, a kutya nyakörvére pedig egy elektromos impulzusok kibocsátására alkalmas készüléket kel erősíteni. A határoló kábel és a nyakörv közötti távolság többnyire beállítható. Ha ezt a kutya átlépi, előbb figyelmeztető hangjelzést ad az állatnak, majd a következő lépésnél már előre beállítható kellemetlen elektromos impulzusokkal készteti az állatot megállásra. Az eb néhány ilyen próbálkozás után megjegyzi, hogy meddig szabad mennie a kerítés közelébe, és ezáltal megszűnik a szökésének a veszélye is. Az ilyen készülékek alkalmazásával nemcsak a kerítések, hanem a kerten belül a kutya számára tilos területek is nagyon hatásosan védhetők. Előnyük, hogy csak az ilyen nyakörvet viselő kutyáknak jelent kellemetlenséget a védett területek áthágása, mert a föld alá fektetett kábelek másra nincsenek hatással, láthatatlanok, és nem csúfítják el a kertet. Természetesen a kábelek fektetéséhez némileg fel kell „túrni” a kert egy részét, különös tekintettel a kerítések tövénél, védett virágágyások mentén, viszont ezt követően már csak a kutya fogja észlelni, ha túl közel merészkedik e határvonalakhoz. Ez ugyan kissé drága megoldás, viszont nagyon hatásos.






További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Műkövek

Előregyártva és házilag is készíthetők A műkő egyáltalán nem új dolog, megjelenése az 1700-as évekre nyúlik vissza. A természetes kövek mellett elég gyakran használták azok helyettesí­tésére,...


Fonatos kerítések telepítése képekben

A fonatos kerítés az egyik legrégebbi kerítés típus melyet körülbelül 100 évre visszamenően is már alkalmaztak.