Drótfonatok kerítésekhez

2014-05-19 11:17:07 | Módosítva: 2014-05-19 11:28:57

Hogy a kerítéssel szemben milyen elvárásaink vannak, az bizonyos mértékben meghatározza az alkalmazott fonat fajtáját is. A választék gyártók tekintetében elég bőséges, némi információ pedig megkönnyítheti a célnak leginkább megfelelő típus kiválasztását. Nem árt ismerni a felhasználható fonatok fajtáit és azok jellegzetességeit, ami jelentősen meghatározhatja a leendő kerítés tartósságát és küllemét is.


Tartósak és dekoratívak

Drótfonat alatt általában egymásba hurkolt huzalokból, különféle technológiával összekötött, és egységesen rugalmas, vagy szilárd felületet adó terméket szokás érteni. Újabban a hagyományos hurkolásos technológián kívül a hegesztett szálú gyártmányok is egyre jobban elterjednek a megváltozott igények kielégítése miatt.

A huzalvastagságok, a szálak közötti lyukméretek és a felületi bevonatok is változatosak, még különféle fonatfajtákon belül is. A célnak megfelelő típus kiválasztásánál azonban nemcsak ezeket, hanem a leendő kerítés kialakításához szükséges egyéb kellékeket és felerősítési módszereket is érdemes számba venni. A kiválasztást megkönnyítendő, az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb fonatfajtákat, és azok főbb műszaki adatait.

Az ún. csirkehálók a hagyományos drótfonatok között a leggyengébbek. Általában 0,6-0,8 mm átmérőjű, horganyzott huzalból gépi szövéssel készült tekercsek, amelyeknek a lyukai hatszögűek, a párhuzamos oldalon csavart erősítéssel. A tekercsek szélessége többnyire 50-100 cm közötti, a fonatok lyukmérete pedig 13-25 mm között változó. Főként haszonállatok védelmét szolgáló kerítések, ketrecek készítésére használatosak, ám épületek rabicolására is gyakran használják. Hasonló adottságúak a madárhálók, amelyek kiskertekben a gyümölcsösök védelmét szolgálják. Ezek nagyobb kitettségű kerítések kialakítására azonban nem alkalmasak.

A hagyományos drótkerítés fonatok huzalokból egymásba hurkoltan szövöttek, és ezek huzalanyaga felületén horganyzott bevonatú, illetve esetenként PVC bevonatú is lehet. A huzalátmérőjük 1,8-2,5 mm, a fonott szemméretük nagysága pedig 20, 30, 40, 52, 65 mm között adott huzalátmérő esetén is változó. A tekercsek szélessége többségében 1-2 m között változik, de ennél szélesebbek is beszerezhetők.


Előnyük, hogy viszonylag könnyű a felszerelésük, viszont köztes tartóoszlopok, feszítő huzalok és egyéb kiegészítő tartozékok, pl. huzalfeszítők, kötöző huzalok szükségesek a kerítésrészek kialakításához. Az oszlopok távolsága 2-2,5 m, és a fonatot legalább háromsorosan kifeszített huzalokra szokás felerősíteni, mégpedig nem túl feszesre húzottan. A műanyag bevonatúaknál lényeges, hogy az UV álló legyen, különben a bevonóréteg viszonylag hamar tönkremegy. Gyártanak még festett bevonatú drótfonatokat is, amelyek aluhorganyozott huzalokból készülnek, ezek garantáltan akár 10 évig is ellenállnak a szélsőséges időjárási hatásoknak.

A vadvédelmi hálók a fonatok speciális változatai, amelyek többszörös gépi csomózással készülnek. Előnyük, hogy rugalmasan torzulva állnak ellen a különféle erőhatásoknak. Huzalátmérőjük és tekercsmagasságuk közel azonos a kerítésekhez általánosan használt drótfonatokéhoz, viszont az alsó és felső vezérszálak vastagabbak az előző fonatokhoz használtaknál. Ezért kifeszítésükhöz vezérhuzalok nem szükségesek, jól rögzített tartóoszlopok viszont igen.

Ponthegesztett szálú változatban is készülnek, amelyek szilárdabbak a fonottaknál. Nyílásméretük 5, 7 mm, huzalátmérőjük pedig 2, 2,8 mm. A kisebb nagyobb állatok behatolása ellen jó védelmet biztosítanak, ezért főként telekelválasztó kerítésként használatosak az ilyen fonatok, front részeken viszont szinte soha.

A ponthegesztett kerítés tekercsek a huzalos kerítésanyagok korszerű változatai, amelyeknek a szálait fonás helyett ponthegesztéssel vannak egymáshoz erősítve. Ezáltal nagyon erős rácsszerkezetet alkotnak az 1,7-2,5 mm átmérőjű huzalokból összehegesztett tekercsek. A magasságuk 1,2-2 mm közötti, felületük természetesen utólagosan rávitt szinterezett horgany bevonatú, és 25, 50 m-es tekercsekben szerezhetők be. Kerítéskénti felhasználásuk nagyon előnyös, mert vezetőszálak nélkül is az oszlopokra kötözhetők, vagy speciális felfogó elemekkel rögzíthetők a különféle anyagú és fazonú oszlopokra.

A hegesztett kerítéstáblák anyaga már vastagabb, általában 3,8-4 mm-es huzalokból összehegesztett stabil rácsrendszer, amelyeket különféle 3D-s merevítő bordákkal tesznek még szilárdabbá a gyártók. A huzalok utólag horgannyal szinterezettek és porszórással festett változataik is beszerezhetők. A függőleges szálak távolsága 5,5 cm, de készítenek ennél sűrűbb szálkiosztású változatokat is.


A táblaméretek többnyire 1, 1,2, 1,5, x 2, 2,5 m-esek, a vízszintes bordák száma pedig a magasságuk függvényében és gyártmányonként is 2-5 darab között változik. A felszerelésükhöz általában különféle kötőelemes bilincsek, felfogó elemek szükségesek, és többségükben a hozzájuk választható különféle kialakítású profilos oszlopok is e gyártmányfajták tartozékait képezik, amelyek azonban külön beszerezhetők.

A hullámrács, más néven Haidekker háló dekoratív megjelenésű, hullámosított huzalból készült szövött tábla. Jellegzetessége, hogy a fonatot adó hossz- és keresztszálak félhullámos kialakításúak, és ez adja meg e terméknek az egyedi megjelenését. Igen változatos mintázattal készült változatai rendkívül szilárdak, ezért keretbe erősítve egyedi kerítéstáblák kialakításánál alkalmazzák a leggyakrabban, de biztonsági rácsok, munkavédelmi burkolatok is készülnek a négyzetes, vagy akár haránt irányú szálakból szőtt hálótáblákból.

A huzalok vastagsága a szövés sűrűségétől függően 2-4 mm között változik, a szálak távolsága pedig 10-50 mm is lehet. A táblák mérete többnyire 2x3 m, ám ez szövési mintától is függ. A huzalszálak lehetnek horganyzott bevonatúak, de készülnek táblák natúr vagy fekete huzalanyagból is. Még ma is kedvelt kerítés tábla anyag, bár a hegesztett táblásított kerítés táblák komoly versenytársai ennek a hagyományos huzalfonatnak.

A felsorolt huzalfonatokon kívül forgalomba vannak még a csirkehálókhoz hasonló vékonyságú huzalanyagokból fonott 30-50 cm szélességű, és kimondottan ágyások lekerítésére használható tekercses hurkolt fonatok is. Bevonatuk többnyire porszórt festék, és van közöttük hegesztett huzalos, felül ívelt lezárású kerti kerítés tekercs is, amelyekkel csupán a földbe szúrva keríthetők körbe a különféle növényekkel beültetett kerti ágyások.


A vékony huzalból hurkoltan szövött csirkeháló tekercsek műanyag bevonatúak is lehetnek


A csirkehálók inkább csak kisebb haszonállatok ketreceinek kialakítására alkalmasak


A hagyományos hurkolású dróthálók a legáltalánosabban használt fonatok


A drótfonatos huzaltekercseket többnyire kerítések kialakításához, oszlopokhoz erősítve alkalmazzák


A vadvédelmi hálók többszörös gépi csomózással, alul felül vastagabb vezérszálakkal készülnek


A vadvédelmi hálók főként telekelválasztó kerítésként használatosak


Korszerűbb és erősebb kerítésanyagok a ponthegesztett szálú huzalhálók


Kerítés készítésekor a hegesztett szálú hálókhoz nem szükségesek vízszintes feszítő huzalok


Az adott méretű, hegesztett kerítéstáblák vastagabb huzalokból készülnek


A hegesztett huzalos táblák oszlopra erősítése különféle módon oldható meg


Félhullámú szálakból állnak a Haidekker hullámrácsos táblák


A dekoratív hullámrácsos táblák mintázatát hálós és diagonálisan futó huzalszálak alkotják


A hullámrácsos Haidekker fonatokat többnyire keretbe foglalt kerítéstáblák kialakításához használják

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kőkerítés acélrácsból?

A képeken látható érdekes és látványos kerítést egy szakkiállításon pillantottuk meg, négyzetmétere 8000 forintért kapható.


Kerítés, támfal, medence fedése

A fedlapok vagy fedkövek olyan betonelemek (esetlegkövek, műkövek), amelyek az épített falsávothivatottak megóvni a beszivárgó nedvességtől. Ha az esővíz a falba jut, akkor számítani lehet a...