Hasznos ingyenmunkások a kertben

Való igaz, hogy egy kártevő által lerágott levél, vagy egy kukacos gyümölcs sokkal látványosabb olyan szempontból, hogy döntés szülessen: itt valami kártevő állatot irtani kell. Ám vannak kevésbé látványos „munkát végző” állatok, melyek tevékenysége, vagy annak hiánya a termés mennyiségében és minőségében szintén megmutatkozik.

Bár kissé filozofikus elmélkedésnek tűnhet, de igaz az, hogy valami „kártékony”, vagy „hasznos”, az egy ember által hozott önkényes besorolás, hiszen a természet egyensúlyához bizonyos egyedszámban minden élőlényre szükség van. A számunkra hasznos katicabogár csak ott képes megélni, ahol a károsnak mondott levéltetvek elegendő egyedszámban vannak jelen.

A katicabogár egyedei egy nap akár 180 levéltetvet is képesek elfogyasztani. Lárváik néhány hetes fejlődésük során akár nyolcszázat is képesek megenni. Mind a kifejlett bogarak, mind pedig lárváik igen hasznosan pusztítják a levéltetvek mellett a szövőatkákat és pajzstetveket. A sárga, amerikai 22-pontos katicabogár a lisztharmat gombákat fogyasztja.

A futrinkák éjjeli ragadozók, közel ezer fajuk ismert hazánkban és környékén. Táplálékállataik között számos kártékony rovar, valamint azok bábja, lárvái és petéi találhatók. A bogarak testsúlyuknak akár háromszorosát is képesek elfogyasztani a táplálkozásuk során. A zsákmányállatok között a legkülönbözőbb hernyók, csigák, drótférgek, cserebogárpajor, krumplibogár stb. találhatók.
Az apró, emberre veszélytelen fürkészdarazsak lárvái parazitaként számos kártevő rovaron élősködnek. Ezek a gazdaállatokba fúródnak (lepkelárvák, levéldarazsak, légy- és bogárlárvák), amelyeket belülről falnak fel. A saját tenyésztésű fürkészdarazsakat üvegházakban alkalmazzák levéltetvek, gubacstetvek és aknázó legyek ellen. Egyetlen fürkészdarázs nőstény 200-1000 tetűbe rakhat tojásokat.

A zengőlegyek lárvái igen hasznosnak bizonyulnak a levéltetvek, pajzstetvek, atkák, legyek ritkítása terén. A kifejlett egyedeknek virágnektárra, pollenre és mézharmatra van szükségük. Petéiket levéltetű kolóniák közelében rakják le. A vak lárvák szájszerszámukkal nyársalják fel a levéltetveket, majd kiszívják azokat. Egyetlen lárva két hét alatt akár 700 levéltetvet képes elfogyasztani.
A kifejlett fátyolkák legtöbb faja nektárral, virágporral és mézharmattal (a levéltetvek édes váladéka) táplálkozik, a lárvák azonban magukat a levéltetveket falják fel. Fagymentes helyeken telelnek át, a nőstények néhány száz petét raknak le (vékony fonalakon lógva) a levéltetvek kolóniái közelében. Egyetlen lárva egy nap alatt akár 50 levéltetvet, óránként 50 takácsatkát is képes elfogyasztani. Lárváit a növénynedv-szívó rovarok ellen tenyésztik.

A rovarok mellett nagyobb testű, gerinces állatok is segítségünkre lehetnek. A legnagyobb honos békafajunk a barnavarangy étlapján a csigák szerepelnek az első helyen. Emellett férgekkel, pincebogarakkal, pókokkal és rovarokkal táplálkozik. Ezek között számos olyan kártevő van, mint pl. a krumplibogár, a repcefénybogár, hernyó (pl. káposztapillangó).

A feketerigó rovarokkal és földigilisztával táplálkozik, de nem vetik meg a csigákat sem. Az évszak adta táplálékkínálattól függően bogyókat, magvakat és gyümölcsöt is fogyasztanak.

A cinegék különösen a fiókák nevelése idején fogyasztanak rengeteg levéltetvet, hernyót és más rovarokat. Télen főként magok találhatók étrendjükön. A verebek is szorgos rovargyűjtők a költési idő alatt. Olyan helyeken – például Kínában –, ahol a mezei verebek számát megtizedelték, a kártékony rovarok száma jelentősen megugrott. A verebek évszaktól függően magvakat is fogyasztanak.

A sün főleg férgekkel, kukacokkal, csigákkal, hernyókkal és cserebogárpajorral táplálkozik. A denevér pedig az egyetlen olyan emlősállat, amely éjjel aktívan repül. Jelenlétük a környezet faj-gazdagságának legjobb jelzője. Hazánkban legalább 25 denevérfaj él. A denevérek étlapján számos olyan kártevő szerepel, mint az alma-, és szilvamoly vagy a bagolylepke.

A cickány nem rágcsáló, hanem rovarevő állat. Igen gyors anyagcseréje miatt állandóan élelem után kutat. Mivel egy nap alatt képes akár a testsúlyának megfelelő mennyiségű rovart elfogyasztani, ezért igen hasznos kerti segítőnek számít. Étlapjukon főleg rovarok, pókok, ízeltlábúak és csigák szerepelnek.
A legtöbb faj a párzási időn kívül magányos életet él, többé-kevésbé állandó területen, amelyet véd a betolakodókkal szemben. Mivel a cickányok igen erős szagú anyagot termelő pézsmamiriggyel rendelkeznek, a legtöbb ragadozó inkább kerüli őket. Veszély esetén igen hangos, sípoló hangot adnak ki.

A vakond táplálkozását tekintve ugyancsak hasznos, hiszen rengeteg kártékony rovarlárvát fogyaszt el. Károsnak akkor tekintjük, amikor a gyepet feltúrja.

Hasznos állatok védelme

Ne alkalmazzunk vegyi növényvédő szereket, vagy csak célzottan! Amennyiben rovarkártétel tapasztalható, és látjuk is a kártevőt, azt célzottan próbáljuk irtani, ne az egész kertet vegyszerezzük le rovarölő szerekkel, mert ezzel a hasznos hatlábúakat is kiirtjuk. Jó példa erre a levéltetű, amelyek leggyakrabban a fiatal hajtásokon csoportosulnak. Itt használhatunk célzottan kontaktszereket, de azt csak a fertőzött gócokra fújjuk ki, így megkíméljük a hasznos rovarokat. Számos szelíd védekezési mód is ismert, mint tetvek ellen a forró, 80 °C-os vizes permetezés. Ez a rovarokat elpusztítja, vagy legalább is megritkítja, de pillanatok alatt kihűl a tartályból kijutva, így a növényt nem károsítja.

A gazdag és hosszan tartó virágkínálat (fűzbarka, ernyős-, és fészekvirágzatú növények) a kertben mind jó hatással van a hasznos rovarok becsalogatására.
A lágyszárú virágok sokoldalú kínálata a kert egész területén jó búvóhelyet kínál e fajoknak. Az is sokat segít e hasznos állatoknak, ha ősszel hagyjuk állni a csupasz szárú cserjéket, mert ezek számos rovarnak szolgálnak menedékként. Azaz csak tavasszal metszünk – ha lehet. Alakítsunk ki téli menedékhelyeket (sövény, kőrakás, elhalt fák, fedelek…) hasznos segítőink számára.