Falak betonkövekből

Az ilyen építményeknek az utakhoz hasonlóan megfelelően vízszintbe hozott talaj az előfeltétele. A falazathoz azonban szilárd alap szükséges, ehhez pedig legalább 15-20 cm mély árkot kell ásnunk. Az egyenetlen talajfelszínt, előbb lazítsuk fel (1), majd a felesleges kiemelkedéseket lapátoljuk el. A falazat helyén a talajfelszínt deszkára erősített vízmértékkel ellenőrizzük (2). A falazat alapját B15-ös aljzatbeton képezi, amit a kiásott árokba töltsünk. Az árok szélessége a felépítményénél 5-5 cm-el mindkét oldalon szélesebb legyen.
Az építmény nyomvonalát természetesen még az árok kiásása előtt pontosan tűzzük ki, ennek alapján ássuk ki az árkot. A szinteséseket egyenlítsük ki, és az árok vízszintességét gyakran ellenőrizzük. Az alacsony, csak néhány elemsornyi magas falakhoz nem szükséges mélyre nyúló betonalapot készítenünk. Ha a talajt alaposan tömörítettük, a 10 cm mély árok is elégséges. Vasalat ebben az esetben nem, pontosabban csak akkor szükséges, ha kerítés lábazatot, oszlopot vagy kerti támfalat készítünk. E célra a 6-10 mm-es betonacél is elegendő, amelyből kötözőhuzalt használva alakítsuk ki a vasalatot (3). A bekevert betonnal fokozatosan töltsük fel az árkot (4), és a rátöltött anyagot csömöszöléssel igyekezzünk jól tömöríteni. A betonalap felszínét simítsuk el, vízszintességét ellenőrizzük, és hagyjuk megkötni.
Ezt követően rakjuk le az első sort, mégpedig egyenes vonalba, illetve ívbe állítva (5). Ha kerti térosztó falat készítünk, akkor két, egymástól kb. 200-250 mm-nyire lerakott kőelemek sora alkossa a falat. A következő darabokat természetesen kötésben elhelyezve, beton-, vagy ragasztóhabarcsba ágyazva helyezzük el (6). Ha üreges virágtartó oszloppal kívánjuk a falazatot lezárni, akkor az oszlop kapcsolt oldalát a falazattal együtt, annak kövei közé kötve alakítsuk ki, a többi oldalát azonban teljes magasságában felfalazhatjuk. Ha egyes betonköveket darabolnunk kell, akkor azt széles daraboló vésővel, 2 kg-os ráverő kalapáccsal végezzük el (7). Ügyeljünk arra, hogy a kötőhabarcsot azonos vastagságban terítsük a már felhúzott falazat tetejére, és a betonkövek egysíkúságát vízmértékkel átlósan is ellenőrizzük (8).
A falazat építésekor ügyeljünk arra, hogy a két fal között azonos távolságot tartsunk, és az erős kötést biztosító habarcsot kőműveskanállal egyenletes vastagságban, lesimítva terítsük a falazatra (9), és a függőleges fugaközöket kitöltő massza is közel egyforma legyen. A ráhelyezett köveket a kalapácsnyéllel megütögetve nyomjuk a habarcsba, és ne csak felülről, hanem oldalirányból is zömítsük a szomszédos betonelem oldalához kötő anyagba. Az elemeket mindig állítsuk azonos szintbe. Ez különösen a fedőlapoknál nagyon fontos (10, 11). A fugák felszínét is fokozatosan simítsuk le, a kitüremkedett habarcsfelesleget pedig azonnal távolítsuk el. Így fokozatosan alakíthatjuk ki a falazatot, és a fugákkal sem kell utólag foglalkoznunk. Az üregesen felhúzott falazatba és az oszlop üregébe csak a beton teljes kötése után töltsünk termőföldet, amibe dísznövényeket ültethetünk (12).
Az oszlopot természetesen egy fedőlappal is lezárhatjuk, és tetejére akár kerti kandelábert is szerelhetünk, ha a tápkábelét már az alapozást megelőzően jól szigetelten lefektettük. Kerítéseknél, kapuoszlopoknál természetesen a vasalatot ajánlatos a belső üregekbe nyúlóan kialakítani, és az üreget még a fedőlapok felerősítése előtt betonnal kell feltölteni. Ezt természetesen a falazással együtt is elvégezhetjük, de akkor fokozottan ellenőrizzük a falazatok síkját és függőlegességét, mert az esetleges korrekciókra így kevés módunk lesz. Az ilyen térkövekből természetesen mást is, pl. kerti tűzhelyeket is könnyű készíteni, hiszen a betonkövek időtállóak, használatuk is könnyű, a falazáshoz pedig szárazon bekevert kötőanyagok is beszerezhetők a barkácsáruházakban.