Az ilyen építményeknek az utakhoz hasonlóan megfelelően vízszintbe hozott talaj
az előfeltétele. A falazathoz azonban szilárd alap szükséges, ehhez pedig
legalább 15-20 cm mély árkot kell ásnunk. Az egyenetlen talajfelszínt, előbb
lazítsuk fel (1), majd a felesleges kiemelkedéseket lapátoljuk el. A falazat
helyén a talajfelszínt deszkára erősített vízmértékkel ellenőrizzük (2). A
falazat alapját B15-ös aljzatbeton képezi, amit a kiásott árokba töltsünk. Az
árok szélessége a felépítményénél 5-5 cm-el mindkét oldalon szélesebb legyen.
Az építmény nyomvonalát természetesen még az árok kiásása előtt pontosan tűzzük
ki, ennek alapján ássuk ki az árkot. A szinteséseket egyenlítsük ki, és az árok
vízszintességét gyakran ellenőrizzük. Az alacsony, csak néhány elemsornyi
magas
falakhoz nem szükséges mélyre nyúló betonalapot készítenünk. Ha a talajt
alaposan tömörítettük, a 10 cm mély árok is elégséges. Vasalat ebben az esetben
nem, pontosabban csak akkor szükséges, ha kerítés lábazatot, oszlopot vagy kerti
támfalat készítünk. E célra a 6-10 mm-es betonacél is elegendő, amelyből
kötözőhuzalt használva alakítsuk ki a vasalatot (3). A bekevert betonnal
fokozatosan töltsük fel az árkot (4), és a rátöltött anyagot csömöszöléssel
igyekezzünk jól tömöríteni. A betonalap felszínét simítsuk el, vízszintességét
ellenőrizzük, és hagyjuk megkötni.
Ezt követően rakjuk le az első sort, mégpedig egyenes vonalba, illetve ívbe
állítva (5). Ha kerti térosztó falat készítünk, akkor két, egymástól kb. 200-250
mm-nyire lerakott kőelemek sora alkossa a falat. A következő darabokat
természetesen kötésben elhelyezve, beton-, vagy ragasztóhabarcsba ágyazva
helyezzük el (6). Ha üreges virágtartó oszloppal kívánjuk a falazatot lezárni,
akkor az oszlop kapcsolt oldalát a falazattal együtt, annak kövei közé kötve
alakítsuk ki, a többi oldalát azonban teljes magasságában felfalazhatjuk. Ha
egyes betonköveket darabolnunk kell, akkor azt széles daraboló vésővel, 2 kg-os
ráverő kalapáccsal végezzük el (7). Ügyeljünk arra, hogy a kötőhabarcsot azonos
vastagságban terítsük a már felhúzott falazat tetejére, és a betonkövek
egysíkúságát vízmértékkel átlósan is ellenőrizzük (8).
A falazat építésekor ügyeljünk arra, hogy a két fal között azonos távolságot
tartsunk, és az erős kötést biztosító habarcsot kőműveskanállal egyenletes
vastagságban, lesimítva terítsük a falazatra (9), és a függőleges fugaközöket
kitöltő massza is közel egyforma legyen. A ráhelyezett köveket a kalapácsnyéllel
megütögetve nyomjuk a habarcsba, és ne csak felülről, hanem oldalirányból is
zömítsük a szomszédos betonelem oldalához kötő anyagba. Az elemeket mindig
állítsuk azonos szintbe. Ez különösen a fedőlapoknál nagyon fontos (10, 11). A
fugák felszínét is fokozatosan simítsuk le, a kitüremkedett habarcsfelesleget
pedig azonnal távolítsuk el. Így fokozatosan alakíthatjuk ki a falazatot, és a
fugákkal sem kell utólag foglalkoznunk. Az üregesen felhúzott falazatba és az
oszlop üregébe csak a beton teljes kötése után töltsünk termőföldet, amibe
dísznövényeket ültethetünk (12).
Az oszlopot természetesen egy fedőlappal is lezárhatjuk, és tetejére akár kerti
kandelábert is szerelhetünk, ha a tápkábelét már az alapozást megelőzően jól
szigetelten lefektettük. Kerítéseknél, kapuoszlopoknál természetesen a vasalatot
ajánlatos a belső üregekbe nyúlóan kialakítani, és az üreget még a fedőlapok
felerősítése előtt betonnal kell feltölteni. Ezt természetesen a falazással
együtt is elvégezhetjük, de akkor fokozottan ellenőrizzük a falazatok síkját és
függőlegességét, mert az esetleges korrekciókra így kevés módunk lesz. Az ilyen
térkövekből természetesen mást is, pl. kerti tűzhelyeket is könnyű készíteni,
hiszen a betonkövek időtállóak, használatuk is
könnyű, a falazáshoz pedig
szárazon bekevert kötőanyagok is beszerezhetők a barkácsáruházakban.
Falak betonkövekből
Természetes környezetünk alakulását jelentősen befolyásolja, hogy annak kialakításához milyen anyagokat alkalmazunk. Mint az már bebizonyosodott, a betont nem csak "pöre csupaszon" és unalmas szürkén lehet használni. Az ún. betonkövek (illetve az ilyen célokra kialakított térkövek, támfal- és építőkövek) számtalan változatának felhasználásával, a járófelületeken kívül természetes hatású épületlábazatok, mellvédek, támfalak, kerítések és kerti pillérek, medence lábazatok kialakítására is kiválóan alkalmasak. Tartósságuk mellett esztétikusak és hosszú élettartamúak. Júniusi lapszámunkban a kerti utak kialakításának módozatait ismertettük, most a betonkő elemekből felhúzható falazatok kialakítását mutatjuk be fázisonként.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
„Lélegző” falfestékek
Nem látjuk, nem érezzük, néha még csak nem is kelt nedves érzést, mégis minden helyiségben jelen van. Ez a pára. De mindenki tudja, hogy a helyiségekben levő pára kondenzálódhat, azaz lecsapódhat....
Könnyűbetonok a gyakorlatban
Könnyűbetont tulajdonképpen már 2000 évvel ezelőtt is használtak az építkezők. A rómaiak által alkalmazott könnyű adalékanyag főként a vulkánláva ésatufakő volt, de alkalmaztak téglaport is....