Tetőfedési alapismeretek

Kisokos építkezőknek, felújítóknak

2024-03-18 10:19:54 | Módosítva: 2024-03-18 10:25:24

A tető feladata elsősorban az épület védelme az időjárás közvetlen hatásaitól (eső, hó, szél), valamint a lehulló csapadék elvezetése, Ugyanakkor nagyon fontos az esztétikai igények kielégítése is.


Az eső-csapóeső közvetlenül támadja a tetőt. Annak érdekében, hogy az eső lefolyhasson, kellő lejtés szükséges. A hó a tetőre hullva, azon nyomást, terhelést okoz. Olvadáskor a hólé beszivárog, és a tető alatti épületszerkezetet átnedvesíti. A jég, zúzmara a tetőt szintén megterheli. Olvadáskor a beázás okoz károkat. Az ismételt fagyás és olvadás hamar tönkreteheti a tetőfedést, mert jéglencsék képződnek a résekben, repedésekben, és ezek repesztő hatásúak.

A szél és a szélnyomás hatása ellen az egész tetőszerkezetet elmozdulás ellen biztosítani, merevíteni kell, a burkolóelemeket pedig megfelelően le kell rögzíteni. A tetőnek mérséklő, védő szerepe van a külső hőmérséklet változásaival szemben. Elsődlegesen a tető védi meg az épületet tűz, jégeső, rongálás (pl. dobott kő) ellen is. A szennyeződés (korom, pernye, por) lerakódik a tetőre, megnöveli annak súlyát, gátolja a víz lefolyását. A tetők esztétikai megjelenése az egész épületnek (építménynek) szebb formát, külsőt is ad. A szép tetőkialakítások – célszerűségükön kívül – már az építőművészethez tartoznak.

Követelmények a tetőfedéssel szemben

A tető legyen fagyálló, viharálló, jó vízelvezető (eső, olvadt lé). Legyen könnyű, könnyen javítható, töréssel szemben ellenálló (vihar, hósúly, jégsúly stb.), korrózióálló, tűzbiztos, gazdaságos (tartós) és persze szép. A fenti igények kielégítése nélkül a tető nem felel meg a mai elvárásoknak. A tetőhéjazattal szoros egységet alkotnak (bár más munkanemhez tartoznak) a csapadékvíz elvezetésére szolgáló bádogos szerkezetek; az ereszcsatornák, lefolyócsövek, szegélyek, tetőszerelvények stb.).

A tető alakját az épület alaprajza, az éghajlati viszonyok, az építészeti hagyományok, a környezetben kialakult formák és az építési divatok befolyásolják. A tetőkialakítás megtervezése mindig építésztervezői feladat, de az építtető igénye meg kell hogy jelenjen a tervezés során.

A leggyakoribb tetőformák: a nyeregtető, a félnyeregtető, a kontyolt tető, a sátortető és a lapostető. Az épületszerkezeti szabályok betartása mellett az egyes tetőformák összeépíthetők, illetve egymással kombinálhatok.


A héjazat javításához vagy cseréjéhez nem kell építési engedély, ha a tetőszerkezet alakja, a gerinc magassága és a fedés anyaga változatlan marad.

Fontos a tető megfelelő lejtése. A különböző lejtésű tetők lefedésére más-más tetőfedési mód, illetve anyag szolgál, de az egyes tartományok között nincs szigorú kötöttség, és bizonyos termékek a fedési mód helyes kialakításával – esetleg alátétfedéssel – tágabb határok között is alkalmazhatók. A családi házaknál általános 40° körüli tartományban igen sokféle tetőfedő anyag közül választhatunk.

Tagolt tetőnél – ahol többféle tetőhajlás is megtalálható – vagy anyagváltással oldhatjuk meg a fedést, ami nem igazán esztétikus, vagy igen kevés héjaló anyag közül választhatunk. A legszélesebb tartományban – tehát az alig lejtős 10°-ostól a merőleges, 90°-os hajlásszögig – a bitumenes tetőzsindelyek alkalmazhatók.

A héjazat vízhatlan vagy vízzáró lehet. A vízhatlan fedés felső rétege folytonos, hézagoktól mentes, és a fedés anyaga nem engedi át a nedvességet. Lapos- és kishajlású tetőkön szokásos alkalmazni, bitumenes vagy műanyag lemezekkel (ún. lágyfedéssel), esetleg fémlemezzel. A vízzáró fedésnél a héjazat átfedéssel egymásra fektetett elemekből áll. A szélnyomás hatására csak annyi csapadékvíznek szabad az illesztések között a tetőtérbe jutnia, amennyi káros következmények nélkül el is tud onnan párologni, vagy az esetleges átfedés segítségével kivezethető a héjazat alól. Ilyen fedések csak magastetőn alkalmazhatók.

Az elemekből kettős vagy egyszeres fedés alakítható ki. A kettősfedés olyan fedési mód, amelynél az egymás felett levő sorokban az elemek kötésben helyezkednek el, így minden elem felett nemcsak a következő sor eleme, hanem a hajlásszögtől függően előírt mértékben, a harmadik sorban levő elem is takar. Kétféle változata van: az egyenletes sűrű léckiosztású, amikor minden lécsorra egy elem kerül, és a ritkább léckiosztású, amikor minden lécsorra két sor elemet raknak. Ez a koronafedés.

Az egyszeres fedésnél az egymás melletti és feletti elemek a hajlásszögtől függően előírt mértékben takarják egymást. Az elem formai kialakításától függően az egymás feletti sorok kötésben és hálósán is elhelyezhetők.

A tetőfedés a fedési elem anyagától, méretétől, egymáshoz való illeszkedésétől függően eltérő mennyiségű nedvességet enged a tetőtérbe. Legkedvezőbbek a kévés illeszkedési hézaggal rendelkező nagytáblás fedések. A tető tagozottsága, áttörtsége és hajlásszöge is befolyásolja a padlástérbe jutó csapadék mennyiségét. A leggyakrabban alkalmazott, kisméretű fedési elemekből álló cserép- és palafedésű tetőn keresztül a beépítetlen padlástérbe jutó csapadék a használat során nem okoz gondot, mivel rövid idő alatt elpárolog. A tetőtérbeépítések következtében azonban a héjazattál szemben támasztott követelmények megváltoztak, így megnövekedett a csapadékzárás fontossága, mértéke.


A nagyobb követelményeknek a beépítetlen padlásterek meglévő héjazatai általában nem tudnak eleget tenni, ezért kiegészítő szerkezet építése szükséges. A csapadékelvezető képesség a tető hajlásszögétől és a tetőfedő anyagoktól függ. Minél simább a héjazat külső síkja, annál gyorsabb a lefolyás.

A vízhatlan tetőfedéseken keresztül csapadék nem szivároghat át. Víztaszító anyagból készülnek, vagy víztaszító anyaggal telítettek és rendszerint hézagmentesen készülnek. A külső levegő és a belső tér között a légáramlást is teljesen gátolják.

Vízhatlan fedési módok: a bitumenes és kátrányos ragasztott fedések,  a plasztikus, bitumenes mázakból készült fedések. Ezeket gyűjtőnéven lágyfedéseknek nevezzük. Továbbá ide tartoznak a forrasztott vagy korcolt fémfedések, rendszerint lemezekből alakítva, valamint az üveglemezekből készült, ragacsba ágyazott fedések, amelyeket a bádogos és üvegező szakmunkások kiviteleznek. A vízgátló tetőfedések nem feltétlenül víztaszító anyagokból készülnek, hanem a vizet gyorsan levezető felületűek. Így általában a vízelvezetést biztosítják a tetőfelületről. Elemi darabokból egymás mellé, ill. egymás fölé helyezve, függőleges és vízszintes hézagokkal kötésbe rakva készülnek, a padlástér és a külső tér között nem légzáróak. Ilyenek a nád zsúpfedések, vagy a zsindelyfedés.


Egyszeres fedés


Kettős fedés


Korcolt lemezfedés


Vízhatlan fedés


Vízzáró fedés


Vízzáró lapostető fedés


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tetőfedés: mikor, milyen fedést alkalmazzunk?

A tetőfedés feladata a csapadék felfogása, elvezetése, illetőleg a fedés alá jutásának megakadályozása. Új építményünk fedésekor, vagy régi házunk felújításakor fontos kérdés, hogy milyen...


Tetőfedő anyagok

Ahány ház, annyiféle tető van rajtuk. Az épületek tetőzete és annak szerkezete sokban függ attól, hogy milyen fedőanyag kerül a tetőszéket alkotó gerendavázra. Az anyagok választéka igen...