Kisokos építkezőknek, felújítóknak

Az eső-csapóeső közvetlenül támadja a tetőt. Annak érdekében, hogy az eső lefolyhasson, kellő lejtés szükséges. A hó a tetőre hullva, azon nyomást, terhelést okoz. Olvadáskor a hólé beszivárog, és a tető alatti épületszerkezetet átnedvesíti. A jég, zúzmara a tetőt szintén megterheli. Olvadáskor a beázás okoz károkat. Az ismételt fagyás és olvadás hamar tönkreteheti a tetőfedést, mert jéglencsék képződnek a résekben, repedésekben, és ezek repesztő hatásúak.

A szél és a szélnyomás hatása ellen az egész tetőszerkezetet elmozdulás ellen biztosítani, merevíteni kell, a burkolóelemeket pedig megfelelően le kell rögzíteni. A tetőnek mérséklő, védő szerepe van a külső hőmérséklet változásaival szemben. Elsődlegesen a tető védi meg az épületet tűz, jégeső, rongálás (pl. dobott kő) ellen is. A szennyeződés (korom, pernye, por) lerakódik a tetőre, megnöveli annak súlyát, gátolja a víz lefolyását. A tetők esztétikai megjelenése az egész épületnek (építménynek) szebb formát, külsőt is ad. A szép tetőkialakítások – célszerűségükön kívül – már az építőművészethez tartoznak.

Követelmények a tetőfedéssel szemben

A tető legyen fagyálló, viharálló, jó vízelvezető (eső, olvadt lé). Legyen könnyű, könnyen javítható, töréssel szemben ellenálló (vihar, hósúly, jégsúly stb.), korrózióálló, tűzbiztos, gazdaságos (tartós) és persze szép. A fenti igények kielégítése nélkül a tető nem felel meg a mai elvárásoknak. A tetőhéjazattal szoros egységet alkotnak (bár más munkanemhez tartoznak) a csapadékvíz elvezetésére szolgáló bádogos szerkezetek; az ereszcsatornák, lefolyócsövek, szegélyek, tetőszerelvények stb.).

A tető alakját az épület alaprajza, az éghajlati viszonyok, az építészeti hagyományok, a környezetben kialakult formák és az építési divatok befolyásolják. A tetőkialakítás megtervezése mindig építésztervezői feladat, de az építtető igénye meg kell hogy jelenjen a tervezés során.

A leggyakoribb tetőformák: a nyeregtető, a félnyeregtető, a kontyolt tető, a sátortető és a lapostető. Az épületszerkezeti szabályok betartása mellett az egyes tetőformák összeépíthetők, illetve egymással kombinálhatok.

A héjazat javításához vagy cseréjéhez nem kell építési engedély, ha a tetőszerkezet alakja, a gerinc magassága és a fedés anyaga változatlan marad.

Fontos a tető megfelelő lejtése. A különböző lejtésű tetők lefedésére más-más tetőfedési mód, illetve anyag szolgál, de az egyes tartományok között nincs szigorú kötöttség, és bizonyos termékek a fedési mód helyes kialakításával – esetleg alátétfedéssel – tágabb határok között is alkalmazhatók. A családi házaknál általános 40° körüli tartományban igen sokféle tetőfedő anyag közül választhatunk.

Tagolt tetőnél – ahol többféle tetőhajlás is megtalálható – vagy anyagváltással oldhatjuk meg a fedést, ami nem igazán esztétikus, vagy igen kevés héjaló anyag közül választhatunk. A legszélesebb tartományban – tehát az alig lejtős 10°-ostól a merőleges, 90°-os hajlásszögig – a bitumenes tetőzsindelyek alkalmazhatók.

A héjazat vízhatlan vagy vízzáró lehet. A vízhatlan fedés felső rétege folytonos, hézagoktól mentes, és a fedés anyaga nem engedi át a nedvességet. Lapos- és kishajlású tetőkön szokásos alkalmazni, bitumenes vagy műanyag lemezekkel (ún. lágyfedéssel), esetleg fémlemezzel. A vízzáró fedésnél a héjazat átfedéssel egymásra fektetett elemekből áll. A szélnyomás hatására csak annyi csapadékvíznek szabad az illesztések között a tetőtérbe jutnia, amennyi káros következmények nélkül el is tud onnan párologni, vagy az esetleges átfedés segítségével kivezethető a héjazat alól. Ilyen fedések csak magastetőn alkalmazhatók.

Az elemekből kettős vagy egyszeres fedés alakítható ki. A kettősfedés olyan fedési mód, amelynél az egymás felett levő sorokban az elemek kötésben helyezkednek el, így minden elem felett nemcsak a következő sor eleme, hanem a hajlásszögtől függően előírt mértékben, a harmadik sorban levő elem is takar. Kétféle változata van: az egyenletes sűrű léckiosztású, amikor minden lécsorra egy elem kerül, és a ritkább léckiosztású, amikor minden lécsorra két sor elemet raknak. Ez a koronafedés.

Az egyszeres fedésnél az egymás melletti és feletti elemek a hajlásszögtől függően előírt mértékben takarják egymást. Az elem formai kialakításától függően az egymás feletti sorok kötésben és hálósán is elhelyezhetők.

A tetőfedés a fedési elem anyagától, méretétől, egymáshoz való illeszkedésétől függően eltérő mennyiségű nedvességet enged a tetőtérbe. Legkedvezőbbek a kévés illeszkedési hézaggal rendelkező nagytáblás fedések. A tető tagozottsága, áttörtsége és hajlásszöge is befolyásolja a padlástérbe jutó csapadék mennyiségét. A leggyakrabban alkalmazott, kisméretű fedési elemekből álló cserép- és palafedésű tetőn keresztül a beépítetlen padlástérbe jutó csapadék a használat során nem okoz gondot, mivel rövid idő alatt elpárolog. A tetőtérbeépítések következtében azonban a héjazattál szemben támasztott követelmények megváltoztak, így megnövekedett a csapadékzárás fontossága, mértéke.

A nagyobb követelményeknek a beépítetlen padlásterek meglévő héjazatai általában nem tudnak eleget tenni, ezért kiegészítő szerkezet építése szükséges. A csapadékelvezető képesség a tető hajlásszögétől és a tetőfedő anyagoktól függ. Minél simább a héjazat külső síkja, annál gyorsabb a lefolyás.

A vízhatlan tetőfedéseken keresztül csapadék nem szivároghat át. Víztaszító anyagból készülnek, vagy víztaszító anyaggal telítettek és rendszerint hézagmentesen készülnek. A külső levegő és a belső tér között a légáramlást is teljesen gátolják.

Vízhatlan fedési módok: a bitumenes és kátrányos ragasztott fedések,  a plasztikus, bitumenes mázakból készült fedések. Ezeket gyűjtőnéven lágyfedéseknek nevezzük. Továbbá ide tartoznak a forrasztott vagy korcolt fémfedések, rendszerint lemezekből alakítva, valamint az üveglemezekből készült, ragacsba ágyazott fedések, amelyeket a bádogos és üvegező szakmunkások kiviteleznek. A vízgátló tetőfedések nem feltétlenül víztaszító anyagokból készülnek, hanem a vizet gyorsan levezető felületűek. Így általában a vízelvezetést biztosítják a tetőfelületről. Elemi darabokból egymás mellé, ill. egymás fölé helyezve, függőleges és vízszintes hézagokkal kötésbe rakva készülnek, a padlástér és a külső tér között nem légzáróak. Ilyenek a nád zsúpfedések, vagy a zsindelyfedés.

Egyszeres fedés

Kettős fedés

Korcolt lemezfedés

Vízhatlan fedés

Vízzáró fedés

Vízzáró lapostető fedés