Helytakarékos nyílászárók

Befelé ilyenkor egy szárnyas ajtó nemigen nyílhat, mert egyszerűen nincs hozzá hely – mondjuk egy WC-ben vagy kamrában. De ha kifelé nyílik, akkor sem mindegy, mekkora teret söpör az ajtószárny, mert oda bizony más bútort nem lehet tenni. Szerencsére a nyílászárók gyártói mindenre tudnak jó megoldást ajánlani. Egy terasz esetében a hatalmas ajtók és ablakok közvetlenebb kapcsolatot biztosítanak a környezettel, emellett sokkal több fény jut a lakóterekbe. Sokan azt szeretnék elérni egy jól megválasztott teraszajtóval, hogy minél közelebb hozzák a kertet, vagyis nyitott állapotban az a jó nyílászáró, amelyiket szinte észre se vesszük. Egyszerűen ki lehet lépni rajta keresztül a természetbe. Viszont csukott állapotában fontos, hogy bőséggel engedje át a fényt és a látványt, megfelelő legyen a hő- és hangszigetelő tulajdonsága, illetve betörésvédelmi szempontból is meg kell állnia a helyét. És természetesen az sem mindegy, hogy esztétikailag hogyan illeszkedik az épület arculatába.

Valójában az ajtók és ablakok közötti határ is kezd elmosódni, mivel a nagyméretű ablakok is a földig érnek, így már szinte semmi nem különbözteti meg őket az ajtóktól. A különbség tulajdonképpen csak a nyitás módjában mutatkozik meg. Ha 2,5 méternél szűkebb az a falfelület, amire az erkélyajtót szerelnénk, akkor érdemes egy egyszárnyú teraszajtót fix üveggel szerelnünk.

Viszont, például ha emelő-toló ajtót szeretnénk, legalább 2,5 méteres falnyílásra lesz szükségünk. Hiszen ennél az ajtótípusnál lesz egy 125 centis nyitható és egy szintén 125 centis fix rész (amire rátoljuk a nyitható szakaszt). A terasz tolóajtaja azonban ennél sokkal nagyobb is lehet, de itt már gondolnunk kell a statikára is. Amennyiben alumínium és műanyag kombinációból szerelték össze, egy elem nem lehet nagyobb 3x2,8 méternél, ha fa és alumínium a kombináció, akkor elmehetünk a nagyobb méretig is.

Teraszajtónál a nyitás módja szerint jó néhány fajtából választhatunk

– A váltószárnyas erkélyajtónál a szárnyak bezáráskor közvetlenül egymásba záródnak. Ez helytakarékosabb, mint az egyszárnyú ajtó. Ha van egy szimmetrikus kiosztású ajtónk, csak a nyílásszélesség felét veszi el az előtte lévő térből.

– A Kifelé nyíló teraszajtót akkor szokták választani, ha például az előszobában kicsi a hely, nehezen férne el egy befelé nyíló típus.

– A bukó-nyíló teraszajtónál a kilincs megfelelő irányba mozdításával nyithatjuk vagy bukóra állíthatjuk az ajtószárnyat. Ez egy költséghatékony és biztonságos megoldás, és univerzálisan használható szinte bármilyen helyiségben.

– A normál tolóajtó egy fix elemből és egy tolható szárnyból áll, a két elem egymáshoz képest eltolt síkban helyezkedik el.

– Kétszárnyú teraszajtónál az ajtótok felületét két részre osztják. Legfontosabb előnye, hogy nyitáskor a teljes tok szélességében, magasságában szabaddá válik a nyílás

– Ha kevés a hely a Bukó-toló ajtó lehet ideális, hiszen nyitott állapotban is a fix elemmel párhuzamos síkban helyezkedik el. Hátránya a magas küszöb.

– Az emelő-toló ajtó egy fix elemből és egy tolható szárnyból áll, a két elem egymáshoz képest eltolt síkban helyezkedik el. A nyíló szárny a kilincs elfordításával megemelkedik, és a tokra felszerelt sínrendszerben a fix szárny elé tolható. Ez a megoldás szinte egybe nyitja a nappalit a terasszal, az alacsony küszöbnek köszönhetően egyszerű és akadálymentes lesz a közlekedés.

Ne feledjük, hogy a tolóajtóknál az összes üvegfelületnek csak a fele nyitható. Ha ennél többet szeretnénk, akkor erre a harmonikaajtó lehet a megoldás. Itt is egy sín vezeti az ajtószárnyakat, de ennél nyitás közben a szárnyak elhagyják a nyílás síkját, és egymás mellé sorolódnak. Ez a megoldás ötvözi az előzők előnyeit és hátrányait. Itt nincs fix üvegrész, a teljes nyílás szabaddá válik. Vannak térbe álló ajtólapok, de jóval nagyobb a szabad nyílásfelület, mint a sima nyíló változatnál.

Beltérben inkább a helytakarékosság válik elsődleges szemponttá. Itt is jelentős szerepet kapnak a tolóajtók, viszont a beltéri tolóajtók kevésbé szigetelnek, mint egy nyíló ajtó. A beltéri tolóajtók egyáltalán nem szigetelik sem a hangokat, sem a szagokat, ezért ezt a szempontot érdemes megfontolni, mielőtt beltéri tolóajtót választunk. Ilyen ajtót például toalettre semmiképp sem szabad felszerelni.

A beltéri tolóajtó akkor lehet igazán hangulatos, ha pl. a lakás úgy van kialakítva, hogy a hálószobából nyílik a fürdőszoba, és a két helyiség közzé szereli fel a beltéri tolóajtót. A nyíló ajtók viszont sokkal jobb megoldást jelentenek például a konyha és a hálószoba között, hiszen senki sem szeretné, ha a konyhából kiszűrődő szagok elérnék a hálószobát vagy a nappalit, főleg akkor nem, ha éppen vendégeket várunk. Összességében a tolóajtókat inkább térelhatárolásra használjuk, a nyíló beltéri ajtókat pedig arra, hogy tökéletesen zárjanak és szigeteljenek.