Az adaptogén kifejezést (ez a latin adaptare, jelentése: hozzáilleszt, hozzáalkalmaz szóból ered) egy szovjet tudós, Nyikolaj Lazarev alkotta meg 1947-ben, olyan anyagokra utalt ezzel, amelyek növelik a szervezet nem-specifikus ellenállását a stresszel szemben. Lazarev alapvetően arra kereste a megoldást, hogyan lehetne a katonák fáradtságát csökkenteni és teljesítményüket növelni. Lazarev definíciója szerint az adaptogén vegyületek képesek fokozni egy élőlény stresszel szembeni általános ellenállását, ellensúlyozzák a káros fizikai, kémiai vagy biológiai stressz hatásait, aminek köszönhetően az élőlény alkalmazkodni tud a stresszes körülményekhez.
Bár e kifejezés még nincs százéves, az ilyen tulajdonságú gyógynövényeket már évezredek óta használja az emberiség. E fajok nem egy-egy betegség gyógyítói, hanem az emberi szervezetet hozzásegítik az alkalmazkodáshoz, ami egyúttal segít abban, hogy ne betegedjünk meg.
A gulan az egyik sláger
Több hazai kertészet kínálatában is rendszeresen feltűnik ez a növény, aminek különlegessége, hogy szobanövényként is tartható, de kertbe is kiültethető. Utóbbi esetben télen a föld feletti részek elfagynak, de késő tavasszal vagy kora nyáron újra kihajt a növény. A napos helyeket kedveli. Balkonládába, fűszer- és konyhakertbe, illetve sziklakertbe is ültethető. Jó minőségű és vízgazdálkodású, tápanyagdús talajt kedvel, és ha jól érzi magát, akár a négy méteres magasságot is elérheti. Virágait július-augusztusban várhatjuk. Télen szobában tartva nem húzódik vissza, így folyamatosan fogyasztható akár nyersen, akár teaként, a lényeg, hogy a leginkább napos helyet találjuk meg számára a lakásban. Bár kint a szabadban tartva nyáron inkább a félárnyékot kedveli, télen annyival kevesebb a fény, hogy a legnaposabb ablakban sem jut be annyi, mint nyáron a kertben egy félárnyékos részre.A halhatatlanság növényének is nevezik, teája – mely önmagában nem túl ízletes – antioxidáns hatású, immunerősítő, koleszterinszintet karbantartó. Fűszerként salátákba, egzotikus ételekbe is tehető, ami azt jelenti, hogy nem csak teaként fogyaszthatjuk a gyógyhatás érdekében, hanem egy-egy levelet elrágcsálva is.
Nem csak keleten népszerű…
A gulan, ami jiaogulan néven is ismert (Gynostemma pentaphyllum) egyre népszerűbb. Nemcsak a kínai orvoslás, hanem a nyugati gyógyítás is kezdi felfedezni. Ez egy ázsiai növény, amit a kínaiak elsősorban abból a célból fogyasztottak, hogy száz évig, vagy annál is tovább élhessenek. Ez volt, akinél összejött, volt, akinél nem. A gulan elsősorban Kínában, Észak-Vietnámban és Japánban őshonos.
Zhu Xiao által 1406-ban írt orvosi könyvben is már szó volt róla. Nagyszerű tápláléknak tartották, ami élelmiszerhiány vagy éhínség esetén kiválóan alkalmazható. Bő egy évszázaddal később már úgy írnak róla, mint egy panacea gyógynövényről, amelynek rengeteg pozitív tulajdonsága van. (A panacea növények olyan fajok, melyeket csodanövénynek tartottak korábban. És nem alaptalanul, hiszen ezek egymástól nagyon eltérő betegségek esetén is képesek javulást hozni, tehát sok betegség gyógyítói egyszerre.)
A kínai füvészek szerint a gulan kiválóan alkalmazható a különböző vérzéseknél, az ödémák kezelésére, a torokfájás csillapítására és a trauma hatásainak megszüntetésére is. Kína egyes részein serkentőként tekintettek rá, munkába indulás előtt mindig e növényből készült teát ittak, hogy jobban bírják a fizikai terhelést.
Az 1970-es években tudományos kutatásokat is végeztek vele, amikor is megállapították, hogy a jiaogulannal jó eséllyel kezelhető a hörgőgyulladás. A japán Takemoto professzor szaponinokat izolált a növényben, amelyek megegyeznek a ginzengben találhatókkal, de míg a ginzeng csak 28 szaponint, addig a gulan 82-t tartalmaz, így erősebb hatású. Az 1980-as években bebizonyították, hogy a jiaogulan növeli a teljesítőképességet, gátolja a tumor képződést, és adaptogén hatásai is vannak.
Tea, tinktúra
A jiaogulan antioxidáns hatással is bír. Klinikai vizsgálatok szerint csökkenti a szabadgyököket, és növeli a SOD mennyiségét, ami a szervezet egyik legfontosabb antioxidánsa, amely a várható élettartamra is hatással van.
A növény fogyasztása több mint kilencven százalékos hatékonysággal szünteti meg az álmatlanságot, kedvezően szabályozza a vérnyomást, és serkenti a szívműködést. Elősegíti a fehérvérsejtek termelődését, növeli a limfociták aktivitását, és képes megvédeni a májat különböző mérgező anyagoktól. A gulant főként gyógyteaként készítik el, de előállítható belőle alkoholos kivonat (tinktúra), esetleg kapszula és gyógyszer is.
Teát a szárított vagy frissen szedett leveleiből készíthetünk: egy liter vízhez egy maréknyi levelet adjunk. A leveleket körülbelül 80 fokos vízzel öntsük le, tehát ne forraljuk föl teljesen, vagy hagyjuk visszább hűlni, körülbelül 15 percig, majd szűrjük le. És mindemellett ez a nagyon látványos, gyorsan növő futónövény, nagy zöldtömegével a kertben és a lakásban is egyaránt látványos faj.