A fűtésrendszer tisztítása

Csak a gépi tisztítás igazán hatékony

A csövekben képződött rozsda iszapot képez, ami lerakódik a radiátorok alján, a padlófűtésben, a szivattyú egységekben, a hőcserélőkben, és a vízvezeték hálózatban. A lerakodott szennyeződés idővel dugulást, és a rendszer meghibásodását eredményezi. Az áramlás csökkenését szennyeződések okozzák, amelyek lecsökkentik az áramlási keresztmetszetet és eltömítik a járatokat. Ilyen esetekben segít a fűtési rendszer tisztítása és fűtési rendszer átmosása. A fűtési rendszer átmosása a csővezetékek, radiátorok, padlófűtési csövek tisztítását és a szennyeződés eltávolítását jelenti.

Ha azt tapasztaljuk, hogy nem fűt úgy a kazán, mint eddig, hangos zaj jön a kazánból, nehezen indul be a kazán, hideg a radiátor alja vagy a padlófűtés nem adja le a hőt, akkor szennyeződés rakódhatott le a fűtésrendszerünkbe. Bár sokan nekiugranak a tisztításnak egy sima tömlővel, a fűtési rendszer tisztításának a leghatékonyabb eszköze a gépi tisztítás. Különböző cégek foglalkoznak jobbnál jobb átmosó készülékek gyártásával, forgalmazásával.

Minden fűtésrendszer tisztítása esetén használni kell a különböző vízkő- és rozsdaiszapoló vegyszereket is. A csak gépi, tiszta vizes tisztítás nem elégséges. Lehetőség van csak a hőcserélők tisztítására, de célszerűbb az egész rendszert komplexen kezelni. A fűtési rendszer savazása nem megengedett, mert a kazán könnyen kilyukadhat. Ha a radiátorok erősen szennyezettek, akkor le lehet akasztani, és külön áttisztítani, savazni, feltéve, ha nem alumíniumból készültek. A közel semleges pH-val rendelkező szerek tisztító hatása kevésbé erős, de megfelelően alkalmazva a tisztítógép nyújtotta előnyöket, a szennyeződések fellazíthatók és kimoshatók a rendszerből.

A fűtésrendszer tisztítás folyamat elindítása előtt el kell távolítani az olyan eszközöket, melyek az áramlást gátolják, ilyenek például a visszacsapó szelepek. A keringtető szivattyú kiszerelése előtt a régi rendszer elhasználódott vizét le kell ereszteni, majd a legcélszerűbb a szivattyú helyére kötni a mosó készüléket. Ezek után csapvízzel folyamatosan töltik és ürítik a rendszert a szakemberek, ezzel előtisztítás is végezhető. A töltés-ürítés lezárása után a keringtetés a rendszerben és a tisztító készülékben megy végbe (70-80 °C-os vízzel), így a vegyszer „beépül” a fűtési rendszer szennyeződéseibe. A mosatás négy, hat órán keresztül folyamatosan zajlik. A rendszer tisztaságát szabad szemmel is meg lehet becsülni, de létezik műszeres vizsgálat is, a,i pontosan méri, hogy a rendszerben keringtetett víznek milyen a részecsketartalma.

Szakemberek szerint a radiátorokba került olajemulzió a gépi mosó készülékkel 80%-ban távolítható el. A problémát a hőcserélők sarkos kialakítása okozza, ahonnan a gyakorlati tapasztalatok szerint szinte lehetetlen tökéletesen eltávolítani a szennyeződéseket.

A padlófűtés, falfűtés, különböző hőszivattyús rendszerek esetében az alacsony hőmérsékleten keringő víz miatt a bakteriális és algás szennyeződésekkel is számolni kell. A fonalas algák jelenléte sok esetben dugulást okozhat, de mindenképp csökkenti a fűtési rendszer hatékonyságát. Adott esetben még le is égetheti a keringtető szivattyút a szennyeződés. Sokan úgy gondolják – még kivitelező körökben is –, hogy egy slaggal történő átmosás megoldhatja a problémát, de ez nem így van. A különböző biocid tartalmú készítmények viszont hatékonyan tisztítják ezeket a fűtési rendszereket is.

Tisztítás után a megfelelő feltöltés sem maradhat el. A rendszert inhibitor folyadékkal kezelt vízzel kell feltölteni, amely csökkenti a korróziós folyamat sebességét. Az inhibitorok adagolását a gyártók határozzák meg, amit pontosan be kell tartani. Az anódos védelmet nyújtó termékeknél, ha kevés a szer, a rendszer belső felületeinek bevonása nem lesz tökéletes, a vízzel érintkező fémfelületek továbbra is korrodálódni fognak. Az anódos inhibitorok túladagolása nagy valószínűséggel nem káros a rendszerre nézve. Célszerű tehát többet adagolni a folyadékhoz, így hatásosabban fennmarad a védelme a fűtési rendszernek a korrózióval szemben.

A feltöltési folyamat másik hátulütője, hogy a töltővízzel, illetve a pótvízzel gázok juthatnak a fűtési rendszerbe. Ha a feltöltés túl gyorsan zajlik, a rendszerben lévő levegő képtelen eltávozni. Még a kifogástalanul tervezett és szakszerűen kivitelezett fűtési rendszerekben is számolni kell a levegő kiválásával. A levegőnek a hálózatba kerülése ellen nem elegendő védekezés zárt fűtési rendszert létrehozni. A víz kiváló oldószer, ezért a hőmérséklet és a nyomás függvényében több-kevesebb mennyiségű gázt tud oldatban tartani, amely a változó üzemi állapotok között kiválhat a vízből.

Légtelenítést ott célszerű elvégezni, ahol a legkevesebb oldott állapotú gáz van a rendszerben. Minél melegebb a fűtővíz és minél kisebb a rendszer nyomása, annál kevesebb az oldott állapotú gáz, ebből következik, hogy a rendszer hatékony légtelenítését a hőtermelő közelében, az előremenő vezetékben, illetve a magas pontokon lehet megoldani.