Hőtárolós kályha

Újra éled egy régi fűtésrendszer

Később ez a fűtéstípus el kezdett kiszorulni, mert a földgáz országosan elterjedt, korlátlanul rendelkezésre állt, és ára is jóval kedvezőbb volt, mint a villanyé. Az ún. „egy az egyben” működő elektromos fűtések – 1 egység villamos áramból 1 egység hőenergia keletkezik – gazdaságtalanná váltak, mivel az áram ára nagyjából négyszerese a gázénak.

A fordulatot a hőtárolós kályhák frontján lényegében a gázellátási problémák, és a napelemek ugrásszerű terjedése hozza létre. A paksi atomerőmű teljesítményét már többszörösen meghaladó naperőmű csúcsteljesítmény szinte korlátlan megújuló villamos energia előállítását vetít előre, de azóta tudjuk, hogy ez a teljesítmény csak napközben, főként nyári időszakban áll rendelkezésre. Akkor sok is, mert az energiahálózat nem képes befogadni a túltermelést, és persze ilyen csúcsidőszakokban a környező országok sem szeretnének áramot importálni. Országos programok indulnak a naperőműi többlettermelés tárolására, amire legkézenfekvőbb megoldás az akkumulátor. De valljuk be, ez nem a legolcsóbb lehetőség, és az akkumulátorok előállítása – majd a megsemmisítése – környezetvédelmi aggályokat is felvet.

De egy alternatív megoldás az is, ha a többletáramot hőenergiává alakítjuk, amit akkor vételezünk vissza, amikor már az nem termelődik. Ilyen egyszerű okból válik gazdaságossá a villanybojler, de ugyanígy a hőtárolós kályha is. Nem véletlen, hogy az országos energiahálózat üzemeltetője is támogatja ezeket a megoldásokat. Ma már nincs éjszakai áram, de van olyan pontosan szabályozott okoshálózat, ami akkor ad energiát, amikor többlete van, és akkor lekapcsol, amikor hiánya van.

A többletáram felfűti a hőtárolós kályha fűtőbetétjeit – akkor, amikor mondjuk a napelemek bőségesen termelnek –, és ezt a hőenergiát éjszaka tudjuk visszavenni, amikor amúgy is szükségünk van a fűtésre. Lényegében ugyanúgy, mint az 50 évvel ezelőtti monstrumnál, csak most nem füstölő szénerőművel kell előállítanunk hozzá a villanyáramot. Ugyanígy gazdálkodhatunk egy nagyméretű melegvíztároló energiabőségben felfűtött használati meleg vizével is, vagy akár a felfűtött vizet a központi fűtés rendszerben felhasználva.

Ha a gazdaságosságot már meg tudjuk magyarázni, akkor egy mai, korszerű hőtárolós kályhának sok előnye van – mondjuk a gázfűtéssel szemben. A hőtárolós kályhák beszerelési és beüzemelési költsége minimális, mindössze megfelelő teljesítményű elektromos energia csatlakozásra van szüksége. A hőtárolós készülékek nagy építési munka nélkül üzembe állíthatók, így régi építésű ház esetén is jó megoldást biztosítanak. A hőtárolós fűtési rendszert sokkal könnyebb kialakítani, mint a központi fűtést. A készülékek hosszú éveken keresztül problémamentesen üzemelnek, rendszeres karbantartást szinte egyáltalán nem is igényelnek.

Amennyiben új ház építésénél az elektromos fűtés mellett döntünk, nem lesz szükség kazánhelyiségre, tüzelőanyag-tárolóra és kéményre, amivel sok pénzt meg lehet spórolni. A hőtárolós kályha külön előnye, hogy a fűtési energia felhasználás lakásonként önállóan szabályozható, minden lakás saját mérőórával méri a fogyasztását, az elszámolás ennek alapján, egyedileg és pontosan történik.

Magát a készüléket tekintve méret és fűtési teljesítmény tekintetében egyaránt széles a skála, amiből választhatunk, így a lakás minden helyiségéhez megtalálhatjuk a legmegfelelőbb típust. Ennél a fűtési rendszernél a meleg nem központilag, hanem decentralizáltan, az adott helyiség igényeihez igazítva keletkezik, tehát hőtárolós kályhával ott, úgy és annyi ideig fűthetünk, ahogyan azt szeretnénk, mindig csak annyit, amennyire a szoba aktuális hőmérséklete és a kályhában meglévő maradékhő alapján szükség van.