Kell vagy nem kell a mosogatógép?
A használatot ellenzők állítása szerint a lusta asszonyok gépe, nem mosogat megfelelően, sok vizet pocsékol, rengeteg elektromos áramot fogyaszt. Ezzel szemben a készülék sokkal inkább az időtakarékos háziasszonyok berendezése, gondosan és jól dolgozik, alaposságára jellemző, hogy öt alkalommal öblíti el a mosogatásra belehelyezett eszközöket. A fajlagos vízfelhasználása alacsonyabb, mint a kézi mosogatásé, maga a művelet magas hőfokon történik, ami biztosítja a megfelelő biológiai tisztítás elemi feltételeit is. Elektromos áram felvétele valóban jelentős, de az összfogyasztása - a kézi mosogatás melegvíz igényével összehasonlítva - már egyáltalán nem.
A berendezés elvi felépítését rajzunk mutatja be. Látható, hogy a készülék alapvetően a programkapcsoló és a vízszintszabályzó összehangolt munkájának köszönhetően üzemel. A vízszintet egy membrános szabályzó határozza meg, ez közvetlenül kapcsolatban van a mágnesszeleppel, amin keresztül vizet kap a gép, és a többi elemmel, mint a keringető szivattyú és a fűtőegység. Hiba esetén - abban az esetben, ha a vízszint kritikusan magassá válna - a szintszabályzó beindítja az ürítő szivattyút. Ez a szabályzó gondoskodik arról, hogy a berendezés csak akkor kezdjen el fűteni, ha megfelelő a vízszint magassága, tehát ne fordulhasson elő olyan állapot, hogy víz nélkül indul el a fűtés.
A programkapcsoló alapvetően egy időkapcsoló, ami a különböző feladatokat időrendi sorrendbe ki és bekapcsolja. Ritkán hibásodik meg, nem célszerű megbontani, és azon javításokat kezdeményezni. Gyakorlatilag a gép úgy üzemel, hogy víz vétel után a programkapcsoló elindítja a gép fűtését és a keringetést. A keringető szivattyú a mosótérben elhelyezett fogó lapátokon keresztül juttatja el a mosóvizet a készülékbe helyezett eszközökhöz. Az első szakaszban a programkapcsoló 1-2. állapotában általában csak előmosás történik, ezt követi a használt víz kiürítése. A következő műveletben a gép ismételten vizet vesz, és elkezdődik az érdemi mosogatás megfelelő hőfokon (ez általában 65 fok), közben a gép mosogatószert adagol a vízhez. Ez a folyamat kb. 30 percen keresztül tart, majd a berendezés az öblítési ciklusokhoz kezd a programkapcsoló utasításainak megfelelően.
Az öblítések során kerül a mosótérbe az öblítőszer és a vízlágyító szer, melyet a gép az arra a célra készült mágnes szelepeivel automatikusan adagol. A folyamat közben és annak befejeztével a gép kiürít. Befejező művelet a mosótérben elhelyezett eszközök szárítása. Kialakítástól függően ezt a műveletet szintén a fűtőbetét vagy azzal azonos rendeltetésű fűtőegység végzi el. (Ha a mosótérben két fűtőbetétet találunk, akkor a felső betét végzi a szárítást, míg az alsó a víz melegítésére szolgál.) Az általánosságok után vegyük alaposabban szemügyre a gép különböző egységeit és meghibásodási lehetőségeit. MINDEN JAVÍTÁSI, tisztítási feladatot a készülék teljes áramtalanítása előz meg, lényeges szempont továbbá a vízrendszer elzárása az esetleges meglepetések elkerülése céljából!
A mágnesszelep egy elektromos "vízcsap", lényege, hogy elektromos úton lehet nyitni-zárni a befolyó vizet. A tekercse 220 voltról üzemel, ellenállása 2-4 kOhm, egyszerűen mérhető ellenállás méréssel. Előforduló mechanikus hibái a következőkben jelentkeznek: állandóan vizet vesz a gép, függetlenül attól, hogy kap e feszültséget a tekercs vagy sem, vagy nem nyit ki a szelep és a berendezés nem kap vizet. Ezekben az esetekben az egész szelepet cserélni kell, mert javítására nincs mód. Maga a csere egy viszonylag egyszerű feladat: a rögzítőcsavarok eltávolítása után a csatlakozó csöveket és az elektromos vezetékeket vegyük le, majd tegyük be az új szelepet, és ezzel ez a hiba orvosolva lett. Meg kell említeni a szelep szűrőjét, mint meghibásodási lehetőséget, ellenőrizzük, hogy nem dugult e el. Ez könnyen ellenőrizhető vizuális úton; vegyük le a csatlakozó csövet (befolyó csövet), és a szűrőt húzzuk ki a helyéről, ha szükséges tisztítsuk meg.
A hibák jelentős részét a szintszabályzó és a hozzá tartozó egységek okozzák, de általában egyszerűen javítható, elhárítható hibákról van szó. Maga a hiba az eldugulásban keresendő. A szabályzó egy levegőnyomás-változáson alapuló membrános szerkezet. Ha a csatlakozó rész eldugul, akkor nem tud az egység üzemelni. Vizsgáljuk meg a hozzá csatlakozó műanyag csövet, és tisztítsuk ki. Ezzel gyakorlatilag a hibát elhárítottuk. A szabályzó elem meghibásodása nem jellemző, ne szabályozzuk el, mert a gyári beállítási értékektől való eltérés a készülék más egységeiben okoz működési rendellenességet.
A keringető szivattyú egy kis méretű turbina, melynek feladata, hogy viszonylag alacsony víznyomás mellett nagy mennyiségű vizet áramoltasson át a keringető lapátokon. A lapátokat a kiáramló vízsugár forgatja meg. Meghibásodására akkor lehet számítani, ha szennyeződés következtében a motor megszorul. Viszonylag egyszerű a hiba, ám annál nehezebb az elhárítása. A feladatot úgy tudjuk megoldani, hogy víztelenített helyzetben a gépet fejtetőre állítjuk, és eltávolítjuk az egész szivattyút. Ezzel szabaddá válik a turbinaház, és az idegen anyagmaradványok eltávolíthatóakká válnak. Tisztítás után szereljük össze a készüléket, és emlékezzünk rá, hogy ez elkerülhető lett volna a mosótér szűrőjének a szabályos felhelyezésével, mert ez a hiba kizárólag abban az esetben alakulhat ki, ha az ominózus szűrő nincs megfelelően a helyén. A keringető szivattyú egyéb meghibásodásait bízzuk inkább szakemberre, mert egyszerű, de szaktudást igénylő feladat.
A készülék fűtését a szintszabályzó kapcsolja be. Mértékét a hőfokszabályzó határozza meg, idejét a programkapcsoló vezérli, tehát elsődleges szempont, hogy működjön a szintszabályzó, mert a többi alkotóelem meghibásodása nem jellemző. A fűtőbetét ellenállása 30-60 ohm, mely ellenállásméréssel ellenőrizhető, de meg kell jegyeznünk, hogy meghibásodási gyakorisága néhány ezrelékben határozható meg csupán.
Az ürítő szivattyúnál - mint sok más esetben is - az idegen anyagmaradványok okozzák a legtöbb bosszúságot. Ábránkon bemutatjuk, hogy milyen módszerrel lehet a készülékből eltávolítani a szivattyút. A gépet ebben az esetben is víztelenített állapotban fejtetőre kell állítani, hogy a szükséges tisztításokat, javításokat el tudjuk végezni. Képeinken egy Zanussi típusú gépet mutatunk be, ez a berendezés viszonylag elterjedt, ezért választottuk a szemléltetés tárgyául. A szivattyúmotor tekercselését ellenállásméréssel ellenőrizhetjük. A mechanikus meghibásodás lehetősége kicsi, a szimering hibájából eredő folyások megszüntetésével gyakorlatilag minden hibát elhárítottunk. A javításhoz csak abban az esetben kezdjünk hozzá, ha kellő barkácsolási gyakorlattal rendelkezünk. A tömítő gyűrűt a szaküzletekben beszerezhetjük, cseréje az egység szétszerelésével oldható meg. Azt kell mondanunk, hogy értelemszerűen, mert a részletek minden más típusnál kissé eltérnek. Lényeg, hogy tisztítsuk ki a vízelvezető rendszert, és a hibák általában megoldódnak. Ügyeljünk a kifolyócsőre, mert megtörése esetén a jól üzemelő szivattyú sem képes a feladatának az ellátására.
A mosószer adagolását ugyancsak a programkapcsoló végzi egy elektromágnes segítségével. Tekercse a mágnesszelepével azonos, az ott leírt módón ellenőrizhető. A vízlágyítót a kezelési utasításnak megfelelően adagoljunk a gépbe. A szer feladata, hogy az elmosott edényeken ne keletkezzen szürke foltosodás a vízben lévő egyéb anyagok hatására.
Új berendezés telepítése esetén gondoljunk arra, hogy időszerű javítási feladatok adódhatnak a készüléken, tehát úgy építsük be, hogy legyen lehetőségünk a javításokat, tisztításokat elvégezni. Helytelen az a megoldás, amikor a készülék a beépítési helyéről csak rongálással távolítható el. A szervizes gyakorlat azt igazolja, hogy az esetek 50%-ban így kerül a készülék beépítésre.
Zárszóként: a mosogatógép kevés karbantartási munkát igénylő berendezés, ügyeljünk a tisztántartására, és ezzel a hibák kialakulásának az esélyét minimálisra csökkenthetjük.