Tetőfedés

Ha különleges követelményeink (pl. nem éghető, pormentes, hanggátló) nincsenek, a fedőanyagokkal szemben támasztott követelmények ill. fogyasztói igények nyolc legfontosabb eleme a követekező.

• a fedés legyen csapadékbiztos
• legyen jó vízelvezető tulajdonságú
• legyen fagyálló
• legyen javítható
• gátolja a tűzterjedést
• legyen esztétikus
• legyen gazdaságos
• ökológiai elvárások

E követelmények közül egyszerre több is igény lehet az épület társadalmi-gazdasági céljainak függvényében. A fedőanyag kiválasztásakor állítsunk rangsort a szempontokból, mert a kiválasztás csak kompromisszumok árán lehetséges. Minden követelményt általában nem lehet kielégíteni, hiszen sokszor egymásnak ellentmondó szempontjaink vannak.
A tetőket - hajlásszög szerint - a következő csoportokba lehet sorolni:
0-5° között alacsony hajlású tető
5-16° között kis hajlású tető
16-45° között közepes hajlású tető
45-90° között meredek hajlású tető.
Az alacsony és kishajlású tetők fedése a lapostetőknél ismert tetőszigetelő anyagokkal (szigetelő lemezek), vagy fémlemez szalagokból (horgany, réz, festett acéllemez) korcolással készül. Ezek a tetők utcáról nézve nem érvényesülnek, így a fedésükhöz alkalmas, a magastetőknél megszokott gazdag látványhoz képest szerény anyag- és színválaszték sem zavaró.
Köznapi értelemben magastetőnek a közepes- és meredek hajlású tetőket nevezzük. A továbbiakban bővebben az ilyen 16-90° hajlású tetőkről, azaz a magastetőkről olvashatunk, mégpedig a családi lakóház méretű épületek vonatkozásában. A magastetők hangsúlyos elemei házainknak. A tetők kiterjedésük, méretük, formájuk, tagoltságuk, mintájuk, színük folytán éppúgy változatosak és látványosak, mint homlokzataink. Leginkább a külső burkolatuk, azaz a tetőfedés formálja arculatukat, vonzza figyelmünket, kelt bennünk harmóniát vagy kritikát.
A tetőfedéseket jellegük szerint az alábbiakban foglalhatjuk össze.

• Pikkelyfedések (természetes pala, azbesztmentes műpala, bitumenes zsindely, kerámia cserép és betoncserép)
• Kévefedések
• Lemezszerű fedések
• Táblás fedések
• Fémlemezfedések.
  Ha figyelembe vesszük a fedési fajtákat (pl. ónémet, halpikkely, magyar, hódfarkú, rombusz, csúcsíves fedés...) és a fedési módokat (egyszeres fedés, kettősfedés, koronafedés...) is, akkor a színek figyelmen kívül hagyásával is mintegy félszáz különböző tetőfedést ismerünk.

A pikkelyszerű fedések jellegzetessége, hogy a héjazati elemek mérete aránylag kicsi, a fedőelemek szorosan illeszkednek, a vízzárást az elemek elrendezése és alakja adja. Az elemek méretéből és alakjából adódóan a fedésnek jellegzetes, pikkelyszerű megjelenése van.
A kerámia cserépfedés (pl. Tondach stb.), amellett hogy az egyik leghagyományosabb fedési mód, napjainknak is kedvelt héjazata. Köszönhető ez annak, hogy a cserépfedés megfelel mind a műemlék épületeken, a hagyományos épületeken, mind pedig a legmodernebb épületeken is. A hullámhegyen lévő oldalhoronnyal készült betoncserép fedés hajlásszög tartománya 22° fölött kezdődik, míg a hornyolás nélküli sík cserépfedés csak 30° fölött készíthető. A cserépfedés tartós és sokféle megjelenésű tető kialakítását teszi lehetővé. Anyaga környezetbarát, a bioépítészek is szívesen alkalmazzák. Napjainkban már antikolt (füstös) hatású tetőcserepet is gyártanak. Egyes kerámia tetőcserepek már 12 foktól felrakhatók. A kerámia tetőcserepek alkalmasak felújításra és új építésre egyaránt.
A betoncserepek (pl. Bramac, Leier) osztályozott kvarchomokból, nagy szilárdságú portlandcementből és vas-oxid alapú színezőanyagok arányos keverékéből készülnek. A különféle termékek folyamatosan ellenőrzött, zárt technológiai láncú gépsorokon sajtolva készülnek. Térhódítását - feltehetően - kedvező árának, és több évtizedre garantált tartósságának köszönheti. E mellett szín- és formaválasztékuk, továbbá a komplett tetőrendszerek kialakítási lehetősége is megnövelte a különféle gyártmányú betoncserepek közkedveltségét. A hagyományos formák mellett hazánkban is egyre kedveltebbek a meditárrán betoncserepek (pl. Mediterrán Kft.)
A földalatti palabányákból, a szakszerű válogatást feltételezve általában a megmozgatott kőzettömegek 10 %-a az eladható végtermék. Ezért, és mivel hazánkban nincs kitermelés, ez a tetőfedő anyag nálunk igen drága. A műpala (Eternit) fedések anyaga rostos, szálas, de nem azbesztszállal erősített cementkötésű pala. A világosszürke alapszínű nem divatos, a színezett idővel kifakulásra hajlamos és a felületi sós kivirágzása is előfordul. Előnye viszont az alacsony ára, a könnyű súlya és hogy függőleges felületen (tetőfelépítmények oldalán, falakon) is alkalmazható.
A bitumenes zsindelyfedések (Isola, Onduline, Tegola stb.) a természetes fedőanyagok (pala, cserép) szokásos színvilágát különleges színekkel (zöld, kék, fekete, arany) és pikkelymintákkal gyarapítják. A bádogozások egy része is elhagyható, ezért egységesebb tetőfelületet eredményezhet. Könnyű, könnyen szabható, hajlítható. Ez az előnye a torz felületeknél jól kihasználható. Éppúgy szegezéssel rögzítik, mint a tetőpalákat, de függőleges felületen csak gondos kiegészítő ragasztással áll meg. Jégveréssel szemben a legellenállóbb tetőhéjazatot adja.
Az 1 m2-nél nagyobb elemekből készülő táblás fedések (bitumenes-, műpala-, poliészter hullámlemezek, alumínium trapézlemezek, üvegtáblák...) inkább a kis hajlásszögű tetőknél elterjedtek, tömített illesztésű változatai teljes beázás-mentességet biztosítanak. A fémlemez fedések (Lindab, Rheinzink, Holimex stb.) hajlásszög tartománya a legszélesebb (5-90°). Magastetőknél ez a fedés tartós és fokozottan vízzáró. Egyszerűbb tetőknél, melyek felépítményekkel nem tagoltak és bonyolult csomópontjai nincsenek, a különféle színű festett acéllemezek korcolt fedése is szóba jöhet, torz felületeknél viszont biztonságosabb a horgany- és vörösrézlemezek használata.
A nád és a szalma fedés a kévefedések csoportjába tartozik, melynél a párhuzamosan összeépített szálak a vastagságukkal hozzák létre a vízzárást. Ez a fedés egyúttal hőszigetelő is. Ma ritkán használatosak, inkább nosztalgikus falusi környezetben és vályogházaknál lelhetünk rájuk.
A magastető fedésére használt tekercses tetőszigetelő lemezek - mint lemezszerű fedések - esztétikailag kedvezőtlenek, ezért használatuk ma már melléképületeknél sem szokásos. Újraéledésük az öreg azbesztszálas műpalatetők átfedésére kifejlesztett bitumenes tekercsek révén történt, melyeken festéssel cserépmintát imitáltak, de állagvédelmi szerepük is kérdéses, mert a tetőszerkezetnek a héjazaton át történő szellőzését megszünteti, és ezáltal a deszkázat, a szaruzat befülledését, elkorhadását okozza.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a tetőfedés egy többrétegű szerkezet külső burkolata. E többrétegű szerkezet legalább a fedésből, a fedést megtámasztó szerkezetből (lécezés, deszkázat), az átszellőztetett légrésből és a többnyire fa tetőszerkezetből (fedélszék) áll. Szükség esetén tartalmaznia kell alátéthéjazatot, még egy légrést, hőszigetelést, párazáró/fékező réteget, belső burkolatot. Ez a bonyolult szerkezet kell hogy kielégítsen egy soktényezős feltételrendszert. A világosabb színű fedések alatt jobb a nyári hőérzet, a nehéz fedések jobb léghang-gátlással bírnak. Kevesen gondolnák, hogy az ablakszerkezetbe kerülő különböző szerelvények (redőny, reluxa, szellőző elem stb.) a szerkezet hangszigetelő képességét jelentősen ronthatják, ezért alkalmazásuk megfelelő körültekintést igényel. Ugyanazon többrétegű tetőszerkezet léghang-gátlása például profilozott betoncseréppel 19 dB-el jobb lehet, mint sajtolt cserépfedéssel. A pala és a cserép anyagok nem éghetők, ezért a tűzterjedési követelménynek jobban megfelelnek. A napsugárzás a fedés (és a kiegészítő szerkezetek) esetleges bevonatait (festett acéllemezek és, műanyagok, palaőrleményes lemezek, mázak) károsítja. Elsősorban a fedés elszíneződéséhez (sárgulás, kifakulás) vezet.

A tetőfedésre vonatkozó számos minőségi előírás közül a következők érdekesek. A tetőfedés síkjai, élei 1 méteres mérőhosszon I. osztályú minőségi osztályban max. 6 mm eltérés lehet, III. osztályban max. 16 mm. Az I. osztályú cserépfedésen m2-ként legfeljebb egy 1 cm2-es csorbulás lehet, ha eléri a négyet, akkor az már csak III. osztályú. Igen fontos tudni, hogy a jó tetőfedés feltétele a jó fedélszék. Az I-III. osztályú gyalulatlan fa tetőszerkezeten is a tetőfedésen megengedett max. 6-16 mm eltérés/hullámzás lehet.

A tulajdonost az új tetőfedésre egyrészt három év garancia (másképpen jótállás), másrést öt év kötelező alkalmassági idő (másképpen: szavatosság) illeti meg. A tetőfedés készítését megrendelni szándékozók figyelmébe ajánlom, hogy a vállalkozó tetőfedő(cég) kiválasztását a következők alapján tegye meg:

• Ha szimpatikus egy frissen alakult (referenciával nem rendelkező) vállalkozás, helyezze a hangsúlyt a szakképzettségre és az árra!
• Nézze meg a referenciákat, kérjen információt a tulajdonosoktól!
• Készíttessen kiviteli tervdokumentációt, és akkor lehetnek követelései!
• Szerződjön írásban, és gondoskodjék garanciális biztosítékról!

Pém István Zoltán
okl. építészmérnök
okl. épületszigetelő szakmérnök
az ÉMSZ felügyelő-bizottságának elnöke

felhasznált irodalom:
Magastető tanfolyam 1990. (ÉMSZ)
Cserépfedések tervezési és kivitelezési szabályai 2006. (ÉMSZ)