Életre keltett tetők

Múlt és jövő

A tetőkertek őseinek a függőkerteket tekintjük, amelyek időszámításunk előtt több száz évvel már megjelentek. Ezek az oszlopsorokon, vagy teraszokon létesített kertek főként Asszíriában és a Babilóniai Birodalomban voltak jelen. A világ hét csodájának egyikeként számon tartott Szemirámisz királyné függőkertje egy hétszintes építmény volt, és közel háromezer éve alkották.
A Római Birodalom helyhiánnyal küzdő városaiban is gyakran alakítottak ki kerteket a tetőkön, cserepes, vagy dézsás növényekkel. A rómaiak még hajóikon is létesítettek szőlős- és gyümölcsöskerteket.
Tetőkerteket hazánkban 20 éve kezdtek el építeni, bár a lapostetők ilyen jellegű kihasználatlansága napjainkban is 99 százalékos. A jelenlegi építészeti szokások nyomán rengeteg lapostetős épület épül: irodaházak, mélygarázsok, nagy áruházak stb. Feltehetően ez az eddigi megszokásból adódik - és remélhetőleg a közeljövőben változni fog -, hiszen a talajszinten minden területet kihasználnak az építtetők, beruházók, ám a tetőfelületeket jelenleg csak a legritkább esetekben hasznosítják.

Zöldtetők

A tetőkerteket alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk, amelyek legnagyobb különbsége, hogy egyik tartózkodásra, rekreációra alkalmas, úgynevezett intenzív zöldtető, míg a másik nem. A hagyományos kerti funkciókat nem betöltő (tartózkodásra nem alkalmas) extenzív zöldtetők ültető közeg vastagsága 8-15 cm. Az intenzív tetőkertek talajvastagsága 25 cm felett kezdődik.
Az extenzív zöldtetőkön a növényeknek extrém körülményekkel kell megküzdeniük, ilyen a sekély termesztő közeg, az erős kitettség Napnak, szélnek, az öntözés nélküli viszonyok. A mostoha viszonyok között csak speciális, nagyfokú szárazságtűréssel bíró növények képesek tenyészni, pl. varjúháj félék, kövirózsák. Fenntartásuk nem sok törődést igényel, de mégis egy olyan vegetációs réteget képeznek, amely pozitívan befolyásolja a terület ökológiai viszonyait.
A zöldtetők másik változata, az intenzív zöldtetők azaz tetőkertek. Ennek már a nevében is benne van a kert szó, így itt egy tartózkodásra is alkalmas, a díszkertekhez hasonló látványú növény-együttest képzeljünk el, a tetőre felhordott termőtalaj vastagságától függően akár fákkal, cserjékkel beültetve.
Ezeknek mind a létesítése, mind a fenntartása jóval költségesebb az előbbi változatnál. Az ide kerülő növények öntözéséről telepített automata öntözőrendszerrel kell gondoskodni, a tápanyag utánpótlás is komoly figyelmet igényel, hiszen a hagyományos kertekhez képest itt a talaj vastagsága jóval korlátozottabb, így annak puffer-hatása is mérsékelt. Az intenzív fenntartású tetőkertben ugyanolyan berendezésekről, járóút, padok, egyebek is gondoskodni kell, amelyek egy hagyományos kertnek is elengedhetetlen kiegészítői.

A zöldtetők jó hatással vannak a házra és a környezetre

A kétféle tetőkert típus jelentősen eltér egymástól költségigényét tekintve, és használhatóságát figyelembe véve is, ám van néhány vitathatatlan előnyük, amelyekkel mindkét típus rendelkezik. A tetőkertek zajcsökkentő hatása jelentős, emellett a nagy hőmérsékletkülönbségeknek kitett tetők hőingadozását is jelentősen képesek csökkenteni. A tetőre felhordott talaj, és az ott élő növények egy tetőcseréphez, vagy egy lapos tetőknél alkalmazott szigeteléshez viszonyítva lassabban, és kevésbé melegszenek föl, és ugyancsak nehezebben, és télen kevésbé hűlnek le.
Kísérletek bizonyítják, hogy 15 évnél hosszabb időre tervezve már megéri tetőkertet létesíteni. Bár a kezdeti költségei magasabbak egy hagyományos lapostetőhöz viszonyítva, de az utóbbinál esetleg felmerülő plusz beruházások és javítások egy jól elkészített zöldtetőnél nem jelentkeznek. Ilyenek lehetnek a beázások, vagy a szigetelőanyagok elöregedéséből, a Nap károsító hatásából és a nagy hőingadozásból adódó károsodások. A tetőkert talaja és növényzete a kiegyenlítettebb hőmérsékletéből adódóan védi a tető vízszigetelő rétegét, szintén a kisebb hőingadozás miatt az épület hőtágulásból eredő önmozgása is csökken, és a tető élettartama emiatt akár száz százalékkal is megnőhet.
A tetőkertek hozzájárulnak a helyi klíma javításához is. Vizet tárolnak és párásítják a levegőt. A többi zöldfelülethez hasonlóan oxigént termelnek, port kötnek meg, és csökkentik a zaj mellett az egyéb rezgési ártalmakat is. Emellett még változatossá teszik a városképet, és a csatornahálózatot is jelentősen tehermentesítik, hiszen a zöldtetőkre hulló csapadékot a növényzet hasznosítja,nem pedig a csatornahálózatba folyik.

Sarkalatos kérdés a szigetelés

A zöldtető létesítést, feltétlen szakemberre kell bízni, mivel a kivitelezéshez a hagyományos tájépítészeti ismeretek önmagukban nem elégségesek. A kivitelező kiválasztásánál több éves referenciákkal rendelkező, 100%-os garanciát vállaló szakcéghez forduljanak. Mielőtt zöldtetőépítésébe fognának, az építtetőnek sem árt tisztában lennie néhány alapvető feltétellel.
A szigetelések több rétegből állnak, minden rétegnek külön funkciója, van - tehát ne arra gondoljunk, hogy a kész lapos tetőre terítünk egy fóliát, azután jöhet a föld! Itt is szükség van vízelvezetésre, az eltérő rétegek eltérő hőtani tulajdonságaiból adódóan a különböző mértékben felmelegedő anyagok mentén páralecsapódásra kell számítani, és még a növények sem könnyítik meg a dolgunkat, hiszen gyökereikkel a szigetelésben akár kárt is tehetnek.
Mindezek miatt szükséges a többrétegű szigetelés, ahol beépítenek hőszigetelő réteget, párazáró szigetelést, gyökérálló réteget, szivárgó réteget stb.
A téma iránt érdeklődőknek készséggel adnak felvilágosítást a Zöldtetőépítők Országos Szövetségénél, vagy a www.zeosz.hu honlapon.