Miért füstöl a kandalló?

Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, nézzük meg, hogyan működik a jó huzatú kémény! A jól működő kéménytől azt várjuk, hogy a kellemetlen, sokszor mérgező égéstermékeket a szabadba vezesse. Ezt elérhetnénk úgy is, hogy egy légszivattyúval távolítjuk el a kályhából a füstöt, ami azonban pénzbe kerülne. Normál esetben azonban a kémény külön energia befektetése nélkül is ellátja ezt a feladatot.
A normálisan működő kémény belső terét a meleg, füstgázokkal kevert levegő tölti ki. Ennek a gázkeveréknek a hőmérséklete magasabb, mint a kéményt körülvevő levegőé, ezért a kéményben levő gázok sűrűsége kisebb, mint a kinti levegőé. A kéményben lefelé haladva a ritkább gázok nyomása lassabban nő, mint a kéményen kívül a hűvös levegőé. Így a kályha nyílásánál a fűtendő helyiségben a levegő nyomása nagyobb, mint a kályha belsejében a meleg levegőé. A kéményben levő levegőoszlop emelkedni fog, hogy beálljon az egyensúly. Ez azonban soha nem fog bekövetkezni, mert a kémény tetején a füstgázok keverednek a külső levegővel. A "közlekedőedényben" tartósan megmarad az egyensúlytalanság. A gázok folyamatosan áramlanak fölfelé a kéményen, kintről pedig friss levegő jut alulról a kályhába, ami az égés fennmaradásához elengedhetetlen. Az ilyen kéményre mondják, hogy jó a huzata.
Mi történik ezek után a tavaszi begyújtásakor? Az előzőkből már nem nehéz kitalálni, mitől rossz a kémény huzata: nyilván megfordul a légáramlás. Az éjszakai hűvös időjárás hatására a kéményben is lehűl a levegő. A kéményen kívül viszont már felmelegedett néhány fokkal, így a kéményen belül nagyobb lesz a levegő sűrűsége a külső levegő sűrűségéhez képest. Begyújtáskor megfigyelhető, hogy a kályha ajtajánál az égő gyufa lángja nem befelé, hanem kifelé hajlik el. A levegő a kéményben lefelé áramlik, mert ott nagyobb a nyomás, mint a helyiségben. A különböző hőmérsékletű, így különböző sűrűségű levegővel töltött, a kémény és a külvilág alkotta közlekedőedény szárainak tetején most is ugyanakkora a légnyomás, de most a kéményben levő sűrűbb levegő miatt a külső, melegebb levegő nyomása fog lefelé lassabban nőni, mint a kéményben. Ezért a kályha nyílásánál belül nagyobb a légnyomás.
Némi szellőzés után helyreállítható a kémény huzata. A kályha ajtaját célszerű pár percre nyitva hagyni, hogy a kéménybe melegebb levegő áramolhasson, sőt az első begyújtások előtt akár egy kis ventilátorral is megpróbálhatjuk átmozgatni a kéményben rekedt "hidegdugót".
Sok múlik a begyújtás módjától is. Nem szokott beválni az a módszer, hogy a tűztérben újságpapírokkal táplált bemelegítő tüzet gyújtunk. Helyette érdemesebb száraz, jól égő, vékonyra hasogatott gyújtósfából kicsiny máglyát rakni, és azt begyújtó spirituszkockával meggyújtani. A kályha ajtaját csak fokozatosan zárjuk be, egy kevés füstölést ne próbáljuk azzal megakadályozni, hogy gyorsan rázárjuk az ajtót, mert akkor rögtön be is folytjuk a tüzet.

forrás: sulinet

Néhány jó tanács:

• A kandallóhoz száraz, kb.: 20% nedvességtartalmú, 2 évig szárított fa a legoptimálisabb
• Egy kéménybe két különböző tűzteret nem szabad bekötni. Minden egyes kandalló tűztérnek, illetve kályhának saját, önálló kéménnyel kell rendelkeznie.
• A kandallóval fűtött helyiségben ki kell alakítani a külső levegő bevezetését! Minden kandalló elfogyasztja a közvetlen környezetében a levegőt, így azt pótolni kell. A külső levegő bevezetésének hiánya vákuumot, s így füstbeáramlást okozhat.
• Fontos a lakásban lévő különböző műszaki berendezések (pl. falikazán, hőszivattyú, légkondicionáló, elszívók stb.) felmérése, amelyek befolyásolhatják a kandalló működését. Gyakorlatilag minden egyes kandalló tűztérhez kell tartoznia egy külső levegő bevezetésnek, egy füstcsőnek és egy kéménynek, amelyek nincsenek kapcsolatban más berendezésekkel.