Mikor öntözzünk?

A nyár közeledtével egyre inkább célszerű felkészülnünk a zöldség-, gyümölcs-, és dísznövényeink vízpótlására, hiszen hazánk területén a csapadék területileg és időben egyenlőtlen eloszlása csak ilyen módon kompenzálható.

Az öntözés optimális idejéről már olvashattak lapunkban, ezeket az örök érvényű szabályokat érdemes betartani. A késő esti vagy kora reggeli órák a legalkalmasabbak az öntözésre, így hasznosul legjobban a kijuttatott víz.
A késő esti időpont előnye, hogy egész éjszaka rendelkezésére áll a víz a növényeknek, a felmelegedés miatt nem kezdődik meg a kijuttatott nedvesség elpárolgása a talajból. Hátránya ugyanez, hogy az esőztető módszerrel kijuttatott víz a leveleken áll reggelig, ami kedvez a baktériumos és gombás megbetegedések terjedésének.
Hajnali öntözéskor kevesebb ideje jut a növénynek felvenni a vizet, ám a leveleiről hamarabb felszáradnak a vízcseppek, ami növényvédelmi szempontból előnyös. Az öntözés azonban nem csak napszakon belül lényeges...

Mikor van szükség növényeinknek öntözésre?

A vízutánpótlásra főként a nyári szárazabb időszakban van szüksége az összes növénynek. Ám növényfajonként és fejlődési szakaszonként is eltérő a növények vízszükséglete, melyet nem árt nagyjából ismerni. Lehet az időjárás kisebb csapadékokkal tarkított, de ez nem feltétlenül elegendő az adott növény számára. Bár hihetetlennek tűnhet, de egy kilogrammos káposztafej előállításához 300 liter vízre van szüksége a növénynek. Természetesen nem mindegy, hogy ezt mikor és milyen mennyiségben kapja.
A magvetést követően a talajnak nem szabad kiszáradnia addig, amíg a növény kikel, és valamelyest gyökerével megkapaszkodik a talajban, valamint sziklevelei megjelennek, és már önálló táplálkozásra képessé válik. Ez egy általános érvényű szabály, ám hogy ezután melyik növény, mikor igényel több vizet, az már változó.
Mélyen gyökerező növényeket (fák, cserjék) ritkábban, nagyobb vízadaggal, míg a sekélyen gyökerezőket (zöldségnövények) gyakrabban és kisebb vízadagokkal öntözzünk, hiszen ezeknél felesleges, hogy mélyen a gyökérzóna alá is kerüljön víz.

Káposztafélék
A palántázást követően a begyökeresedésig nagy a vízigényük. Ezt követően a termesztési időszakban 3-4 alkalommal elegendő öntözni. Ezeket akkorra időzítsük, amikor az időjárás csapadékban szegény, és a szárazság miatt a páratartalom is alacsony, hiszen ekkor van a leginkább szüksége a növénynek vízpótlásra. A sorok közötti barázdás öntözés hatékonyabb a káposztánál, mint az esőztető, hiszen a fejet kívülről lazán takaró levelek, főleg már a tenyészidő közepe után sok vizet elterelnek a talajtól.
Gyökérzöldségek
Vetéskor nagyon fontos a kiegyenlített vízellátás, mert sekélyen kell vetni magjaikat, és ebben a zónában sokkal hamarabb szárad ki a talaj. A kezdeti lombfejlődés ideje alatt 2-3, míg augusztusban, amikor a gyökérfejlődés dominál, újra 1-2 alkalommal öntözzük a gyökérzöldségeket szárazság esetén.
Paradicsom, paprika
Utóbbi jóval vízigényesebb, a teljes vegetációs idő alatt. Már kis mértékű vízhiányt is lankadással jelez. Paradicsombál a virágzás és a termésnövekedés idején kell vízutánpótlásról gondoskodnunk, paprikánál szárazság esetén az egész tenyészidőben, bármikor szükség lehet öntözésre.
Uborka és tökfélék
Az uborka az egyik legvízigényesebb zöldségnövényünk, de a tökfélék terméshozama is megnő, ha nem kell szárazsággal küszködniük. E növények gyökerei főként a talaj felsőbb rétegét hálózzák be, ezért a gyakoribb kis vízadagos öntözés a célravezetőbb esetükben.
Zöldbab, borsó
A kelésen ilyenkorra már rég túl vagyunk, ezért az öntözés a termésfejlődés időszakában, a borsónál május végén szükséges.
Hagymafélék
Sekélyen gyökerező növényekről lévén szó a tenyészidő elején a gyakori kisebb vízadagos öntözés a leghatékonyabb. Ezt esőztető módszerrel is megoldhatjuk, mivel a leveleikről lepereg a víz, így az öntözésből adódóan nem kell növényvédelmi problémákra számítanunk.
Gyümölcsfák
A virágzás és terméskötődés idején még nem jellemző, hogy nagy szárazság lenne, ám a termés növekedésekor megnövekszik a vízigényük, majd éréskor újra csökken a vízigény. Ha termésnövekedéskor nem kap elég vizet a növény, akkor a gyümölcsök egy része lehullhat, míg ha éréskor túlöntözzük, akkor a gyümölcsök érése jobb esetben kicsit késik, rosszabb esetben megrepedhetnek a túl sok víztől.
Pázsit
A díszkertünk pázsitjának öntözéséről már több alkalommal írtunk. A látványos hatás eléréséhez fontos a rendszeresség, és az ennek mellékhatásaként jelentkező tápanyag kimosódás miatti műtrágyázás. A díszfák, díszcserjék tövét tányérozzuk ki, és ide öntsük öntözővizüket, ami így sokkal jobban hasznosul. A tányérozásnak abban is fontos szerepe van, hogy a tövek körül ne füvesedjen be a terület, mivel a fű is komoly vízelvonó a díszcserjék körül.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Strandoló növények

A növények öntözésére, azaz mesterséges vízutánpótlására azért van szükség, mert éghajlatunkon a csapadék eloszlása ilyen szempontból kedvezőtlen. Nyáron a legkevesebb az eső, pont akkor, amikor a...


Szivattyús öntözés

A szivattyúkat működési módjuk szerint két nagy csoportba sorolhatjuk; ezek a merülő szivattyúk és a felszíni, vagy más néven kerti szivattyúk.