Ülősarok az erkélyen

Az asztal lehajtható

Ez azért előnyös, mert használaton kívül lehajtva szinte alig foglal helyet. Az erkélykorlátra vagy akár az oldalfalra is felszerelhető. Anyagául simára csiszolt fenyőfa léceket célszerű választani, mert ezt könnyű megmunkálni. A méretei a megadottól eltérően is meghatározhatók, de az asztallap szélességét nem célszerű sokkal csökkenteni, legfeljebb a keretszerkezetét lehet egyszerűsíteni.
Először az asztalt tartó keretet ajánlott elkészíteni. A leszabott és simára csiszolt darabok összeállításakor a köldökcsapozott és vízálló ragasztások biztos és tartós kötést adnak. Az anyagvastagság 20-25 mm legyen. Aki aggályosnak találja a kihajtható lábak alsó kiálló talpát, az a támkeret-pár kialakításánál választhatja az átlós kitámasztást is. A lényeg az, hogy a felhajtott asztallapot szilárdan - mégpedig annak két szélén, behajtás ellen biztosítva - támassza alá a két lábkeret. A követelmény az eredeti lábaknál is fontos. Ez akár lábanként az asztallap aljára erősített ütközőcsap párral is biztosítható. Az asztallap felemelésekor - csekély mértékű túlemelését követően - közre fogják az oldalra kifordított támasztó lábakat, és megakadályozzák azok véletlenszerű becsukódását.
Az asztal lapját keret veszi körül, amelyet pontosan szögbevágott bütükkel, köldökcsapozva kell összeállítani. A belső élek aljára 10x15 mm-es támlécek kerüljenek, amelyek a lécekből hézagolva összeállított, és alul kialjazott léceket tartják. A lécek ragasztva és facsavarokkal alulról megerősítve a kerettel együtt szilárd asztallapot alkotnak. A hézagok mértéke kb. 5 mm legyen.
A kész asztallapot két-három csuklós pánt kapcsolja a keret felső takarólécéhez. Ez az alkatrész ragasztással és csapozással rögzíthető a tartókeret felső élére. Az asztallap az aljára csavarozott csuklós pántokkal erősítendő a takarólap alsó oldalának szélére. A faanyagokat felületkezeléskor pórustömítő faalapozóval és több rétegben felhordott, kültéri, UV álló, színtelenlakkal lehet időjárásállóvá tenni.

A sarokpad fogósabb feladat

Elkészítése előtt mindenképpen érdemes felmérni a rendelkezésre álló területet, és ennek megfelelően tájolva, az adott helyhez igazodva kell kialakítani a pad ideális formáját és méreteit. A pad alapját 20-30x60 mm-es lécekből összeállított váz adja. Az eredeti, sarok elrendezésű változathoz két különálló vázszerkezet szükséges. Hely hiányában azonban a kisebb akár mellőzhető is.
A vázaknak előbb az oldal kereteit célszerű egymásba eresztett lapolással összeállítani. A ragasztott kötéseket facsavarokkal is ajánlatos megerősíteni. Az összekötő hevederléceket köldökcsapozva és hosszú facsavarokkal célszerű az oldalkeretek közé erősíteni. A kisebb, egy személyes vázat facsavarokkal lehet a hosszabb vázhoz erősíteni. A háttámla felső takarólécei a sarokban gérbevágva csatlakozzanak majd egymáshoz.

Az ülést alkotó lécek kétféle méretűek, ez jobb teherelosztástad, és a pad szilárdságát javítja. A szélesebb lécek az ülés és a háttámlák széleire és középre kerüljenek. A háttámla lécezéséhez a keskenyebb, 20x50 mm-es lécek is megfelelők. E léceket alulról külön hevederlécek fogják össze, ezek pontosan a váz oldalkeretei közé illeszkedjenek. Az ülésrácsok a hevederléceken áthajtott facsavarokkal rögzítendők a vázra. A hátsó sarokrács külön egység, ám lécei az egyes ülés léceinek folytatásaként kerüljenek a hevederlécekre. A felfogó csavarokat alulról kell behajtani, a kötéseket pedig ragasztóval is meg kell erősíteni. A sarokba kerülő rácsot is a hevederlécek segítségével lehet a függőleges vázlécekhez csavarozni.
A háttámla lécezett betétei is az előzőkhöz hasonlóan készíthetők el, és rögzítendők a horizontális keretlécekre. A sarokpad tetejére csavarozandó fel a takaróléc, közvetlenül a háttámla felső lécének élére illesztve. A faanyag felületkezelését pedig szintén az előbb ajánlottak szerint kell elvégezni.
Mivel a lécezett ülés nem túl kényelmes, készen beszerezhető ülőpárnákkal lehet az ülőfelületeket "megpuhítani". Ezeket azonban párás, esős időben a lakásban kell tárolni, a padot és az asztalt pedig fóliával letakarva kell védeni az eső ellen.