E lényeges munkán kívül azonban egyéb olyan feladatokat is átháríthatunk rájuk, amit magunk esetleg kevésbé profi módon tudnánk megoldani. Így a kívánt méretre és feladatra szabott bútordarabokat készíthetünk. A gyakorlottabbak pedig akár komplett konyha- vagy szobai berendezés elkészítésére is vállalkoznak. Ám hogy a végeredmény valóban minőségi legyen, ajánlatos az egész munkát, minden egyéb részletre is kiterjedően és jól átgondoltan megtervezni.
Terv nélkül nem megy!
Először is a bútordarab méretét és funkcióját kell meghatározni. Ha kiegészítő darab lesz, akkor annak mérete lehetőleg a már meglevő berendezés modulméretéhez igazodó legyen. Az sem lényegtelen, hogy nyitott terű-, ajtóval zárt vagy fiókos megoldás felel meg az elképzeléseinknek. A külső befoglaló méretek rögzítését követően következhet a részletekbe menő tervezés, egyelőre papíron.
Jó kiindulási alap egy közel arányos szabadkézi rajz, ám ha el szeretnénk kerülni a nagyon egyszerű, sablonos formákat, akkor előtte ajánlatos szemrevételezni a már meglevő berendezés jellegzetességeit, hogy azokat az új darabon is megjeleníthessük. A tervezést jelentősen megkönnyíthetik az egyszerűbb számítógépes látványtervező programokkal készített rajzok. A megrendelőbarát lapszabászatok esetleg még ebben is segítségünkre lehetnek.
A tervezéskor a kész ajtók és fiókelőlapok választékát is vegyük számításba, mert ezek mérete és változatos formái is jelentősen befolyásolhatják az elképzelésünket. A fiókos részeknél a korszerű fiókvezetékeket és az ezekhez szükséges ráhagyásokat se hagyjuk számításon kívül, mert ez esetenként csak néhányszor 10-10 mm, ám összeadódva már jelentős méretváltozást okozhat az eredeti mérethez képest. Mindig a külső méretből adódó belső méreteken belül lehet csak tervezni, az általánosnak mondható 18 mm-es lapvastagságok leszámítása után, és a különféle szerelvények helyigényének figyelembe vételével.
Az alapanyag kiválasztása
Az alapanyag színtónusában és esetleges erezetmintájában is nagyon hasonló legyen az eredeti berendezéshez. Ne feledjük, a kis eltérések is nagyon észrevehetők lehetnek. A megfelelő lapanyag kiválasztásához esetleg több lapszabászatot is fel kell keresni, mert a választékuk gyártmány féleségek tekintetében eltérő és ha ezek között nem találunk megfelelőt, akkor egyedileg kell az alapanyagot beszerezni más, csak lapanyagokat forgalmazó cégtől. Ám a lapszabászatok nem mindegyike vállal bérvágást, azaz a hozott anyag felszabását, és ha mégis, azt esetenként felárral teszik. Jobb olyan nagy lapszabászat mellet dönteni, ahol több gyártó számos laminált terméke közül lehet választani, így a tábla szállítására és felárra sem kell számítanunk.
Az élfedéseket is másoljuk le, hiszen ezek és a bútorszerelvények azonossága szembeötlő, tehát az összhatás szempontjából fontosak. Az élfóliát csak jellegtelen helyekre tervezzünk, máshol inkább a 2 mm vastag ABS vagy PVC élfedést célszerű alkalmazni. Igaz, hogy ez többe kerül, ám esztétikailag előnyösebb. A lapszabászatokban szín azonos, vagy a lapanyagtól eltérő színűekkel nagyon dekoratív hatást lehet elérni. Ez különösen az egyszínű laminált lapos bútoroknál előnyös, de a fautánzatúaknál sem elvetendő lehetőség. Ezeket természetesen csak a frekventált éleken célszerű alkalmazni, más helyekre megfelel a hagyományos felvasalható élfólia is, amit akár magunk is felragaszthatunk. Ezeknél a színazonosságra az összhatás miatt érdemes ügyelni.
Egyéb félkész gyártmányok
Az ajtókat is lehetőleg készen szerezzük be, hiszen akár száz féle színű és marási mintázatú darab között válogathatunk. Ezek csukódása nem lényegtelen, mert a lekerekített élűek általában ráütők, azaz a bútorkáva élére záródnak, és csak a sarkos kivitelűek záródhatnak káva közé. A működésükhöz szükséges kivető pántok a befogadó pántfészkek helyét is meghatározzák. Beszerezhetők különféle fazonú és famintázatú párkánylécek, amelyekkel még az igénytelen kialakítású doboz bútorok is elegánsabbá tehetők. Ezeket akár még a meglevő szekrényekre, utólag is érdemes felszerelni.
Tehát a különféle szerelvényekkel és félkész gyártmányok alkalmazásával a kész bútorokkal szinte azonos kinézetű darabokat, komplett berendezést készíthetünk, ha a tervezésnél igénybe vesszünk minden kapható kiegészítő terméket. Ezek a nagyobb lapszabászatok szerelvény részlegeiben megvásárolhatók, ám a bútorszerelvény üzletekben is érdemes alaposan körülnézni. Ne elégedjünk meg a lapszabászatok egyedi kiegészítőinek kínálatával, máshol esetleg több termék közül választhatunk.
A tervünk tehát nemcsak a szükséges méreteket tartalmazza, hanem a különféle szerelvények listáját és azok beszerzési helyét is.
A lapanyagok megrendelése
Arra számítsunk, hogy a vállalási idő akár több hét is lehet. Ha már kiválasztottuk a megfelelő lapanyagot, azt többnyire teljes táblákból kell leszabatni, amelynek mérete általában 18x2800x2070 mm. Ha nem a teljes tábla kerül felhasználásra, számolnunk kell az ún. hulladék felárral. Ebben az esetben a maradékot az üzlet hasznosítja, viszont a leszabott darabok m2 ára többe kerül. Ha viszont a teljes táblát kifizetjük, a maradék anyagot elvihetjük. Ez jó lehet később pl. polcanyagnak.
Az egyenes vágások árát általában méterenként számolják fel, az íves-, vagy ferde vágások ennél többe kerülnek, ha egyáltalán az adott lapszabászat vállalja. A vágások előnye, hogy a szabászgépek speciális, előkarcoló vágótárcsáinak köszönhetően az élek kitöredezés mentesek, a mérettartásuk 0,5 mm pontosságú, és vágott élek természetesen egyenesek és merőlegesek egymásra. A pontos méretmegadás ezért is fontos, különösen a csatlakozó daraboknál kell erre nagyon ügyelni. A sérülésmentes élek miatt a táblákból oldalanként 12 mm széles szélvágást szabnak le, erre a tábla kiosztásánál kell ügyelni. A vágások résmérete 5 mm és ezt is bele kell kalkulálni a kiosztási tervbe.
A fautánzatú anyagoknál a szálirányt is meg kell adni. Nem mindegyik lapszabászat igényel táblakiosztási rajzot, ez esetben a méretet és a mintázat szálirányát elemenként kell megadni, továbbá az esetleges pánthelyek, spotlámpák helyének és kábelkivezetőknek a pontos helyét is feltüntetik a megrendelési lapon. Van ahol még táblakiosztási rajzot kérnek, amit úgy kell elkészíteni, hogy a tábla hosszirányú erezetét figyelembe véve kell a darabokat felrajzolni. Ez azért is előnyös, mert így a fautánzatú anyagoknál az erezetminta folyamatosságát biztosítani lehet azokon az alkatrészeken, ahol ez fontos.
Vannak lapszabászatok, ahol a hátlap aljazások kimarását is vállalják. Az ilyen él-besüllyesztéseket házilag elég nehéz elkészíteni, ezért érdemes rá áldozni. Az aljazásokba erősített hátlapok megszilárdítják a bútorkorpuszt.
Hátlapként egy oldalon laminált, 3,2 mm vastag farostlemezt, vagy nagyobb bútordarab esetében 12, 18 mm vastag, és csak egy oldalán fóliázott, vagy laminált felületű hátlapanyagot ajánlott alkalmazni. Ezek azonban kevés lapszabászat kínálatában találhatók meg. Ilyen esetekben célszerű külön beszerezni a hátlap anyagokat, ami azzal a hátránnyal jár, hogy a maradék anyag a nyakunkon marad.
Átvételkor mindent ellenőrizzünk
A méretre szabott darabokat átvételkor tételesen méretre és szálirányra ellenőrizni kell, mert a lapszabászatoknak sok a munkájuk, többnyire az asztalosok igényeit elégítik ki, és nem tévedhetetlenek. Ellenőrzéshez jó a kiosztási rajz, ami elősegíti a gyors ellenőrzést. A nem megfelelő darabokat azonban azonnal újra szabják, így hátrány nem érhet bennünket. A felületi sérülésekre is érdemes figyelni, mert később ennek korrigálására már nincs sok esélyünk.
Nagyon figyeljünk arra, hogy az élfedések a megfelelő oldalra kerültek-e, továbbá, hogy minden pántfészek a helyén van-e. Ha jó volt az adatfelvétel, ritka esetben van hiány vagy méretdifferencia. Az észrevételeinket viszont azonnal jelezzük, mert később már a korrekció nehézségekbe ütközhet.
A szállításnál és a későbbi összeállítási munkák során ügyeljünk a felületek és élek, főként a sarkok épségére, mert ezek a hibák már nehezen tüntethetők el. Ritkaság ugyan, de néhány lapszabászat kívánságra fóliával fedi le a felületeket. Ez természetesen nem grátisz szolgáltatás, de a kényes felületű és főként nagyobb mennyiségű lapanyagnál erre is érdemes áldozni.
Néhány összeállítási tanács
Ez a munka viszonylag egyszerű, ám némi gyakorlatot és kézügyességet igényel. A lapokból előbb a korpuszt, azaz a szekrénytestet kell összeállítani. A darabokat köldökcsappal talán a legkönnyebb összeerősíteni, bár akinek van lamellózó marógépe, a lapos csapokkal is jó eredményt érhet el. A köldökcsapozáshoz elengedhetetlen a csaplyukfúró sablon, amelynek segítségével pontosan a lapok élének a középvonalába fúrhatók a lyukak. A lamellózó maróval pedig csak pontosan egymás mellé kell illeszteni a darabokat, és ütközőlécek segítségével azonos helyre marhatók a csapfészkek.
A darabokat ezt követően már csak faragasztóval kell bekenni, derékszögű sarokszorítókkal a merőlegességük is könnyűszerrel biztosítható. Az ún. konfirmátor csavaros kötéseket csak igénytelenebb darabokon alkalmazzuk. A hátlap felerősítésével pedig az egész korpusz teljesen szilárd lesz.