Energia tanúsítvány

2012-04-04 22:08:48 | Módosítva: 2012-04-04 22:08:48

2008 végén Magyarországon is megjelent az épületek ­energetikai jellemzőinek tanúsításáról ­szóló kormányrendelet. A rendelet ­szabályozza, hogy milyen esetekben, kinek, és milyen feltételekkel kell a tanúsítványt elkészíttetni, ki készítheti el és mennyibe kerül a tanúsítás.

A tanúsítvány arról tájékoztat, hogy az adott épületeknek a műszaki állapota (szigetelése, fűtési rendszere, hőveszteségei) alapján mekkora lesz az éves várható energiafogyasztása. Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány egy skálán energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat. A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória az, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek. Ha a lakásunk üzemeltetéséhez, azaz a fűtéshez, hűtéshez, vízmelegítéshez több energiára van szükség, mint amit az aktuális műszaki követelmények előírnak, akkor „C” kategória alá kerül az ingatlanunk, ha kevesebbre, akkor „A+”, „A” vagy „B” kategóriát kaphat.

Bárki elkészíttetheti otthona energetikai tanúsítványát, de az az új épületek építésekor, valamint a lakás eladásakor, illetve bérbeadásakor lesz csak kötelező. Eladáskor és bérbeadáskor csak 2012. január 1-jétől, új épület esetében már 2009. január 1-jétől kell tanúsítványt készíttetni. Üdülő, ideiglenes létesítmény, műemlék- és helyi védelem alatt álló épület esetében nem lesz kötelező a tanúsítvány. Ha azonban az üdülőépületet szeretnénk lakóházzá átminősíttetni, a minimálisan „C” besorolású tanúsítvány megléte már előírás. Többlakásos épületeknél célszerű az épület egészére elkészíttetni a tanúsítványt, mert így a tanúsítás lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, és a tanúsítvány az egész épületre vonatkozóan tartalmaz korszerűsítési javaslatokat.

A jövőben állami támogatásoknál pályázati feltétel lesz a tanúsítvány bemutatása és az épület energetikai minőségének javítása. Ez utóbbi eddig is fontos elvárás volt a paneles pályázatoknál, és az sem változott, hogy a követelményeknek megfelelő energetikai korszerűsítést több ütemben is el lehet végezni.

Energetikai besorolás

Új ingatlan esetén a tanúsítás egyszerűsített eljárásban, a kivitelezési tervdokumentáció energetikai fejezete alapján készül. Ha az épület a tervnek megfelelően készült el, és ezt a felelős műszaki vezető igazolja, akkor a tanúsító könnyen megállapíthatja az épület energetikai besorolását. Ha azonban az épületben a tervhez képest megváltozott valamilyen lényeges jellemző, akkor az igazoló számítást újra el kell végezni, és az alapján kiállítani a tanúsítványt. Kellemetlen helyzetbe kerülhet az építtető, ha az épület lényegesen eltér az engedélyezettől, és nem felel meg az energetikai követelményeknek. Ilyenkor az építésügyi hatóság az új épület utólagos hőszigetelését is előírhatja a használatbavétel feltételeként.

A nem új épületek is tanúsíthatók egy­szerűsített eljárással, ha már rendelkezésre áll egy hasonló méretű, alakú, fű­tésű és melegvíz-ellátású lakás tanúsítványa. Ekkor csak az esetleges különbségeket kell számításba venni (ablakcseréket stb.).

Ha nem állnak rendelkezésre az épület tervei, a tanúsítónak a helyszínen fel kell mérnie a lakás paramétereit: a szerkezeteket, a falvastagságot, a lakás méretét, az épületgépészeti berendezéseket, a nyílászárókat stb. A tanúsítás során az energetikai tervezéshez hasonló számítással lehet az épület energetikai jellemzőit megállapítani, és a követelményekkel összehasonlítani. Ez a – szakmailag leginkább elfogadható – módszer az úgynevezett számításon alapuló tanúsítás.

Az épületek tanúsítására létezik egy másik, az úgynevezett fogyasztáson alapuló eljárás is. Ennél a lakás tényleges energiafogyasztását, azaz a korábbi számlákat alapul véve sorolják be az ingatlant. Ez a módszer azonban nagyon csalóka lehet, sokkal inkább a benne lakókat, mint az épületet minősíti, hiszen a fogyasztási szokásoktól függően két ugyanolyan épület energiaszámlái között jókora eltérés lehet. Nem mindegy például, hogy hány személy használja a kérdéses lakást. Ezzel a módszertannal szélsőséges esetben egy rendkívül rossz energetikai állapotban lévő épület is kaphatna „A+” besorolást, ha néhány évig üresen áll, és így nem fogyaszt semmi energiát. A kétféle tanúsítvány nem összehasonlítható, a korszerűsítésre, az energia-megtakarítás lehetséges módjára a számításon alapuló tanúsítás több információt ad.

Megtakarítási javaslatok

A tanúsítvány egyik legfontosabb része a tanúsító szakember javaslata, amelyben az energiatudatos használatra ad tanácsot és egyben rámutat a lakás hőtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira.
Az energetikai tanúsítvány már önmagában is növelheti ingatlanunk értékét. Ha az átlagosnál jobb minőségről tanúskodik a papír, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ingatlanunk értéke is megnőtt egyik pillanatról a másikra, és előnybe került a piacon. Ha a tanúsítvány értékelése szerint épületünk vagy lakásunk energetikai szempontból gyenge minőségű, netán rossz, meg kell fontolni a szakember tanácsát és korszerűsíteni kell az ingatlant. A javaslatok megvalósításával ingatlanunk piaci értéke nőni fog, így a beruházásra fordított összeg megtérülhet.

A tanúsítás díja

A tanúsítás a ráfordított időtől és a feladat bonyolultságától függ. A jogszabály szerint legfeljebb 11 000 forint munkadíjat, és indokolt költségeket (utazás, fényképezés, fénymásolás) számíthat fel a tanúsító. Ha elkerülhetetlen az alaposabb műszaki felmérés (és ilyen lesz a használt lakások nagy része, ahol nem áll rendelkezésre a hiteles műszaki dokumentáció), akkor a munkadíj a jogszabály szerint 25 000-30 000 forint körül alakulhat, erre jönnek még az esetleg szükséges speciális vizsgálatok, illetve a további szaktanácsadás költségei. Természetesen a tanúsítást nyújtó szakemberek szolgáltatási csomagjai és az ehhez szabott árak eltérőek lehetnek, ezért mindig előre tájékozódjunk, hogy az árajánlat mögött milyen mélységű mérnöki munka áll.
Összességében elmondható, hogy a tanúsítás néhány 10 000 forintos költsége messze elmarad attól a pénzben is mérhető haszontól, amit a szakértő által javasolt energia-megtakarítási beavatkozások hozhatnak. Az energiatanúsítvány a kiállításától számított 10 évig érvényes.

Társasházak tanúsítása

Ha több lakás van egy épületben, akkor felmerül a kérdés, hogy ezeket csak egyszerre vagy akár külön-külön is lehet-e tanúsítani. A jogszabály szerint elvégezhető a tanúsítás akár egy lakásra is, de a szakértőnek ilyenkor is az egész épület tanúsításával kell kezdenie, majd a lakás egyéni adottságait figyelembe véve korrigálja a számítást, és sorolja be az ingatlant. A korrekciónál figyelembe veszi például a lakás tájolását, azt, hogy mekkora a hűlő (azaz nem a szomszédos fűtött lakással érintkező) felülete, történt-e már korábban valamilyen korszerűsítés stb.

Ha társasházban lakunk, akkor célszerű közösen összefogva, az egész épület tanúsítását elvégeztetni, mert így az egy lakásra eső költségek jóval alacsonyabbak lesznek. A jogszabály szerint az egész házra készített, összesített tanúsítvány érvényes az egyes lakások eladásakor, bérbeadásakor. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy éppen a lakások egyéni adottságai, illetve a korábban elvégzett beruházások miatt a különböző lakások energiaosztálya eltér majd egymástól, illetve a ház összesített energiaosztályától. Éppen ezért, ha társasházban szeretnénk lakást venni, ha rendelkezésre áll, inkább a lakás egyedi tanúsítványára támaszkodjunk a döntés előtt.

(Az NFG kiadványa alapján)

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

DFSG: lakásvásárlásnál az energiatanúsítványt is érdemes megnézni

A lakásvásárlásnál az ár mellett érdemes figyelembe venni az energiatanúsítványt is, amely 2012. január elseje óta kötelező dokumentum az adásvételnél - hívja fel a figyelmet a Dome Facility...


Mivel fűtsük a társasházat?

Fűtési energia összehasonlításokat korábban is közöltünk már. Most azt a korábbi dilemmát vesszük elő, hogy vajon egy kisebb-közepes társasházat milyen energiaforrásból érdemes fűteni. Érdemes-e...