Energia tanúsítvány

2012-04-04 22:08:48 | Módosítva: 2012-04-04 22:08:48

2008 végén Magyarországon is megjelent az épületek ­energetikai jellemzőinek tanúsításáról ­szóló kormányrendelet. A rendelet ­szabályozza, hogy milyen esetekben, kinek, és milyen feltételekkel kell a tanúsítványt elkészíttetni, ki készítheti el és mennyibe kerül a tanúsítás.

A tanúsítvány arról tájékoztat, hogy az adott épületeknek a műszaki állapota (szigetelése, fűtési rendszere, hőveszteségei) alapján mekkora lesz az éves várható energiafogyasztása. Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány egy skálán energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat. A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória az, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek. Ha a lakásunk üzemeltetéséhez, azaz a fűtéshez, hűtéshez, vízmelegítéshez több energiára van szükség, mint amit az aktuális műszaki követelmények előírnak, akkor „C” kategória alá kerül az ingatlanunk, ha kevesebbre, akkor „A+”, „A” vagy „B” kategóriát kaphat.

Bárki elkészíttetheti otthona energetikai tanúsítványát, de az az új épületek építésekor, valamint a lakás eladásakor, illetve bérbeadásakor lesz csak kötelező. Eladáskor és bérbeadáskor csak 2012. január 1-jétől, új épület esetében már 2009. január 1-jétől kell tanúsítványt készíttetni. Üdülő, ideiglenes létesítmény, műemlék- és helyi védelem alatt álló épület esetében nem lesz kötelező a tanúsítvány. Ha azonban az üdülőépületet szeretnénk lakóházzá átminősíttetni, a minimálisan „C” besorolású tanúsítvány megléte már előírás. Többlakásos épületeknél célszerű az épület egészére elkészíttetni a tanúsítványt, mert így a tanúsítás lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, és a tanúsítvány az egész épületre vonatkozóan tartalmaz korszerűsítési javaslatokat.

A jövőben állami támogatásoknál pályázati feltétel lesz a tanúsítvány bemutatása és az épület energetikai minőségének javítása. Ez utóbbi eddig is fontos elvárás volt a paneles pályázatoknál, és az sem változott, hogy a követelményeknek megfelelő energetikai korszerűsítést több ütemben is el lehet végezni.

Energetikai besorolás

Új ingatlan esetén a tanúsítás egyszerűsített eljárásban, a kivitelezési tervdokumentáció energetikai fejezete alapján készül. Ha az épület a tervnek megfelelően készült el, és ezt a felelős műszaki vezető igazolja, akkor a tanúsító könnyen megállapíthatja az épület energetikai besorolását. Ha azonban az épületben a tervhez képest megváltozott valamilyen lényeges jellemző, akkor az igazoló számítást újra el kell végezni, és az alapján kiállítani a tanúsítványt. Kellemetlen helyzetbe kerülhet az építtető, ha az épület lényegesen eltér az engedélyezettől, és nem felel meg az energetikai követelményeknek. Ilyenkor az építésügyi hatóság az új épület utólagos hőszigetelését is előírhatja a használatbavétel feltételeként.

A nem új épületek is tanúsíthatók egy­szerűsített eljárással, ha már rendelkezésre áll egy hasonló méretű, alakú, fű­tésű és melegvíz-ellátású lakás tanúsítványa. Ekkor csak az esetleges különbségeket kell számításba venni (ablakcseréket stb.).

Ha nem állnak rendelkezésre az épület tervei, a tanúsítónak a helyszínen fel kell mérnie a lakás paramétereit: a szerkezeteket, a falvastagságot, a lakás méretét, az épületgépészeti berendezéseket, a nyílászárókat stb. A tanúsítás során az energetikai tervezéshez hasonló számítással lehet az épület energetikai jellemzőit megállapítani, és a követelményekkel összehasonlítani. Ez a – szakmailag leginkább elfogadható – módszer az úgynevezett számításon alapuló tanúsítás.

Az épületek tanúsítására létezik egy másik, az úgynevezett fogyasztáson alapuló eljárás is. Ennél a lakás tényleges energiafogyasztását, azaz a korábbi számlákat alapul véve sorolják be az ingatlant. Ez a módszer azonban nagyon csalóka lehet, sokkal inkább a benne lakókat, mint az épületet minősíti, hiszen a fogyasztási szokásoktól függően két ugyanolyan épület energiaszámlái között jókora eltérés lehet. Nem mindegy például, hogy hány személy használja a kérdéses lakást. Ezzel a módszertannal szélsőséges esetben egy rendkívül rossz energetikai állapotban lévő épület is kaphatna „A+” besorolást, ha néhány évig üresen áll, és így nem fogyaszt semmi energiát. A kétféle tanúsítvány nem összehasonlítható, a korszerűsítésre, az energia-megtakarítás lehetséges módjára a számításon alapuló tanúsítás több információt ad.

Megtakarítási javaslatok

A tanúsítvány egyik legfontosabb része a tanúsító szakember javaslata, amelyben az energiatudatos használatra ad tanácsot és egyben rámutat a lakás hőtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira.
Az energetikai tanúsítvány már önmagában is növelheti ingatlanunk értékét. Ha az átlagosnál jobb minőségről tanúskodik a papír, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ingatlanunk értéke is megnőtt egyik pillanatról a másikra, és előnybe került a piacon. Ha a tanúsítvány értékelése szerint épületünk vagy lakásunk energetikai szempontból gyenge minőségű, netán rossz, meg kell fontolni a szakember tanácsát és korszerűsíteni kell az ingatlant. A javaslatok megvalósításával ingatlanunk piaci értéke nőni fog, így a beruházásra fordított összeg megtérülhet.

A tanúsítás díja

A tanúsítás a ráfordított időtől és a feladat bonyolultságától függ. A jogszabály szerint legfeljebb 11 000 forint munkadíjat, és indokolt költségeket (utazás, fényképezés, fénymásolás) számíthat fel a tanúsító. Ha elkerülhetetlen az alaposabb műszaki felmérés (és ilyen lesz a használt lakások nagy része, ahol nem áll rendelkezésre a hiteles műszaki dokumentáció), akkor a munkadíj a jogszabály szerint 25 000-30 000 forint körül alakulhat, erre jönnek még az esetleg szükséges speciális vizsgálatok, illetve a további szaktanácsadás költségei. Természetesen a tanúsítást nyújtó szakemberek szolgáltatási csomagjai és az ehhez szabott árak eltérőek lehetnek, ezért mindig előre tájékozódjunk, hogy az árajánlat mögött milyen mélységű mérnöki munka áll.
Összességében elmondható, hogy a tanúsítás néhány 10 000 forintos költsége messze elmarad attól a pénzben is mérhető haszontól, amit a szakértő által javasolt energia-megtakarítási beavatkozások hozhatnak. Az energiatanúsítvány a kiállításától számított 10 évig érvényes.

Társasházak tanúsítása

Ha több lakás van egy épületben, akkor felmerül a kérdés, hogy ezeket csak egyszerre vagy akár külön-külön is lehet-e tanúsítani. A jogszabály szerint elvégezhető a tanúsítás akár egy lakásra is, de a szakértőnek ilyenkor is az egész épület tanúsításával kell kezdenie, majd a lakás egyéni adottságait figyelembe véve korrigálja a számítást, és sorolja be az ingatlant. A korrekciónál figyelembe veszi például a lakás tájolását, azt, hogy mekkora a hűlő (azaz nem a szomszédos fűtött lakással érintkező) felülete, történt-e már korábban valamilyen korszerűsítés stb.

Ha társasházban lakunk, akkor célszerű közösen összefogva, az egész épület tanúsítását elvégeztetni, mert így az egy lakásra eső költségek jóval alacsonyabbak lesznek. A jogszabály szerint az egész házra készített, összesített tanúsítvány érvényes az egyes lakások eladásakor, bérbeadásakor. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy éppen a lakások egyéni adottságai, illetve a korábban elvégzett beruházások miatt a különböző lakások energiaosztálya eltér majd egymástól, illetve a ház összesített energiaosztályától. Éppen ezért, ha társasházban szeretnénk lakást venni, ha rendelkezésre áll, inkább a lakás egyedi tanúsítványára támaszkodjunk a döntés előtt.

(Az NFG kiadványa alapján)

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Korszerűsítési javaslatok

Többször írtunk már az épületekre kötelező energiatanúsítványról, aminek minden adásvételkor rendelkezésre kell állnia, ésfontos információkat ad avevő számára alakás várható energiafogyasztására.


Lakhatásról, szomszédjogról

Gyenge idegzetűek ne olvassanak statisztikai adatokat – ez jutott eszembe, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy napjainkban, Magyarországon egy átlagos fizetésű embernek 23 évig kell spórolnia ahhoz,...