Gondolatok a kerti kőburkolatok teherbírásáról

A kerti burkolatoknak sok fajtája van, a választáskor lényeges eldöntenünk, hogy csak gyalogosan vagy gépjárművel is használnánk azt. A gépkocsi nagy tömege miatt jóval nagyobb teherbírású burkolatra van szükség, ellenkező esetben esős időben a burkolat megsüllyedhet, vagy a lapok eltörhetnek.

Természetközeli megoldáso­kat jelent a gyeprács és a gyephézagos betonburkolat. Előbbi egy kaptármintázatú műanyag rács, ami teljesen le van sülly

Lapos kövekkel kirakott út, a kőközök homokkal vannak feltöltve. Lényeges, hogy a kő talaj felett levő vastagságának akár 6-8 szoros vastag része legyen a föld alatt, mert e nélkül nem ad stabil felületet

esztve egy szintbe a talajjal. Ez rekeszes szerkezetének kö­szönhetően összetartja a talajt, így csapadékos időben is nagyobb a gyep teherbírása. Míg a felázott talajon cipővel is belesüllyednénk a gyepbe, ha gyeprácsra van alatta, ez a probléma nem áll fenn. A gyeprács kötött talajon akár a gépkocsi tömegét is elbírja, ám laza homokos talajon a gyeprács nem elegendő teherbírású ahhoz, hogy autóval ráálljunk. A műanyag gyeprács teherbírást megnövelő hatásán túl azért is előnyös, mert teljesen láthatatlan, és a vakondok ellen némi védelmet nyújt.

A tömörített talajra sóder­ágyba helyezett kövek, habarccsal fúgázva nagyon jól mutatnak. Hátrányuk, hogy nehézkes rajtuk a hó eltakarítás, és a beszivárgó víz repeszti a betonfúgákat, emiatt évenkénti javítást igényelnek

A gyeprácsnál stabilabb, de látható a gyephézagos betonelemes burkolat. Ha van kiöntőformánk, akkor akár házilag is megoldhatjuk a gyártását. A gyephézagos betonburkolat, mivel nagy tömegű, könnyen lerakható házilag, szegélyezést sem igényel. A talajból vágjuk ki a tükröt, egyengessük el, és tömörítsük a talajt, majd homokágyba, vagy ha egyenletesre sikerült az aljzat, akkor anélkül rakjuk le a betonelemeket szorosan egymás mellé. Ezután a kialakított gyephézagokat töltsük föl földdel, tömörítsük, és már vethetjük is a füvet. Nagyon nagy teherbírású megoldás, a beton nem túl szép, de mivel talajszintig van süllyesztve, és a fű is takar majd belőle, idővel elég barátságos képet fest majd.

A kövek nagy része a föld alatt van, így terheléskor sem mozdulnak el, pedig a térközök nincsenek kitöltve, csak földdel

Régen a nagy teherbírás-igényű kerti utakat helyben kiöntött betonlapokkal oldották meg. Ezek vastagsága legalább 15 centiméter kellett legyen, és ha a dilatációs hézagok nem jó arányban voltak elosztva, esetleg a talaj nem megfelelően volt tömörítve, akkor hamar tönkrement az egyébként nagy anyagköltséggel elkészített, vastag betonlap. Könnyen repedhetett, megsüllyedhetett, de ha mindent jól csináltunk 8-10 év múlva a felülete akkor is kopni kezdett a jég kártékony hatása miatt. Ma már ezt a fajta helyszíni betonlapozást felváltotta a kész kőlapok lerakása. Ez egyrészt sokkal egyszerűbb, hiszen nem kell betont keverni, csak betesszük a sóderágyba a betonlapokat, és ha helyenként idővel megsüllyedne a felület, akkor az könnyen javítható is.

Gazosodik, vagy élővé változik? Ha a kőburkolat túl rideg lenne, egy kis térköz meghagyásával a természetre bízhatjuk annak élővé változtatását

Kerti kőburkolatok kerülhetnek sóderágyba, vagy egyszerűen a földbe. A megfelelő lerakási mód kiválasztása annak függvénye, hogy milyen a burkolat vastagsága. 5-8 centiméter vastag térkövek, vagy betonlapok esetén érdemes kiásni az úttükröt, szegélyt letenni a szélekre, 5-8 centiméteres vastagságú sóderágyat készíteni, azt elegyengetni, és tömöríteni. Ezután lerakhatók a burkolati elemek, végül homokot szórunk rá és azt seprűvel a hézagokba juttatjuk.

A tömörített sóderágy és a szegélyek fő célja, hogy mivel kicsi a vastagsága a burkolati elemeknek, nagy esőzésekkor, vagy hóolvadás után a lazuló talajszerkezet miatt könnyen elmozdulnának, elpattannának terhelés hatására – mondjuk, ha autóval végighaladunk rajta. A szegélyelemek megakadályozzák, hogy a kőlapok oldalirányban elmozduljanak, a sóderágy és a tömörítés a besüllyedést akadályozza. Ha módunk van széles utat készíteni, akkor minél szélesebb a kövekből kirakott út annál kisebb az esélye, hogy terhelés hatására elcsússzanak a már lerakott elemek. Ellenben, ha az út szélei alig érnek kijjebb, mint az autó kerekei, akkor ez a veszély nagyobb. Ennek oka, hogy a szélesebb útnál az egymáshoz szoruló lapok jobban tompítják a terhelést.

A gyephézagos beton­elemek házilag is kiönthetők. Jól terhelhetőek, de a közökben kinövő fű részben akarja a kissé természetellenes látványt adó betonelemeket. A lerakás egyszerű: csak ki kell ásni a tükröt, és egymás mellé rakni az elemeket, majd a hézagokat földdel kitölteni

Macskakövezésnél, ill. olyan kövek lerakásánál, ahol a kő vastagságának arányaiban a többszöröse van a talajban, mint a felszínen nem szükséges szegélyt rakni, hiszen a kövek egyedileg is stabilan állnak.

A szegély lerakásának szükségessége a talaj típusától is függ. Egy laza homokos talajon sokkal könnyebben elmozdulnak a kövek, mint egy kötöttebb agyagos talajon. A kövezést végezhetjük előre gyártott beton térburkoló elemekkel, de természetes kövekkel is. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Az előre gyártott elemek gyorsan lerakhatók, hiszen passzolnak egymáshoz. A közökbe elegendő, ha homokot seprünk, ez is elég ahhoz, hogy ne mozduljanak el a betonelemek. Ilyenből érdemes a kicsit drágább, anyagában színezett térkő-fajtákból választani, és nem az egyszerű beton szürkét, mert az nagyon mesterséges hatású.

A vízelvezetésről lejtéssel is gondoskodhatunk, de más, professzionális megoldások is akadnak erre a célra

A természetes kövek lerakása már jóval munkaigényesebb, hiszen nem egyformák, ezért meg kell próbálni az egymáshoz leginkább hasonlóakat összeválogatni. Ha nagyok a kövek, és nagy részük a föld alatt van, akkor masszívan állnak majd, a közök földdel is kitölthetők, így idővel ott növények jelennek meg élővé varázsolva az utat. Hátrányuk a természetes köveknek, hogy nem simák, így a hó eltakarítás bonyolultabb.

A kövek közét murvával is kitölthetjük így stabilabban állnak majd, de ha a murva a gyepre kerül, akkor ott akadályozza a fűnyírást. A betonhabarcsos hézagkitöltésnek is van előnye, ez tartja legszilárdabban a köveket, ám a beszivárgó víz és a fagyhatás miatt fel kell készülnünk, hogy egyes kövek kilazulnak majd, így évente egyszer szükség lesz átnézni az utat, és a fagyhatásból adódó hibákat kijavítani.