Akváriumi vízinövények

Más élettér, más gondozás

Az akváriumi növények életmódjukból adódóan merőben eltérő gondozást igényelnek, mint a szobában élő többi dísznövény.
-Egyáltalán nem problémás ezeknek a növényeknek a tartása, hiszen öntözni például sohasem kell őket...-mondta némi humorral fűszerezve egy díszállat kereskedés tulajdonosa a kezdő akvaristának, aki a halak mellett a vízinövényei jólétéért is aggódott.
Ez nagy vonalakban egyébként valóban igaz... A vízinövények szárazföldi társaiktól eltérően nem csak gyökereiken keresztül, hanem egész testfelületükön képesek tápanyagokat felvenni, ezért szükséges a vízbe rendszeresen vízinövény tápszert adagolni. A tápszerek dózisára figyeljünk oda, mert ha túl gyakran, vagy túl nagy adagokban tápozzuk a vizet, az az algák elszaporodásának kedvez, amelyektől csúnyán bezöldül a víz, és az üvegfal.
Fényre is szükségük van e növényeknek, ám ne helyezzük az akváriumot közvetlenül az ablak mellé, mert az ugyancsak algásodást okoz. Tehát közvetlen fény helyett inkább szórt természetes fény érje, ha ez nem lenne elegendő, akkor mesterséges pótvilágítással egészítsük ki azt. A napi 12-14 órás megvilágítás mind a növényeknek, mind a halaknak ideális.
A víz hőmérséklete mérsékelt égövi vízinövények esetén16-20 °C, szubtrópusi, trópusi fajok esetén pedig 22-27 °C körül legyen.

A beültetés legyen látványos és praktikus

Az akvárium talajának lejtését úgy alakítsuk ki, hogy hátul vastagabb, előre felé pedig fokozatosan csökkenő legyen a talaj vastagsága. Növények közül a magasabbakat hátulra, az alacsonyabbakat pedig előre ültessük, úgy, hogy a rendelkezésre álló tér közepén hagyjunk némi szabad helyet, ahova csak elvétve kerüljön egy-egy kisebb növény. A vízinövényeket semmiképp ne sorba, hanem az előbbi irányelveket figyelembe véve szórtan ültessük be, kerülve a mesterségesség látványát.
Az akvárium talaja lehet nagyobb szemcséjű homok, vagy apróbb szemű kavics, lényeg, hogy a halak és a vízszellőztető keltette vízmozgás ne tudja felkeverni. Ha e homogén összetételű anyagok valamelyikébe ültetjük a növényeket, akkor ne feledkezzünk meg arról, hogy ezek semennyi tápanyagot sem tartalmaznak, tehát mindenképp szükséges tápoldatot kevernünk a vízbe.
A kavics, vagy homokréteg közé tehetünk egy sávnyi akváriumföldet, amely némi tápanyaggal is ellátja a növényeket. Ez annyiban tér el a hagyományos földkeverékektől, hogy semmilyen bomlásnak induló anyagot nem tartalmaz, ami a vízminőséget rontaná.
Egy-egy növényt cserépbe ültetve is behelyezhetünk az akváriumba. Itt a cserépnyi talaj tetejére is tegyünk homokot, vagy kavicsot, hogy a földből apró lebegő részek ne mosódhassanak ki, szennyezve a vizet.
A növények beültetése is eltér a megszokottól. A már vízzel feltöltött akvárium talajába ujjal fúrjunk mély lyukat, ebbe helyezzük a növény gyökerét - valamivel mélyebbre, mint ahogy majd szeretnénk beállítani - majd óvatosan temessük be. Amikor ezzel megvagyunk, húzzuk felfelé a növényt annyira, hogy a szár vagy levélrózsa alatt a gyökérnyak éppen látható legyen. Ennek lényege, hogy a gyökerek így függőlegesen helyezkednek el a talajban, ami nagyon előnyös a vízinövények többségénél.
A talajban gyökerező fajokon kívül telepíthetünk a víz felszínén úszó növényekből is néhányat. Ilyen a hazánkban is honos békalencse, vagy a trópusi eredetű békatutaj, esetleg a vízi jácint.
A növények ideális sűrűségét az akváriumban nem mindig könnyű megítélni. Ha kevés van a zöld hátteret adó és díszítő vízinövényekből, akkor nem találnak a halak elegendő búvóhelyet, és a látvány is kopárnak hat. Túl sok növény esetén pedig nem marad hely halainknak az úszásra. A döntésben segíthet a következő képlet, amely megmutatja az üvegkád méreteihez igazodva hány darab növényt telepítsünk a vízbe.
Ehhez az akvárium szélességét (cm-ben) szorozzuk be a hosszával (szintén cm-ben), és a kapott eredményt osszuk el ötvennel. Az így kapott szám megmutatja az akváriumban szükséges darabszámot, átlagos méretű növényekkel számolva.

Hazai fajokat is tarthatunk

A vízinövények néha sajnos fogyó cikknek számítanak. Egyes növényevő halak, de a vízi csigák is rendszeresen tizedelhetik állományunkat. Költségkímélésképpen hazai vizekből is gyűjthetünk akváriumunkba vízinövényeket.
Miután összeszedtük vágjuk le róluk a sérült részeket, majd öt liter vízben oldjunk fel egy púpozott evőkanál timsót, és ebben áztassuk fél óra hosszat az akváriumba szánt példányokat. Az idő leteltével mossuk át újra őket, majd tiszta vízben áztassuk még egy óra hosszáig. Ez a fertőtlenítő kezelés elpusztítja a leveleken található petéket, kórokozókat, így nem hozunk be semmilyen veszélyes élőlényt akváriumunk lakóközösségébe.