Tetőtérburkolás gipszkartonnal

A magastető az épületek egyik legrégibb lefedési formája, az ókori Rómában is szokványos szerkezetnek számított. A későbbiekben, amikor a tetőszerkezet sík födém fölé került, hamarosan felmerült a padlástér hasznosításának kérdése, elsősorban gazdasági, legtöbbször mezőgazdasági raktározás céljára. A városiasodás és a technikai fejlődés teremtette meg az igényt és a lehetőséget a padlás lakótérként való alkalmazására.
A zsúfolt nagyvárosok épületeinek legfelső szintje korlátlan lehetőséget biztosít a lakótér szabad alakítására és a fény befogadására, sokszor tetőteraszokkal, sőt, tetőkertekkel kombinálva. Magyarországon a régi típusú, úgynevezett "kockaházak", vagy a 70-es, 80-as évek családi házai is remek lehetőséget kínálnak újabb lakóterek/lakások kialakításához. Az utcán járva sok helyen látni felállványozva ilyen típusú házat, ahol a lakóközösség döntött, és vagy amiatt, hogy a tetőszerkezet amúgy is felújításra szorult már, vagy egyszerűen gazdasági okok miatt, megszavazta a tetőtér beépítését.

Miért gipszkarton?

A modern építőanyagok egyike a gipszkarton lap. A gipszkartonnal szárazon, gyorsan, kedvező áron, házilagosan építhetőek belső burkolatok, válaszfalak. A gipszkarton hőre és nedvesség hatására csak igen csekély mértékben tágul vagy húzódik össze, ezért nagy, egybefüggő felületen is repedésmentes burkolat készíthető belőle.

Mikor lehet elkezdeni az építkezést?

Vizsgáljuk meg a következőket:

• A héjalás és az alatta levő biztonsági (pótlólagos, csapadékvíz szigetelő) fólia épségben van-e a kéménynél, szegélyeknél, áttöréseknél és teljesen száraz-e a tetőtér?
• Elbírja-e a födém az új terheket? (1 réteg gipszkarton lappal készült burkolatnál kb. 15 kg/m2 súlyt kell számítanunk.)
• Folytonos és elégséges-e a szarufák között a hőszigetelés? (Teljesen ki van töltve minden felület?)
• Biztosított-e a hőszigetelés szellőzése? (Alsó és felső szellőzőnyílások minimum keresztmetszete 200 cm2/fm és a biztonsági fólia közötti szellőztetett légrés ajánlott szélessége 4 cm.)
• A tetőszerkezet állapota megfelelő-e? A faanyagvédelme megoldott?

A ferde tető burkolása gipszkartonnal

A tetőtéri gipszkarton burkolatok kialakítását meg kell előznie a statikailag megfelelő tartószerkezet, a külső héjazat és alátétfólia, valamint a hézagmentes hőszigetelés megépítésének. A gyártók nem győzik hangsúlyozni a hőszigetelés és a héjazati alátétfólia közötti kiszellőztetett levegőréteg, valamint a szigetelésen belüli párafékező fólia fontosságát.
Ezek után készülhet a gipszkarton burkolat fogadószerkezete 40 cm kiosztású lécvázzal, vagy igényesebb esetben könnyű, horganyzott acélprofilokkal. A léceket a tartószerkezethez állítható kengyelekkel célszerű rögzíteni, a gyors, pontos szerelés és a rugalmas kapcsolat biztosítása érdekében. A vízszintesen szerelt burkolati részen (a fogópárok alatt) a kengyelek az egyszerűbb és olcsóbb ún. direkt függesztőkkel helyettesíthetők. A kivitelezők általában a szarufák közeit használják ki a hőszigetelés elhelyezésére (min. 10 cm). Ugyanitt, a szigetelés felett kell kialakítani a szellőző légréteget, legalább 4 cm vastagságban.
A megfelelő vastagságú szigetelés kialakításához a gipszkartonburkolat lécezése közötti tér alkalmas egy legalább 5 cm méretű kiegészítő hőszigetelés elhelyezésére. Általában a 15 cm összvastagságú szigetelés szükséges hőtechnikailag, azon kívül a szarufák tengelyére merőleges elhelyezés biztosítja az első réteg szigetelés esetleges hézagainak a takarását.
A tetőtéri burkolatok egyik legkényesebb pontja a felső vízszintes és a ferde sík csatlakozása. A csatlakozást speciális papírcsíkkal kell megerősíteni, és rugalmas akrilpasztával kitölteni. Gyakori szerkezet az általában 60-110 cm magasságú térdfal a tetőtéri burkolatok oldalsó lezárásánál. Ennek célszerű kialakítása a gipszkarton válaszfalakéhoz hasonló, nyilván csak egyoldali gipszkarton burkolattal.

Csavartávolságok

A gipszkarton lapokat önmetsző gyorscsavarokkal kell rögzíteni. A csavarátmérő 3,5 mm körül legyen. A csavartengely távolsága a papírral fedett éltől min. 10 mm, a vágott éltől legalább 15 mm legyen. A lapokat rögzítéskor szilárdan a tartószerkezethez kell nyomni, és a többletfeszültségek elkerülésére középtől a szélek felé haladva kell csavarozni. A süllyesztett csavarfejet - a glettelhetőség érdekében - a gipszkarton lap síkjánál mélyebbre kell behajtani úgy, hogy a csavar feje ne szakítsa át a kartont

A vágott élek kezelése

A gipszkarton lap vágott élének nevezzük a rövidebbik élét, illetve mindazokat a szabott éleket, melyeket nem borít kartonburkolat. Minthogy ezeket az éleket szoros ütköztetéssel csatlakoztatjuk, helyet kell kialakítanunk a hézagoló anyag számára. A lapok élét élgyaluval vagy késsel ferdére vágjuk, azaz fózoljuk, így két lapot ütköztetve V-alakú horony jön létre. Ezt a hornyot kell hézagoló-gipsszel kitölteni, hogy egy nagy lépést tegyünk a repedésmentes csatlakozás érdekében. A fózolást elvégezhetjük a lap felszerelése előtt vagy azután.

Glettelés

A glettelés feladata az, hogy a hézagtöltést követően biztosítsuk a hézagerősítő-csíkok és a csavarfejek végleges éltakarását. A javasolt műveleti sorrend a következő: hézagolás-csiszolás-glettelés-csiszolás-glettelés. A felületet tapétázásra készen kell átadni, ez azt jelenti, hogy a kis javításokon és a laphézagok könnyed átcsiszolásán kívül a festőnek már nem kell megdolgozni a felületet.

Tűzvédelem

Az építési engedélyeztetés során egyre gyakrabban találkozhatunk területekkel, ahol előírás a tetőtér 0,5 vagy 1 órás tűzállóságra történő kialakítása. Ez tűzgátló lapokkal lehetséges (pl. Rigips RF). A tűzálló lapok könnyen felismerhetők részben a piros színű feliratozásról, részben a gipszmagba kevert üvegszálakról, amelyek mintegy vasalásként nagyobb szilárdságot és tűzállóságot kölcsönöznek a lapoknak.

Tetőszellőztetés

35 év garancia zsindelyre! Ilyen és hasonló hangzatos évszámok kerülnek egy-egy zsindely leírásába. Hajlamosak vagyunk csak ezt figyelembe venni a választásnál. Ahhoz viszont, hogy ezt a gyártó garantálja nekünk, szakszerűen kell felhelyezni a terméket.
Egyik fontos eleme a helyes zsindelyes tetőfedésnek a rétegek szellőztetése (hidegen átszellőztetett tetőhéjazat). Miért is lényeges ez? A megfelelő rétegfelépítés és szigetelés következtében a tetőszerkezet külső és belső felülete között folyamatos hőmérsékletkülönbség alakul ki, ami páralecsapódáshoz, vizesedéshez vezethet a rétegek között. Apró páracseppek kiváló közeget hoznak létre a penészgombának, és rothasztják a fa réteget. A nedves felület előidézheti a zsindely felpúposodását, a hordozó réteg elkorhadását. Mindezek folyamatos dohos szagot terjesztenek.
Helyes szellőzés lényege, hogy folyamatosan cseréljük a levegőt az OSB háncslap (deszkázat) és a szigetelő réteg között. A tetőre szerelt szellőzők egyfajta huzatot képezve alul hideg levegőt szippantanak be, ami felfelé haladva elvezeti a hőt és a párát.
A gyártók több fajta rendszert kínálnak; létezik gerincszellőző, pontszellőző, turbinás szellőző...
Pontszellőző: Csak 30°-nál meredekebb hajlásszögű tetők esetén alkalmazható. A viharnak kitett helyeken csak 40° felett javasolt. Beépítéskor a szellőzőt a hozzá tartozó zsindelysor segítségével helyezzük el. A szellőző keresztmetszet kijelölése után azt teljesen kivágjuk (zsindelyt, alátétlemezt, deszkaljzatot).
Gerincszellőző: Hosszú gerincek és tetőbeépítés esetén alkalmazható. Beépítésekor a deszka aljzatot a gerinctől 5-5 cm-re be kell fejezni, s a fedésnél a felső sor ragasztósáv nélküli zsindelylappal záródjon. A gerincszellőző tetejét a szellőztetés nélküli gerinccel azonos módon kell szabott gerincelemekkel befedni.
Ügyelni kell arra hogy rovarok, bogarak ne kerülhessenek a levegőáramlás útjába, erre egyszerű megoldást kínál a műanyag bogárháló.

Felmerülő kérdéseikre a Zsindely-expressz munkatársai készséggel válaszolnak. Keresse őket a cég telephelyén vagy az interneten.

www.zsindely-expressz.hu
1222 Budapest,
Pannónia u. 31.
Telefon: (06-1) 424-55-66