Kültéri felületvédelem

2021-10-09 16:17:05 | Módosítva: 2021-10-09 16:22:07

A kertes házban lakóknak ez mindig sok gondot és munkát okoz, amint megjönnek a melegebb napok. Ilyenkor első a fából készült szerkezetek és tárgyak, fémfelületek és esetenként a külső kőfelületek állapotának az átvizsgálása. Ezt követően pedig az esedékes időszaki felújító munkák mielőbbi elvégzése következik.


Óvjuk meg fa és fém eszközeinket

Az ezekhez szükséges védőszerek terén pedig érdemes újból tájékozódni. Mindig vannak új fejlesztésű anyagok és szerek, amelyekkel esetleg gyorsabban, vagy jobb minőségben lehet e munkákat elvégezni.

A különféle anyagú felületek védelme azok előkészítésétől is függ. Ha ez elmarad, csökken a védettség és az időjárási hatásoknak kitett felületek idő előtt károsodnak. Az első lépés ezért az alapos tisztítás legyen. Előbb a leváló bevonó anyagokat kell eltávolítani a fa vagy fém szerkezetek kezelt felületéről. Ez alapos csiszolást, majd portalanítást igénylő munkafázis. E műveletek szükségesek ahhoz, hogy az anyagok felújító kezelése tartós hatású legyen. Új faszerkezeteknél az is fontos, hogy az alapanyag biocidos alapozó anyaggal legyen előkezelve, amely meggátolja a gombásodást és a rovarkártevők megtelepedését. Amennyiben az új faanyag nem kapott ilyen előkezelést, azt utólag kell elvégezni. Az általános alapozók csak fizikai-kémiai erózió ellen adnak védelmet, a biocid alapozók pedig olyan összetevőket is tartalmaznak, amelyek a biológiai kártevők ellen védenek.

A kültéri használatra szánt új faanyagokat ezen kívül megfelelő alapozó előkezeléssel kell ellátni és csak ezt követően lehet sort keríteni a felületi védőréteget biztosító lazúrozásra, vagy egyéb védőbevonat kialakítására. Az alapozók lehetnek oldószeresek, vagy vizes bázisúak; az utóbbiak egyre elterjedtebbek, és szinte minden gyártó kínálatában szerepelnek ilyen szerek is. A faanyagok belső szerkezetét védő alapozók előnye, hogy mélyen beszívódnak a fába, és száradásuk után jobb tapadási alapot biztosítanak a rákerülő védőbevonó számára. A már lealapozott faanyagok külső bevonata lehet vékony vagy vastag lazúr, esetleg korszerűbb, nanotechnikai védőszer is. Ez utóbbi akár mázolt felületére is felvihető és hosszantartó védelmet nyújt a kezelt felületeknek. A felület öntisztuló, és UV sugárzás ellen is védett lesz.

A megszokott vékony lazúrozást a nem mérettartó faszerkezeteken, míg a vastaglazúrokat csak a mérettartó faszerkezeteken pl. ajtókon, ablakokon célszerű alkalmazni. A vékony lazúrokat általában két rétegben kell felkenni, hogy kellő védelmet adjon a bevonat, a vastaglazúroknál azonban többnyire elég egy réteg felkenése is. Mindig szem előtt kell tartani a gyári előírásokat, mert csak így várható el a bevonatok minőségi és hosszan tartó védőhatása. Azonos gyártmányok esetén érdemes azt is figyelembe venni, hogy nincs-e a használt szernél újabb fejlesztésű, ami hatékonyabb védelmet biztosít. E bevonatok ugyanis időszakonként felújítást igényelnek, és nem mindegy, hogy az új bevonó szer összefér-e a már felületen levő anyaggal. Ezért egy új védőszer alkalmazása előtt erről meg kell bizonyosodni, ami a védőszerek használati tájékoztatójából tudható meg.



A fatárgyak, fakerítések bevonatának felújítására lehetőleg még azelőtt kell sort keríteni, mielőtt a bevonat kifakul, és a felületén szétterül a nedvesség, vagy a bevonat repedezetté válik. A bevonat felújításának ugyanis az a célja, hogy a kezelés után a felület ne csak vízálló, hanem páraáteresztő is legyen. Ha a faanyag képes a felületi nedvességet magába szívni, akkor a bevonatok már nem állják útját a nedvesség felszívódásának, ennek hatására a fa elszürkül, repedezetté válhat. A védőréteg időbeni megújításával a folyamatnak elejét lehet venni.

A kültéri fémtárgyak, kerítések, korlátok és egyéb fém használati tárgyaknál ugyanilyen fontos a felületek megújítása, mert ha a korrózió kikezdi azt, akkor gyorsan romlik az állapotuk. Ezért nem kell megvárni, míg a festék peregni kezd, és barnás elszíneződések jelennek meg a festékrétegen.

Az új festéket csak a málló részek erős huzalkefével, vagy koronggal történő eltávolítása és portalanítása után érdemes felhordani. Az első réteg mindig egy alaposan beecsetelt korrózió gátló alapozó festék legyen, majd ennek száradása után felkenhető a fedőfesték. Ezt mindig két egymást követően vékony rétegben kell a felületekre kenni. A munkát ecsettel lehet elvégezni, mert ezzel lehet az anyagot vékonyan és ideálisan eldolgozni. Így biztosítható a teljes felületzárás, és a festékréteg is jobban elviseli a hőmérsékletváltozások okozta térfogatváltozásokat. A vastag festékréteg csak látszólag ad jobb védelmet, valójában repedezésre jobban hajlamos, ami utat enged a nedvesség korrodáló hatásának, így csak feleslegesen növeli a festék felhasznált mennyiségét.

Használhatók az ún. kettős védelmet adó bevonó festékek is, ám ezeket is két rétegben kell alkalmazni, mert csak így biztosítható a felújított bevonat tartóssága.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

VALTTI faápoló termékcsalád

A környezeti, egészségügyi, és biztonsági kockázatok felismerése, értékelése és csökkentése szerves részét képezi a Tikkurila mindennapi munkájának. A Tikkurila VALTTI termékcsaládjának...


Puha- és keményfák

A fák, faanyagok ilyen osztályozása elsősorban felhasználásuk szempontjából lényeges. Egy puhafa könnyebben megmunkálható, dekültéri alkalmazásakor fontos a megfelelő felületkezelés vagy más...