Több fény – felülről
Van olyan felső szinti helyiség, ahol a bevilágítás nem is oldható meg másképpen, pl. az adott helyiség távolra esik az oldalfaltól, vagy a falfelület szinte be van építve. Nagyméretű helyiségeknél egyértelműen ez a legjobb megoldás, ez tudja biztosítani a legegyenletesebb megvilágítást az oldalfalaktól távol is. Ilyen egyenletes fényt csak mesterséges világítással tudnánk elérni, de azért az egészen más, mint a természetes napfény.
A felülvilágító ablak a szellőztetésre is kiváló, hiszen ki tudja használni a kéményhatást. A meleg levegő megindul felfelé, azonban nem elég csak fent kinyitni egy ablakot, hanem oldalról is biztosítani kell a légutánpótlást, hogy kialakulhasson a természetes áramlás, és megfelelően átszellőzzön a helyiség. A szél is sokat segíthet a folyamatban, ám kiszámíthatatlan tulajdonságai miatt nem mindig fúj, és nem a megfelelő helyről, nehéz vele tervezni. Ott, ahol az épületen több oldaláról nyithatók nyílások, a szél hatására is lehet alapozni.
A mesterséges szellőztetési rendszerek rengeteg energiát fogyasztanak, és a karbantartási igényük is magas, ezért egyre inkább felmerül a természetes szellőztetés alkalmazhatósága. Igaz, hogy utóbbi kevésbé tervezhető és nagyban függ a környezeti viszonyoktól, de az automatizált rendszerek, a nyitómotorok, már sokat segítenek a függőség leküzdésében. Alkalmazzunk természetes szellőztetést, ahol lehetséges és mesterségeset, ahol szükséges.
Fontos szerepe lehet a felülvilágító ablaknak a tűzvédelem szempontjából is. Tűz esetén a felülvilágító ablak – lehetőleg automatikusan – kinyílik, oldalirányból pedig a helyiség levegőt kap. Ez persze azzal a hátránnyal jár, hogy a tűz levegőhöz jut, ugyanakkor a kéményhatás miatt a fűst az oldalirányú kiterjedés helyett a mennyezeti ablakon keresztül távozik, nem terjed szét az épületben, ami sok esetben a tűz okozta halálesetek legfőbb oka.
Felülvilágító ablak kiválasztásakor mérlegeljük a nyílászáró hőszigetelő képességét, a hőhidasságát, a légzárását-vízzárást és a tartósságát is. A hőhidasság elkerülésére sok precíz megoldás létezik; műanyag tokozat kialakítása, speciális vasalat stb., melynek lényege, hogy olyan fémmel, amely a külső térrel is érintkezik, ne legyen kapcsolatban a belső tér. Olyan helyeken, ahol viszonylag magas a páratartalom, nem lehet elhanyagolni ezt a szempontot sem.
Ablakoknál a vasalat biztosítja a légzárást azzal, hogy összeszorítja a tömítőprofilokat, és rászorítja a keretre a vázat. Felülvilágítók esetében ilyen nincs, mivel ezeket vízszintesen építik be. Mindenképpen érdemes egy jobb szerkezet mellett dönteni, amennyiben a kupolákat lakóterek (vagy iroda terek) fölé tervezik beépíteni.
A felülvilágító ablak meglehetősen nagy terhelésnek van kitéve az időjárástól. Erős UV sugárzás, esetleg hóterhelés éri, ki van téve a csapadéknak, a szél szívó hatásának és a melegnek. Mindezek miatt alaposan meg kell gondolni, hogy milyen minőségű és anyagú nyílászárót választunk.