Hol távozik a belső pára?

2019-09-05 08:57:12 | Módosítva: 2019-09-05 08:58:17

Az épületek külső hőszigetelésével kapcsolatban visszatérő kérdés az építkező laikusoktól, hogy polisztirol hőszigetelő anyagok estén kell-e félni páralecsapódástól, penészesedéstől. Mi történik az épületben keletkező párával, van-e teendőnk ennek elkerülésére.

 

Oszlassuk el az ezzel kapcsolatos tévhiteteket

Tény, hogy lakóházainkban jelentős pára keletkezik naponta, ami egy négytagú család esetében átlagosan akár a 7 liter/nap mennyiséget is elérheti. Vegyük számításba, hogy családtagonként 15 perc zuhanyozással 2,6 liter, ruhaszárítással 50-200 gramm/óra, míg főzés és házimunka során 600-1500 gramm/óra nedvességet juttathatunk a lakótérbe. Új építésű épületeknél ennél is több nedvességre lehet számítani. Ennek oka, hogy a szerkezetekben a használatba vételt követően még számottevő nedvesség maradhat.

Rengeteg pára keletkezhet tehát a hétköznapok során, éppen ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan tudjuk elvezetni azt. Sokan azt gondolják, hogy a falon keresztül távozik a nedvesség, mivel a régi épületeknél korábban nem volt ilyen gond. A kérdés azonban ennél jóval összetettebb. A régi épületek rosszul záródó nyílászáróin szabadon tudott távozni a nedvesség, hiszen azokon akár 1 cm-nél is szélesebb rések lehettek. Ebből kifolyólag óránként csaknem 20-szor cserélődött ki a lakótér levegője, de természetesen a párával együtt a meleg is kiszaladt a lakásokból. Ha korszerű nyílászárókra cseréljük a régi ablakokat, a pazarló levegőcsere könnyen megszűnik.

De mi lesz a vízgőzzel? Vizsgálatok igazolták, hogy a belső térben keletkezett nedvesség maximum 2-4%-a képes a falon keresztül távozni, függetlenül attól, hogy van-e szigetelés az épületen vagy sem. Tévhit tehát, hogy a felvitt hőszigetelő anyagtól függ a bennmaradó pára mennyisége, hiszen az nagyságrendileg nem befolyásolja az átjutó pára mennyiségét. Hagyományos szellőztetéssel vagy mesterséges elszívással viszont a nedvesség 96-98%-a gond nélkül elvezethető. Értelemszerű követelmény a falakkal szemben hogy ne engedjenek át magukon levegővándorlást, hiszen az egyik feladatuk, hogy bent tartsák a hőt.

Fontos tudnunk a páralecsapódás kapcsán, hogy a frontfalak belső felületének hőmérséklete nagymértékben megnő a külső oldali hőszigetelés hatására. Minél jobban tudjuk emelni a felület hőmérsékletét, annál több párát képes a levegő magában megtartani, azaz a falakon lévő páralecsapódás is elkerülhető. Szigeteletlen épületeknél a fal felületi hőmérséklete és a belső levegő hőmérséklete között 7-8 °C-os különbség adódik, ami természetesen nagyfokú páralecsapódást eredményez. Megfelelő mértékű hőszigetelés mellett ez a hőmérséklet-különbség az optimálisnak tekinthető 2-3 °C-os szintre mérsékelhető.

A tények tehát azt mutatják, hogy a lakótérben keletkezett pára döntő többségét hagyományos szellőztetéssel, modern ablakokba épített résszellőzőkkel, vagy mesterséges elszívókkal tudjuk elvezetni, továbbá a külső falak hőszigetelése is segít megelőzni a lecsapódást.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Ablaknyitás vagy gépi szellőztetés?

Nem először írunk erről, és gyaníthatóan nem is utoljára. A lakásszellőztetés fontossága azóta került fokozottan előtérbe, hogy a lakásfelújítások során korszerű nyílászárókra cseréljük le a...


Pinceszigetelés utólag

Mit érdemes tenni, ha már elázott a pincénk? Minél mélyebbre nyúlik egy épületrész (pince, garázs, mélygarázs), annál nagyobb az esély vizesedésre, beázásra, hiába van szigetelve a pince. Ezért...