Résszigetelések felújítása

Szigetelőidom vizsgálata

Mi alapján lehet eldönteni, hogy az adott szigetelőidom nem funkcionál megfelelően? Nos, erre az adott nyílászáró tömítetlen szakaszain a tok helyenkénti és az idom felületi elkoszolódásából lehet következtetni. Ez különösen a régi faablakoknál fordul elő, mert a tok és ablakkeret közötti rések nem egyenlő méretűek. Ezért is kell a – szigetelő idomok felerősítése előtt – gyurmával mértéket venni a résekről, hogy a megfelelő méretű és összenyomható réstömítőt lehessen az ablak keretére felerősíteni.

Mindegyik forgalomba kerülő réstömítőnek meg van az ideális résmérete, azaz hogy mekkora rés tömítésére használható. Ha ennél nagyobb a rés, akkor csak részben fog tömíteni, ha pedig nagyobb az idom mérete, akkor a becsukott ablak keretét feszíteni fogja, és deformációt okozhat a pántoknál.

A zártszelvényű O, D, P gumi idomok jobban összenyomhatók, mint a tömör anyagból készültek, és ezért jelentősebb méretű réseket képesek lezárni, ám ahol nagyon a keret és a tok közé szorulnak, az erős nyomás hatására maradandóan deformálódnak, és nem képesek a rést tökéletesen kitölteni. Az ilyen begyűrődött tömítések helyére újat kell a keretre erősíteni.

Ehhez ajánlatos a réseket újból szalagszerűre formázott gyurmával ellenőrizni a keret sarkainál és az oldalainak a közepén. A vastagsága alapján választható ki az új tömítő idom fajtája, mérete. A régi tömítés eltávolítása, és a mázolt felületeket alapos zsírtalanítása után már felragasztható az új öntapadó réstömítő idom. Az új idomot a keret oldalára, az aljazáshoz, a sarkához legközelebb kell erősen a felületre nyomni, de nyújtás nélkül simítandó a keretre. A leggyakoribb – ablakszigeteléshez használt – réstömítők szilikon gumiból készülnek, amelyek 60-120 °C fokig rugalmasak maradnak és megtartják az alakjukat. Ezért réstömítésre csak az ilyen anyagú idomok lesznek tartósak, feltéve, hogy a rések méretéhez megfelelő idom kerül felragasztásra.

A fenti szempontok vonatkoznak a horonymarásos résszigetelésekre is, ha azok méretét eredetileg nem jól határozták meg és kisebb méretű szakálas idommal tömítették. A munkát elvégő szakemberek ugyanis nem mindenkor mérik fel kellően a résméreteket, és így lehetséges, hogy ami pántok felöli oldalon jól szigetel, az ablakzár mellett már nem zárja le a rést. Az ilyen helyeken a mart horonyba új és nagyobb méretű idomot kell görgőzve erősíteni. Az ún. szakálas O-idomok ugyanis 6-8-10 mm-es méretben is kaphatók. A réskitöltésük 3-4, 5-7, vagy 5-8 mm-es rések lezárására alkalmas. Ha pedig egy ablakon különböző a rések mérete, akkor ennek megfelelő méretű részáró idom szükséges.

Ha oldalanként más méretű idomot kell használni, akkor a mart horonyba ennek megfelelően a szomszédos idom végéhez sorosan illesztett nagyobb méretű szakálas O-idommal megszüntethetők a huzatos illesztések. Ennek a réstömítésnek az előnye, hogy mázoláskor a szigetelő idomok kivehetők a hornyokból, majd újra vissza görgőzhetők a helyükre, feltéve, hogy ugyanarra az ablakkeretre kerülnek vissza és a sarokillesztéseik is az eredeti módon lesznek a helyükre illesztve. Ezért ajánlott a kiemelt idomok összejelölése a keretekkel, és a kezdési pontokat is meg kell tartani. Mázolás előtt pedig érdemes ellenőrizni az ablakok megfelelő részárását, és az esetlegesen szükséges oldalankénti idomcseréket is számon kell tartani. A frissen mázolt ablakkeretekre a szigetelő idomok vissza görgőzésekor pedig már a jól záró, méretesebb idomok kerüljenek a keretek meghatározott oldalára. Így megoldható, hogy a régi ablakokon a nútmarásos ablakszigetelés szinte egyenértékű legyen a korszerű ablakok légtömörségével.