Medencefűtés hőszivattyúval

2013-06-14 12:44:28 | Módosítva: 2013-06-14 12:45:54

A hőszivattyúk alkalmasak az úszó­medencék vizének gazdaságos felfűtésére és hőntartására. Amelyik típus a téli helyiségfűtésre a legkevésbé megfelelő, medencefűtésnél befutó lehet!

A medence hőszívattyú a napsütéstől függetlenül biztosítja a fürdővíz hőmérsékletének temperálását. Mivel a kültéri medencéket többségében tavasztól-őszig használják, a könnyen telepíthető levegő-víz hőszivattyú lehet az optimális megoldás.

Miért éri meg?

A medencét már 10-15 °C levegőhőmérséklet mellett is szeretnénk használni, de a víz felfűtése gázzal vagy elektromos fűtéssel rendkívül drága. Így általában megvárjuk, míg a nap felmelegíti a medencét, emiatt a fürdési szezon 2-3 hónapra tehető. A hőszivattyú működésével több ízben foglalkoztunk már. Típustól függetlenül a legfőbb előnyük, hogy egy egységnyi villamos energia befektetésével akár 4-5 egységnyi hőenergia is kinyerhető. Az utóbbi érték az úgynevezett jósági fok, vagy COP, ami nagyban függ a kiaknázandó erőforrás (levegő, talaj, talajvíz) hőtartalmától. Ha a téli időszakban szeretnénk hőszivattyúval ellátni a fűtést és/vagy melegvíz-ellátást, érdemes tanulmányozni a hőmérséklet-jósági fok diagramot, ez mutatja meg, hogy például -10 °C-nál milyen értékkel számolhatunk.


A medencefűtés egy speciális terület, itt ugyanis elsősorban a tavasztól-őszig terjedő időszak jön szóba, amikor a levegő hőmérséklete már bőségesen 0 fok felett – a medence jellemző használati időszakában már inkább 10-15 °C felett - van. Éppen ezért erre a felhasználásra ideálisak a levegő-víz hőszivattyúk, melyek a levegő hőtartalmát „csapolják” meg. A berendezések COP-ja elérheti a 4,7-4,9 közötti értéket, azaz 1 kW villamos energia felhasználásával 4,7 kW- 4,9 kW hőenergiát termelhetünk.


Nyáron a magas külső levegőhőmérséklet hatására a levegő-víz hőszivattyú fűtőteljesítménye jelentősen megnő. Kültéri medence fűtése esetén a levegős hőszivattyúk COP értéke a legmagasabb, hiszen amikor kedvünk van megmártózni a medencében, akkor a levegő hőmérséklete biztosan magasabb, mint akár a talajvízé, akár a talajé. Ebben az esetben a hőszivattyúkkal elérhető energia-megtakarítás – a hőnyerő rendszertől függően - 50-80%-os. A levegő-víz hőszivattyú gyorsan és egyszerűen telepíthető, a medencefűtő hőszivattyúban közvetlenül a medencevíz keringtethető. Ezek közvetlenül a medence vízforgató körébe építhetők. A normál levegő-víz hőszivattyúk alsó üzemihőmérséklet-korlátja a téli fűtést nem teszi lehetővé, ezért lakásfűtésre nem, vagy csak kiegészítő fűtésként alkalmasak. A kompresszoros (befecskendezős) levegő-víz hőszivattyú önmagában is alkalmas teljes téli fűtésre.


Már meglévő hőszivattyúval is

Ha már rendelkezünk hőszivattyúval, és medencénket csak májustól-szeptemberig kívánjuk használni, úgy a medencevíz fűtése miatt rendszerint nem szükséges sokkal nagyobb hőszivattyút telepíteni, mint amit az épület fűtésére már eleve használunk. Ebben az időszakban a házat már nem nagyon fűtjük, tehát a készülék teljes erővel tudja a medence vizét melegíteni. Az energiafelhasználást úgy is csökkenthetjük, ha a kültéri medencét használaton kívül lefedjük. Ez a megoldás jelentősen lecsökkenti a párolgásból adódó hőveszteséget.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A hőszivattyú alkalmazási lehetőségei

A hőszivattyús fűtés tervezgetésekor találkozhatunk egy szakmai kérdéssel. Eszerint a hőszivattyús fűtésnél beszélhetünk monovalensésbivalens rendszerekről. Monovalens fűtési rendszer eseténa...


Csúcstechnológia a kertben

A kertben sok mindent automatizálhatunk, hiszen a technikai itt is rohamosan fejlődik. E cikk keretében a részletekre nehéz lenne kitérni, deötletadónak talán jó lesz, hogy ki-ki eldöntse, kerti...