Hőszivattyú radiátorral

Ma már erre is van megoldás

A kérdés pedig azért is vált aktuálissá, mert sokan próbálnak meg átállni a gázfűtésről hőszivattyús fűtésre a kiszámíthatatlanul változó gázárak és a várható ellátási nehézségek miatt. A ház, lakás fűtése azonban gázkazánhoz lett optimalizálva, 70-80 fokos fűtővízre lettek méretezve a radiátorok, és legfeljebb a lakás egy-egy részében van padlófűtés.

Egy levegő víz hőszivattyú hatékonyságát az ún. COP érték mutatja. Ebből a számból látjuk, hogy egy egységnyi (kW) elektromos áram felhasználásával hány egységnyi hőenergiát állít elő a szerkezet. Ez az érték annál nagyobb – annál jobb a hőszivattyú hatásfoka – minél alacsonyabb a termelt fűtővíz hőmérsékletre, vagyis egy levegő-víz hőszivattyú akkor működik a leghatékonyabban, ha alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel. Minél magasabb az előremenő víz hőmérséklete, a COP-érték annál kisebb – persze a hatékonyságot a külső hőmérséklet is ronthatja. Harminc-negyven fokos radiátorokkal azonban a téli hideg napokon nem lehetne kifűteni a lakást, még akkor sem, ha több méteres, fűtőtesteket alkalmaznánk minden helyiségben. A padlófűtés vagy falfűtés viszont optimális az ilyen alacsony fűtővíz hőfokhoz, hiszen a nagy felület elegendően nagy hőt képes leadni.

Az elmúlt évtizedekben viszont sokat változott a gépészet: az 1990-es es évek óta alig épülnek nagy vízterű, kétcollos csöveket használó, vasradiátoros rendszerek. Látatlanban nem szabad kijelenteni egy radiátoros fűtési rendszerről, hogy az nem alkalmas hőszivattyú fogadására. Biztosat csak a rendszer, illetve az épület alaposabb vizsgálata után lehet mondani. Az újabb, lemezes radiátorok hőszivattyús hőtermelő mellett is alkalmasak lehetnek a szükséges fűtésre, legfeljebb a hideg időkben rosszabb hatásfokkal működnek.

Fontos, hogy ne álljunk át teljes hőszivattyús fűtésre, ehelyett tartsuk meg a régi gázkazánt, és mellé, párhuzamos üzemre tervezzük be az új hőleadót. Egy ilyen rendszer létrehozása komoly mérnöki feladat, de nem megoldhatatlan, és jelentősen csökkentheti a rezsiköltségeket. A hidegebb időszakokban – amikor a hőszivattyú hatásfoka romlik - üzemeltethetjük a gázkazánt, a mostanában jellemző enyhébb téli napokon, és persze az átmeneti évszakokban is.

Nem kell lemondani a hőszivattyúról akkor sem, ha nem elég a „normál” hőszivattyúk által előállított maximum 60 Celsius fok. Ekkor kerülnek képbe a magas hőmérsékletet előállítani képes hőszivattyús megoldások. A levegő-víz magas hőmérsékletű hőszivattyúk ideálisak felújításokhoz, illetve helyettesítik a régi kazánokat. A magas hőmérsékletű hőszivattyú kompakt kialakítása minimális helyigényű, és tökéletesen illeszkedik a meglévő csővezetékekhez és radiátorokhoz. Így anélkül élvezhetjük a hőszivattyú energiahatékonyságát, hogy az egész rendszert ki kellene cserélnünk. Ezt a hőszivattyú fajtát kifejezetten a magasabb vízhőmérséklet elérésére tervezték, így elérheti a 80 °C-ot használati meleg víz készítésekor, fűtési vízhőmérséklet pedig akár 75 °C is lehet.