Hőszivattyú radiátorral

2023-05-31 08:38:44 | Módosítva: 2023-05-31 08:40:49

Általában azt vallják a szakemberek, hogy a hőszivattyú csak padlófűtéssel hatékony. Ma már árnyaltabb a helyzet, bár az továbbra is tény, hogy a levegő vizes, vagy talajkollektoros-talajszondás hőszivattyúk igazán jó hatásfokkal 35-40 fokos fűtővízzel működnek, ami a felületfűtéssel valósítható meg. De azokra is kellett gondolni, akiknél komplett radiátoros fűtésrendszer, esetleg radiátor és padlófűtés kombinációja működik, és nem akarják feltétlenül az egész lakást feldúlni egy kazáncsere miatt.


Ma már erre is van megoldás

A kérdés pedig azért is vált aktuálissá, mert sokan próbálnak meg átállni a gázfűtésről hőszivattyús fűtésre a kiszámíthatatlanul változó gázárak és a várható ellátási nehézségek miatt. A ház, lakás fűtése azonban gázkazánhoz lett optimalizálva, 70-80 fokos fűtővízre lettek méretezve a radiátorok, és legfeljebb a lakás egy-egy részében van padlófűtés.

Egy levegő víz hőszivattyú hatékonyságát az ún. COP érték mutatja. Ebből a számból látjuk, hogy egy egységnyi (kW) elektromos áram felhasználásával hány egységnyi hőenergiát állít elő a szerkezet. Ez az érték annál nagyobb – annál jobb a hőszivattyú hatásfoka – minél alacsonyabb a termelt fűtővíz hőmérsékletre, vagyis egy levegő-víz hőszivattyú akkor működik a leghatékonyabban, ha alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel. Minél magasabb az előremenő víz hőmérséklete, a COP-érték annál kisebb – persze a hatékonyságot a külső hőmérséklet is ronthatja. Harminc-negyven fokos radiátorokkal azonban a téli hideg napokon nem lehetne kifűteni a lakást, még akkor sem, ha több méteres, fűtőtesteket alkalmaznánk minden helyiségben. A padlófűtés vagy falfűtés viszont optimális az ilyen alacsony fűtővíz hőfokhoz, hiszen a nagy felület elegendően nagy hőt képes leadni.

Az elmúlt évtizedekben viszont sokat változott a gépészet: az 1990-es es évek óta alig épülnek nagy vízterű, kétcollos csöveket használó, vasradiátoros rendszerek. Látatlanban nem szabad kijelenteni egy radiátoros fűtési rendszerről, hogy az nem alkalmas hőszivattyú fogadására. Biztosat csak a rendszer, illetve az épület alaposabb vizsgálata után lehet mondani. Az újabb, lemezes radiátorok hőszivattyús hőtermelő mellett is alkalmasak lehetnek a szükséges fűtésre, legfeljebb a hideg időkben rosszabb hatásfokkal működnek.

Fontos, hogy ne álljunk át teljes hőszivattyús fűtésre, ehelyett tartsuk meg a régi gázkazánt, és mellé, párhuzamos üzemre tervezzük be az új hőleadót. Egy ilyen rendszer létrehozása komoly mérnöki feladat, de nem megoldhatatlan, és jelentősen csökkentheti a rezsiköltségeket. A hidegebb időszakokban – amikor a hőszivattyú hatásfoka romlik - üzemeltethetjük a gázkazánt, a mostanában jellemző enyhébb téli napokon, és persze az átmeneti évszakokban is.


Nem kell lemondani a hőszivattyúról akkor sem, ha nem elég a „normál” hőszivattyúk által előállított maximum 60 Celsius fok. Ekkor kerülnek képbe a magas hőmérsékletet előállítani képes hőszivattyús megoldások. A levegő-víz magas hőmérsékletű hőszivattyúk ideálisak felújításokhoz, illetve helyettesítik a régi kazánokat. A magas hőmérsékletű hőszivattyú kompakt kialakítása minimális helyigényű, és tökéletesen illeszkedik a meglévő csővezetékekhez és radiátorokhoz. Így anélkül élvezhetjük a hőszivattyú energiahatékonyságát, hogy az egész rendszert ki kellene cserélnünk. Ezt a hőszivattyú fajtát kifejezetten a magasabb vízhőmérséklet elérésére tervezték, így elérheti a 80 °C-ot használati meleg víz készítésekor, fűtési vízhőmérséklet pedig akár 75 °C is lehet.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hőszivattyú

Néhány éve, ha a hőszivattyú lehetséges fűtőeszközként szóba került, alig néhány tucat ember tudta csak, miről is van szó. Beépítését pedig csak néhány - kivételes helyzetben levő - család...


Hőszivattyúk energiaforrása

A hőszivattyúk energiaadó közege lehet a külső levegő, a talaj, a talajvíz, legszerencsésebb esetben pedig a talajvíznél magasabb hőmérsékletű termálvíz is. A hőszivattyúk telepítési költségei...