Cellulóz anyagú szigetelés

Magyarországon is kezd divatossá válni a könnyűszerkezetes építkezés. Igen leegyszerűsítve ezeknek van egy fa vagy fém tartószerkezete, amit kívülről és belülről burkolunk. A belső és külső oldali burkolat közé levegőbefújással juttatják be a cellulóz alapanyagú szigetelőanyagot. Ami különbség a tetőtéri alkalmazáshoz képest, hogy a roskadásbiztos, hézagmentes bedolgozás érdekében nagyobb feszültséget kell beállítani a befújáshoz. Ez garantálja, hogy évek, évtizedek múltán sem lesz hézag, rés a falszerkezetben.
Hőszigetelési szempontból nagyon fontos, hogy a hővédő burok homogén legyen. A könnyűszerkezetes épületnél azonban ezen felül figyelemmel kell lenni a belső oldali párafékezésre, és a külső oldali kiszellőzés lehetőségére, hogy a szigetelő anyagba kerülő pára kifelé távozni tudjon.

Rajzainkon látható a Thermofloc különböző falszerkezetekben történő alkalmazása. Hasonlók ezek, mint egy panel szendvicsszerkezet; pl. belül egy vastagabb, teherhordó üreges falazóblokk, kívül egy vékonyabb, és a kettő között a szigetelőanyag. A belső falazat egy nagyobb testsűrűségű, jó hőtároló képességű anyag, ez fogja tárolni a hőt, illetve télen-nyáron kiegyenlíteni a hőmérsékletet. A külső előtét falazat lehet pl. egy 10 cm vastag téglafal, klinkertégla fal, díszburkolat jellegű, vagy akár egy gipszrost lemez is. Ez gyakorlatilag a szigetelőanyag külső védelme, és az épület külső megjelenését biztosító burkolat (háló, színes vakolat) hordozója is.

Az épület időtállósága lényegében attól függ, hogy a szigetelő anyagunkat mennyire védjük meg a külső burkolattal. Ha egy állékony masszív külső burkolatot választunk, akkor a falazat szigetelése 50-100 évig is védve lesz, ha, ugyanez olcsó, gyenge minőségű, akkor 5-10 év múlva a szigetelés is tönkremegy. A jó falszerkezet tehát - mint azt már oly sokszor leírtuk - belül egy nagy tömegű, sűrű, nagy hőtároló képességű teherhordó falból áll. A szigetelésnek és a külső burkolatnak pedig az a dolga, hogy meggátolja ennek a tömegnek a felmelegedését nyáron, a lehűlését télen.

A könnyűszerkezetes falazat készülhet fa paneles burkolattal (bár ez nálunk nem gyakori), gipszrost lemezzel, fagyapot könnyűszerkezetes építőlemezzel. Minden könnyűszerkezetes falazatban azonban megjelenik a belső párafékező fólia, aminek minden körülmények között sértetlennek kell maradnia. Ha ez a fólia akár a szerelésekor, akár a későbbi szerelvényezési munkák során megsérül, akkor a hőszigetelés hatékonysága a töredékére csökken. Ez csak úgy gátolható meg, ha a belső burkolat elé egy előtétfalazat is kerül, néhány centiméteres légréssel, és ebben a hézagban történik mindenféle szerelvényezés - víz, villany stb. Így a belső párafékező fólia nem sérül a szerelési munkák során.

Padló és födémszigetelés

A Thermofloc Padlófeltöltő szigetelőanyag összetételében megegyezik a befújt szigetelőanyaggal. Házilagos kivitelezésre is kiválóan alkalmas, kizárólag vízszintes födémre. Egy nem használt (nem járt) padlásfödémnél például egyszerűen ki kell önteni, elgereblyézni, és már készen is van a szigetelés. Ha a felületen járni is akarunk, akkor valamilyen pallóvázat kell a födémre fektetnünk, annak közeibe önteni a Padlófeltöltőt, majd a pallóvázat ún. diffúzió-nyitott burkolattal (pl. közönséges gyalulatlan fenyődeszkával) kell burkolnunk.

Ugyanez a szigetelés alkalmazható egy fűtetlen pice felöl a padlózat hőszigetelésére is. Ugyanúgy, mint az oldalfalnál, az aljzat felöl itt is páratechnikailag nyitottnak kell lennie, a szigetelő anyag felet pedig párafékező szerkezetre van szükség. Ennek a párafékezése legalább ötszöröse legyen a födém felöli párafékezésnek. Legfelül egy tartószerkezet van, egy teherhordó lemez, ami hordja a padlóburkolatot; a parkettát vagy járólapot.
A Thermofolc Padlófeltöltő alkalmazható padlófűtéses padlózatban is. A szigetelés itt a födémre, a fűtéscsöveket magába foglaló fűtőbeton alá kerül. A szigetelés azonban nem tartja meg úsztatott-beton szerűen a fűtőbetont. A teherviseléshez szükség van a vázszerkezetre.
Úsztatórétegként a Thermofloc egy másik szigetelőanyaga, a Szigetelő Pellet alkalmazható. A gyártó nem titkoltan ezzel az anyaggal is részben a házilagos kivitelezőket célozta meg, bár sokan szakemberre bízzák a munkát. A szállítás azért továbbra is nehezen oldható meg egy személyautóval, és a zsákok felhordása a padlásra sem nagyon kellemes. De tény, a kivitelezésben nincs semmi extra, a leírás alapján bárki megcsinálhatja.
A 3-8 mm szemcsenagyságú granulátumot is csak szét kell teríteni, egyenletesen elgereblyézni, elsimítani. Ez az anyag sokkal könnyebben terül, mint a Padlófeltöltő, nincs szükség a fellazítására sem. A gyakorlatban a kissé egyenetlen padlózatot is kiegyenlíthetjük vele. Ily módon 30-80 mm beépítési magasságú padló alépítményt hozunk létre, aminek nem csak a hőszigetelési-, hanem a hangszigetelési tulajdonsága is kiváló.
A szétterített szigetelő pelletet egy léccel egyszerűen síkba kell húznunk, erre egy teherelosztó lemez (pl. 6-8 mm vastag lágy farost lemez vagy MDF lap) és egy OSB lemez kerül, ami úsztatott betonszerűen nem érheti el az oldalfalakat. Erre jön majd a burkolat, különböző padlóféleségek valamelyike. Kerámia burkolat alá gipszrost lemez a legalkalmasabb.
A Szigetelő Pellet nagyon alkalmas a kopogóhang gátlásra. A szigetelés a padlóban futó csöveket, szerelvényeket teljesen körülveszi, így azoknak a hangvezetését csökkenti. A Szigetelő Pellett terhelhetősége igen nagy, négyzetcentiméterenkénti 6 tonnánál mindössze 10 % a roskadása. Kellemes, rugalmas járófelületet biztosít, ami jót tesz a szervezetnek, az izületeknek.

Szigetelőanyag választásakor természetesen érdemes megvizsgálni az egyre bővülő kínálatot, hiszen az igen árérzékeny magyar piac a cellulóz szigetelések területén is kitermelte a gyenge minőségű, olcsó kínálatát. Bár a szakértők úgy vallják, hogy a befújt szigetelést nem lehet elrontani, sajnos a hazai vállalkozásoknak sikerült már ezt az állítást megcáfolni. Az "olcsó" mindig drágább lesz az idő múlásával, és sok esetben csak a bontás költséges megoldása marad a javításra.