A hőszigetelés vastagságáról

Hogyan spórolhatunk a centiméterekkel

Ha épületeink felújításánál energia- és környezettudatosan szeretnénk eljárni, akkor a megszokottól vastagabb hőszigetelést kell alkalmaznunk. Persze nem mindegy, mennyivel vastagabbra van szükség, és az mennyivel emeli az építési költségeket. Sokszor azonban az építészeti követelmények, illetve az épület adottságai szabnak korlátokat a hagyományos hőszigetelő anyagok beépítésének. Ilyen esetben például egy szerkezeti átalakítás okozhat aránytalanul magas pluszköltségeket, nem a hőszigetelés vastagságának változása. A problémára megoldást nyújtanak a korszerű, a megszokottnál vékonyabb rétegben is lényegesen kedvezőbb hőszigetelési jellemzőkkel bíró hőszigetelő anyagok. Ezek használatával sok esetben kompromisszumok nélküli és hatékonyabb lesz a beruházás. A hőszigetelés vastagságának növelésével természetesen számos költség (a munkadíj, az állványozás költsége, a tervezési díj stb.) nem növekszik. A homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében is csak maga a hőszigetelés, illetve a hosszabb dübelek ára emeli a költségvetést. Tehát tény, hogy lesznek pluszköltségek, de nem olyan mértékben, mint azt sokan gondolják. Ami viszont biztos: jobb házak épülnek majd.

Lapostetőknél általában adott a lehetőség a szükséges vastagságú hőszigetelés beépítéséhez, de többnyire a teljes rétegrendet cserélni kell, nevezetesen a párazárás, maga a hőszigetelő réteg és a csapadékvíz elleni szigetelés felújítása sem maradhat el.

Csatlakozó épületszerkezeteknél (pl. magastetős épület közvetlen összeépítése lapostetőssel) vagy teraszok, erkélyek kialakításánál, illetve ha nincs lehetőség vastagabb hőszigetelést beépíteni (pl. kötött épületmagasság mellett), ott vékony rétegben kell megoldani a hőszigetelést. Ezeknél a problémás területeknél használható a PIR keményhab vagy a vákuumpanel hőszigetelés, mivel előbbi 1,5-2-szer, míg utóbbi 3-6-szor jobb hőszigetelési értékekkel rendelkezik a hagyományosan használt hőszigetelésekhez képest. A beruházás eredménye legtöbb esetben nem az anyagon vagy a tervezői hozzáálláson, hanem a kivitelező szakértelmén és a munka minőségén múlik.

Míg lapostetők esetén gyakran csak az igények, a költségvetés és az előírások szabnak határt a megfelelő vastagság kiválasztásában, addig padlószigeteléseknél a hely szűkössége okoz többször problémát. Padlók hőszigetelésénél leginkább polisztirol (EPS) termékek használata a jellemző, amelyből már a jelenlegi energetikai követelmények alapján is – típustól függően – akár 14-16 cm szükséges. Új épületnél előre átgondolt tervezés esetén van rá lehetőség, hogy ez a vastagság kompromisszumok nélkül a szerkezetbe kerüljön.

Régi épületeknél vagy nincs, vagy csak pár cm a padlóban meglévő hőszigetelés. Ez nehezen és költségesen módosítható, hiszen a hőszigetelés vastagságán túl a rá kerülő beton 5-6 cm-es méretével is számolni kell. Még a padlószerkezet visszabontása után is előfordulhat, hogy nem lesz megfelelő méretű helyünk, hiszen a már beépített nyílászárók (ablakok, ajtók, erkélyajtók), valamint a gépészeti és villamos vezetékek kötöttséget jelentenek. Ha ilyen esetben kell megoldanunk a hőszigetelést, olyan anyagban kell gondolkodni, ami vékonyabb rétegben is jó paramétereket kínál.

A megszokottaktól lényegesen kedvezőbb hőtechnikai paramétereket nyújtó korszerű keményhabokból a fent megadott 14-16 cm helyett 8-10 cm is elég. A vákuumpanel még ennél is jobb eredménnyel kecsegtet: ebből ugyanis ennél is kevesebb, mindösszesen 3-4 cm vastagság elegendő, így lényegesen kisebb szerkezeti átalakítással járhat a korszerű padlószigetelés kialakítása.

forrás: tervlap

PIR keményhab

PIR mv szigetelő lemez

Vákuum panel