Távfűtési tervek

2010-12-03 22:25:39 | Módosítva: 2010-12-03 22:27:12

Szeptember elején a Fővárosi Közgyűlés hasonlóan moratóriumot rendelt el a budapesti távhő árakra, mint ahogyan a kormány - a saját hatáskörén belül - a gáz árára már korábban elrendelt. Ennek értelmében további intézkedésig a fővárosban a távfűtés ára annak ellenére nem emelkedik, hogy a díjemelést a Főtáv bejelentette. Balog Róbertet, a Főtáv Zrt. szóvivőjét e hír kapcsán kérdeztük a távfűtési szolgáltató terveiről.

Sokan nem tudják, hogy a Főtáv egy korábbi önkormányzati rendelet alapján szigorúan szabályozva képezi a távfűtés árát. Az alapdíj tartalmazza a cég állandó költségeit - beleértve a fejlesztésre szánt részt is-, a hődíj pedig tulajdonképpen a vásárolt hőenergia továbbszámlázása, mindenféle nyereségtartalom nélkül. Ezt a tételt negyedévenként felülvizsgálják, és a rendelet értelmében a Főtáv - mérlegelés nélkül - megalkotja az új tarifát.
A most rögzített ár tehát csak akkor fog változni, ha az önkormányzat a moratóriumot feloldja, és új rendeletet alkot. Addig viszont veszteség termelődik - az év végéig akár 150 milliárd forint. Igaz, hogy ezt a veszteséget átmenetileg a Főtáv pótolni tudja a korábbi időszakban képzett eredmény tartalékából, ennek viszont "ára van". Az eredmény tartalék tulajdonképpen a fejlesztésre szánt összeg, vagyis ez a korszerűsítéseknél hiányozni fog. A döntés tehát politikai jellegű, ebben a formában tartósan nem tartható fenn.
Sokan azt sem tudják, hogy a fűtési energia legnagyobb részét nem a Távfűtő Művek állítja elő, hanem energia szolgáltatóktól vásárolja. A fővárosi távfűtés energiájának több mint 65 %-át egy külföldi magánkézben lévő energiaszolgáltató állítja elő - hozzá tartoznak pl. a Kelenföldi, Kispesti és az Újpesti csatolt erőművek, valamint a Révész utcai fűtőmű - akihez a Főtávot hosszú távra megkötött szerződések kapcsolják. Ez bizony egy "róka fogta csuka" helyzet, hiszen a cégeket nem csak a szerződés láncolja össze, hanem az is, hogy az egyik nem tudna ilyen mennyiségű energiát más forrásból beszerezni, a másik pedig nem tudná az előállított energiát máshová eladni.

A Főtáv Rt a nem fizetők tartozásait eladják egy leányvállalatnak, aki bírósági úton hajtja be az adóságokat. A behajthatatlan adóság persze hosszú távon, áttételesen megjelenik a fizetők számlájában.
Az egyedi fűtéses társasházak a nem fizetők tartozásait átmenetileg finanszírozni kényszerülnek. (A gáz számlát ki kell fizetni.) Peres eljárásra természetesen a társasháznak is van lehetősége (arra is, hogy az ingatlanra ráterheljék az adósságot), de ez hosszadalmas eljárás.

E szerződések azonban 3-4 év múlva lejárnak, és akkorra új folyamatok indulhatnak be. Az energiaszolgáltatásba új szereplők léphetnek be, akik korszerűbb eszközökkel olcsóbb, környezet-barátabb, megújuló és a gáztól, sőt más fosszilis energiaforrástól is független fűtési energiát állíthatnak elő. A jelenlegi energiaszolgáltató is arra kényszerülhet, hogy új fejlesztésekkel kedvezőbb áron állítsa elő, illetve adja tovább a hőenergiát.
A Főtáv arra törekszik, hogy egy adott térségben ne legyen annyira kiszolgáltatva a térségben működő energiatermelőnek. Ezt leginkább egy olyan energia hálózat kiépítésével tudja elérni, ahol a különböző térségek "szigetszerű" energiaellátó rendszerei összekapcsolódnak; a rendszerbe bárhol betáplálható a hőenergia, leginkább persze az olcsó energia, így máris érvényesülhet a piaci árverseny. Jelenleg ez nincs meg. A távhő "szállítása" sokkal kevesebb energia-veszteséget jelent, mint gondolnánk. Nem igaz az, hogy a távfűtés azért drága, mert nagy a veszteség rajta. Inkább a hőenergia továbbítására szolgáló távvezeték kiépítése költséges.
Miért kényszerül arra a Főtáv, hogy a minél olcsóbb energia előállítása érdekében fejlesszen? Bár a távhő szolgáltató látszólag monopolhelyzetben van - hiszen a távfűtési rendszerről nem könnyű leválni - a 2006-7-8-as években lezajló folyamatok azt igazolták, hogy ez nincs így. Ebben az időszakban jelentős számban váltak le társasházak a távfűtésről.

Mit tehetnek a távfűtéses lakásban lakók a fűtésszámla csökkentése érdekében? Bár más sokszor leírtuk, de nem árt újra és újra hangsúlyozni:

  • a falak hőszigetelése
  • Ma már inkább 10, mint 5 cm vastag komplett hőszigetelő rendszer felrakása a külső homlokzati falakra
  • a nyílászárók cseréje korszerű nyílászárókra
  • 5 ponton záródó, hőszigetelő műanyag vagy fa ablakok beépítése
  • a fűtésrendszer korszerűsítése
  • Épületenkénti egyedi hőközpont, termosztatikus szelepekkel szabályozható fűtés, korszerű strangszabályozás, és a lakásonkénti egyedi mérés (vagy költségmegosztás) megvalósítása
    Megjegyezzük, hogy egy egyedi gázfűtéses, vagy bármilyen fűtéses lakás energetikai korszerűsítése kapcsán ugyanezeket a feladatokat kell megvalósítani.

A távfűtési szolgáltatásokat hosszú távon csak akkor fogják igénybe venni, ha az összességében nem drágább, mint más energiaforrásból nyert fűtési energia. Ma az látható, hogy a távfűtésről leválók számának növekedése megállt, sőt visszafordult, mert a távfűtés ára igen is versenyképes a gázfűtés áraival, csak az összehasonlításban minden költséget szerepeltetni kell. Ha az egyedi gázfűtés gázárához hozzáadjuk a berendezés teljes költségének arányos részét - beleértve pl. a kéményrendszert, és a szabályozást is -, valamint belekalkuláljuk a keringetési energia és a karbantartás költségeit is, akkor még az emeléssel is versenyképes lett volna a távfűtés ára.

A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tőlünk nyugatabbra lévő országok távfűtési árai magasabbak, mint a miénk (most nem beszélünk arról, hogy a jövedelmük meg sokkal magasabb), viszont a fajlagosan felhasznált fűtési energia náluk lényegesen alacsonyabb. Házaik, lakásaik hőszigetelése sokkal jobb, ablakaik légmentesen zárnak, fűtési rendszerük mindenhol szabályozható, feleslegesen nem pazarolják az energiát. Nincs állandóan megbuktatott ablak a tél közepén.
A társasházak, lakások energetikai korszerűsítése azonban nem a távhő szolgáltató feladata. A távfűtés versenyképessége érdekében a Főtáv ennek szervezésében, kivitelezésében ugyan szerepet vállal, de ez elsősorban a lakó, illetve különböző megfontolásokból az állam feladata.
A korábbi években beindított öko programok szeptemberben lezárultak, de az új kormány már jelezte azt a szándékát, hogy a panelek rekonstrukciója kiemelt helyet kap majd a gazdaságfejlesztési programokban. Ezzel egyszerre kívánnak segíteni az országosan 700 ezer feletti távfűtéses - zömmel panel - lakások lakóinak, munkát adni hazai kisvállalkozóknak, és javítani az ország (gáz)energia függőségén. Remélhetőleg nemsokára konkrét programokkal, pályázatokkal és támogatásokkal is találkozhatunk.

Jelenleg Budapesten a távhő energia ára 3069 Ft/GJ+5% ÁFA, vagyis 3222 Ft/GJ. Az átlagos lakás alapdíja 8000 Ft körül van, ez tartalmaz minden járulékos költséget, beleértve a berendezés arányos értékét, az üzemeltetés és a karbantartás költségeit
A gáz ára 2808 Ft/GJ+25% ÁFA, vagyis 3510 Ft/GJ. Ehhez kapcsolódik még néhány állandó költség a szolgáltató felé, kb. 3000 Ft értékben havonta. A kifizetett számla viszont nem tartalmazza a szükséges berendezés kiépítésével és üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos költségeket.

 

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Biokandalló

A biokandalló olyan készülék, melyhez nem kell kémény, engedély, áram, gáz, fa, mert folyadékot éget. Bioalkohollal (etanol) működik, ami széndioxiddá és vízzé ég el. Nem keletkezik füst, káros...


Szigeteléssel az energiatudatos otthonért

Talán sose volt még olyan lelkes nyaralási láz, mint idén. Egyvalami azonban jelentős különbség volt azelmúlt évekhez képest: a felhőtlen kikapcsolódást némileg gátolta, hogy most mindenki...