Távfűtési tervek

2010-12-03 22:25:39 | Módosítva: 2010-12-03 22:27:12

Szeptember elején a Fővárosi Közgyűlés hasonlóan moratóriumot rendelt el a budapesti távhő árakra, mint ahogyan a kormány - a saját hatáskörén belül - a gáz árára már korábban elrendelt. Ennek értelmében további intézkedésig a fővárosban a távfűtés ára annak ellenére nem emelkedik, hogy a díjemelést a Főtáv bejelentette. Balog Róbertet, a Főtáv Zrt. szóvivőjét e hír kapcsán kérdeztük a távfűtési szolgáltató terveiről.

Sokan nem tudják, hogy a Főtáv egy korábbi önkormányzati rendelet alapján szigorúan szabályozva képezi a távfűtés árát. Az alapdíj tartalmazza a cég állandó költségeit - beleértve a fejlesztésre szánt részt is-, a hődíj pedig tulajdonképpen a vásárolt hőenergia továbbszámlázása, mindenféle nyereségtartalom nélkül. Ezt a tételt negyedévenként felülvizsgálják, és a rendelet értelmében a Főtáv - mérlegelés nélkül - megalkotja az új tarifát.
A most rögzített ár tehát csak akkor fog változni, ha az önkormányzat a moratóriumot feloldja, és új rendeletet alkot. Addig viszont veszteség termelődik - az év végéig akár 150 milliárd forint. Igaz, hogy ezt a veszteséget átmenetileg a Főtáv pótolni tudja a korábbi időszakban képzett eredmény tartalékából, ennek viszont "ára van". Az eredmény tartalék tulajdonképpen a fejlesztésre szánt összeg, vagyis ez a korszerűsítéseknél hiányozni fog. A döntés tehát politikai jellegű, ebben a formában tartósan nem tartható fenn.
Sokan azt sem tudják, hogy a fűtési energia legnagyobb részét nem a Távfűtő Művek állítja elő, hanem energia szolgáltatóktól vásárolja. A fővárosi távfűtés energiájának több mint 65 %-át egy külföldi magánkézben lévő energiaszolgáltató állítja elő - hozzá tartoznak pl. a Kelenföldi, Kispesti és az Újpesti csatolt erőművek, valamint a Révész utcai fűtőmű - akihez a Főtávot hosszú távra megkötött szerződések kapcsolják. Ez bizony egy "róka fogta csuka" helyzet, hiszen a cégeket nem csak a szerződés láncolja össze, hanem az is, hogy az egyik nem tudna ilyen mennyiségű energiát más forrásból beszerezni, a másik pedig nem tudná az előállított energiát máshová eladni.

A Főtáv Rt a nem fizetők tartozásait eladják egy leányvállalatnak, aki bírósági úton hajtja be az adóságokat. A behajthatatlan adóság persze hosszú távon, áttételesen megjelenik a fizetők számlájában.
Az egyedi fűtéses társasházak a nem fizetők tartozásait átmenetileg finanszírozni kényszerülnek. (A gáz számlát ki kell fizetni.) Peres eljárásra természetesen a társasháznak is van lehetősége (arra is, hogy az ingatlanra ráterheljék az adósságot), de ez hosszadalmas eljárás.

E szerződések azonban 3-4 év múlva lejárnak, és akkorra új folyamatok indulhatnak be. Az energiaszolgáltatásba új szereplők léphetnek be, akik korszerűbb eszközökkel olcsóbb, környezet-barátabb, megújuló és a gáztól, sőt más fosszilis energiaforrástól is független fűtési energiát állíthatnak elő. A jelenlegi energiaszolgáltató is arra kényszerülhet, hogy új fejlesztésekkel kedvezőbb áron állítsa elő, illetve adja tovább a hőenergiát.
A Főtáv arra törekszik, hogy egy adott térségben ne legyen annyira kiszolgáltatva a térségben működő energiatermelőnek. Ezt leginkább egy olyan energia hálózat kiépítésével tudja elérni, ahol a különböző térségek "szigetszerű" energiaellátó rendszerei összekapcsolódnak; a rendszerbe bárhol betáplálható a hőenergia, leginkább persze az olcsó energia, így máris érvényesülhet a piaci árverseny. Jelenleg ez nincs meg. A távhő "szállítása" sokkal kevesebb energia-veszteséget jelent, mint gondolnánk. Nem igaz az, hogy a távfűtés azért drága, mert nagy a veszteség rajta. Inkább a hőenergia továbbítására szolgáló távvezeték kiépítése költséges.
Miért kényszerül arra a Főtáv, hogy a minél olcsóbb energia előállítása érdekében fejlesszen? Bár a távhő szolgáltató látszólag monopolhelyzetben van - hiszen a távfűtési rendszerről nem könnyű leválni - a 2006-7-8-as években lezajló folyamatok azt igazolták, hogy ez nincs így. Ebben az időszakban jelentős számban váltak le társasházak a távfűtésről.

Mit tehetnek a távfűtéses lakásban lakók a fűtésszámla csökkentése érdekében? Bár más sokszor leírtuk, de nem árt újra és újra hangsúlyozni:

  • a falak hőszigetelése
  • Ma már inkább 10, mint 5 cm vastag komplett hőszigetelő rendszer felrakása a külső homlokzati falakra
  • a nyílászárók cseréje korszerű nyílászárókra
  • 5 ponton záródó, hőszigetelő műanyag vagy fa ablakok beépítése
  • a fűtésrendszer korszerűsítése
  • Épületenkénti egyedi hőközpont, termosztatikus szelepekkel szabályozható fűtés, korszerű strangszabályozás, és a lakásonkénti egyedi mérés (vagy költségmegosztás) megvalósítása
    Megjegyezzük, hogy egy egyedi gázfűtéses, vagy bármilyen fűtéses lakás energetikai korszerűsítése kapcsán ugyanezeket a feladatokat kell megvalósítani.

A távfűtési szolgáltatásokat hosszú távon csak akkor fogják igénybe venni, ha az összességében nem drágább, mint más energiaforrásból nyert fűtési energia. Ma az látható, hogy a távfűtésről leválók számának növekedése megállt, sőt visszafordult, mert a távfűtés ára igen is versenyképes a gázfűtés áraival, csak az összehasonlításban minden költséget szerepeltetni kell. Ha az egyedi gázfűtés gázárához hozzáadjuk a berendezés teljes költségének arányos részét - beleértve pl. a kéményrendszert, és a szabályozást is -, valamint belekalkuláljuk a keringetési energia és a karbantartás költségeit is, akkor még az emeléssel is versenyképes lett volna a távfűtés ára.

A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tőlünk nyugatabbra lévő országok távfűtési árai magasabbak, mint a miénk (most nem beszélünk arról, hogy a jövedelmük meg sokkal magasabb), viszont a fajlagosan felhasznált fűtési energia náluk lényegesen alacsonyabb. Házaik, lakásaik hőszigetelése sokkal jobb, ablakaik légmentesen zárnak, fűtési rendszerük mindenhol szabályozható, feleslegesen nem pazarolják az energiát. Nincs állandóan megbuktatott ablak a tél közepén.
A társasházak, lakások energetikai korszerűsítése azonban nem a távhő szolgáltató feladata. A távfűtés versenyképessége érdekében a Főtáv ennek szervezésében, kivitelezésében ugyan szerepet vállal, de ez elsősorban a lakó, illetve különböző megfontolásokból az állam feladata.
A korábbi években beindított öko programok szeptemberben lezárultak, de az új kormány már jelezte azt a szándékát, hogy a panelek rekonstrukciója kiemelt helyet kap majd a gazdaságfejlesztési programokban. Ezzel egyszerre kívánnak segíteni az országosan 700 ezer feletti távfűtéses - zömmel panel - lakások lakóinak, munkát adni hazai kisvállalkozóknak, és javítani az ország (gáz)energia függőségén. Remélhetőleg nemsokára konkrét programokkal, pályázatokkal és támogatásokkal is találkozhatunk.

Jelenleg Budapesten a távhő energia ára 3069 Ft/GJ+5% ÁFA, vagyis 3222 Ft/GJ. Az átlagos lakás alapdíja 8000 Ft körül van, ez tartalmaz minden járulékos költséget, beleértve a berendezés arányos értékét, az üzemeltetés és a karbantartás költségeit
A gáz ára 2808 Ft/GJ+25% ÁFA, vagyis 3510 Ft/GJ. Ehhez kapcsolódik még néhány állandó költség a szolgáltató felé, kb. 3000 Ft értékben havonta. A kifizetett számla viszont nem tartalmazza a szükséges berendezés kiépítésével és üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos költségeket.

 

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Alacsony hőmérsékletű radiátorok

A központi fűtéses rendszerek egyik legelterjedtebb hőátadó egysége a radiátor. A radiátorok feladata a fűtendő helyiség hőveszteségének pótlása. Ezt a leggyakrabban használt megoldás szerint úgy...


Láthatatlan csövek a falban és a padlóban

Gondolkozott már azon, hogy amikor új lakást vásárol, mi a legfontosabb szempont, mi teszi igazán jó vétellé? Legyen jó a fekvése? Legyen szépen berendezett? Jó elosztású legyen? A jó...