Tápanyagok utánpótlása

Erre rengeteg lehetőségünk van, különböző irányzatok közül választhatunk. Ha nem akarunk vegyipari módszerekkel előállított műtrágyákat használni, akkor biomegoldások is léteznek. Gondolatébresztőnek és a döntést segítendő álljon itt néhány ötlet a tápanyag utánpótlási lehetőségek sokaságáról.

Műtrágyák, tápsók, tápoldatok

Különböző összetételűeket lehet kapni, a komplexek a legjobbak, melyek meghatározott nitrogén foszfor kálium (NPK) mellett tartalmaznak nyomelemeket is. Az NPK arányból megtudjuk, hogy mire jó a készítmény általánosságban. Ha a nitrogén aránya magas, akkor a növekedési fázisban adagolandó, vagy jó gyeptrágya. Ha a foszfortartalma a magasabb, akkor azt terméskötődés táján adjuk, hogy a növény a vegetatívból (növekedési), generatív (termés) fázisba kerülését segítsük.

A gyantaburkolt készítmények szabályozott tápanyag leadásúak, itt nem kell attól tartani, hogy kimosódik a szer a talajból, hiszen folyamatosan adja csak le tápanyagot. A kristályos formában készült műtrágyákat is általában vízben odva juttatjuk ki, a tápoldatok már eleve oldottak, ezeket tovább kell hígítani a használati utasítás szerint.

Több olyan tápoldat féle is van, melyek nem csak alaptrágyaként, hanem lombtrágyaként is használhatók – lévén a növények leveleiken keresztül is képesek tápanyagokat felvenni. Ezekről érdemes tudni, hogy alaptrágyaként (tőhöz öntözve kijuttatva) kisebb, lomtrágyaként használva jóval nagyobb vízadaggal kell hígítanunk. Nem összetévesztendő a két arány, mert az elégtelenül hígított szer lombra juttatva perzselhet! Másik lényeges dolog, hogy – lévén a növény elsődleges vízben oldott tápanyag felvételére szakosodott szerve a gyökér – az alaptrágyázás hosszabb hatású, és jobb hatásfokú. A lombtrágyázás inkább tüneti kezelésre jó, ha hiánytüneteket látunk a levélen, valamint növénykondicionálásra is használhatjuk, például ha amúgy is permeteznünk kell valami rovarkártétel, vagy gombabetegség miatt, akkor a permetléhez egy menetben keverhetünk lombtrágyát is, ami jót tesz a növénynek a harcban.

Természet-közelibb megoldások

Régen az istállótrágya volt a leggyakrabban alkalmazott szerves trágya, csak ma ebből már kevés van. Vehetünk marhatrágya földet, készíthetünk komposztot, vagy hozhatunk erdei földet, melyet a területen szétterítve és kissé bedolgozva javíthatjuk a talaj tápanyagtartalmát, emellett fizikai tulajdonságai is javíthatók ezekkel. Tőzeg dolgozható be a homokos, ezért rossz víztartású talajokba, ezzel fokozható a talaj víztartó képessége, csökkenthető az a hatás, hogy homoktalajon gyorsan a mélybe szivárog a víz, a gyökérzóna alá. Túl kötött talajoknál, meg a víz lassú lefelé szivárgása miatt a gyökérzónában kialakuló levegőtlen körülmények okoznak problémát, itt homokot vagy apró szemű sódert teríthetünk szét a talajon, mely sekély bedolgozás után lazábbá teszi a talaj szerkezetét.

Mivel az előbb említett módszerhez szükséges anyagok szállítása, terítése nem egyszerű feladat, vásárolhatunk e helyett akár granulált sirály guanót is, melyet egyszerűen ki kell szórni a területre – jóval kisebb mennyiségben, mintha komposztot, vagy érett marhatrágya-földet használnánk.

Egyre elterjedtebbek a különféle baktériumtrágyák, melyek lényege, hogy amennyiben a talajélet megfelelő, sok a növény számára hasznos baktérium él a területen, a talajban az jó hatással van a növényekre. E baktériumok a talajban felszaporodva a gyökérzet felületén több kedvező hatást is kifejtenek. Stimulálják a gyökér növekedését, nagyobb felületet biztosítanak a víz és tápanyag forgalomnak, segítik a növény tápanyag felvételét. Egyes fajok a talajban lévő levegő nitrogénjét kötik meg, majd alakítják a növények számára felvehető formájúvá.

A baktériumtrágyák kijuttatása egyszerű, de pontosan követni kell a használati utasítást, melynek lényege általában, hogy nedves talajra kell kijuttatni, és egyből bedolgozni a készítményt, mert a száraz talajban, vagy a talajfelszínen maradók a nem megfelelő életkörülmények híján kárba vesznek. Napjainkban már többféle baktériumtrágya készítmény kapható, sőt olyan is van, ami nem tartalmaz baktérium törzseket, csak olyan anyagokat, melyek javítják a talajban amúgy is jelen lévő hasznos baktériumok életkörülményeit, kondícióját, szaporaságát.

Növénykondicionálók

A növénykondicionáló készítmények, vagy biostimulátorok a környezeti tényezők kedvezőtlenségéből adódó stressz hatást csökkentő termékek. Úgy hatnak, hogy a növényt jó kondícióban tartják, ennek köszönhetően megfelelő immunválaszokat ad mondjuk az aszályra, vagy akár a fagyérzékenység is csökkenthető ezekkel. A növényeknek a légköri aszály elviseléséhez hozzájárulnak az időben és rendszeresen kiadott lombtrágyák – gyakorlatilag ilyen komplex lobtrágyák a növénykondicionálók is. A tényleges tápanyag pótló, azaz műtrágya hatás mellett másodlagos hatásként fokozottabb növekedést, növényvédelmi mellékhatást, stressz tűrész és esetenként a fagytűrő képesség fokozódását lehet megfigyelni ezen készítmények használatakor.

A jól kidolgozott összetételnek köszönhetően a makro-, mezo- és mikroelemek fokozzák a növényi anyagcserét, serkentik a tápanyagok felvételét. Az ásványi összetevők biztosítják a tápanyagok tartósabb felvehetőségét, speciális szerves anyag tartalmuk javítja a növény ellenálló képességét, stressz tűrését. E készítmények sokszor levélen, száron, gyökéren, sőt még törzsön keresztül is képesek felszívódni, és hatást kifejteni. A kelátképző összetevők miatt sűrűbb gyökérzet fejlődik, így a tápanyagfelvétel is intenzívebbé válik. A növénykondicionálók segítik az idősebb szövetek regenerálódását, erősödik a növény természetes immunrendszere, ezzel csökkenthetők a növényvédelemre fordítandó költségek, mert a vegyszerhasználat is csökkenthető. E készítmények általában jól keverhetők más növényvédő szerekkel, így azokkal „koktélban", egy menetben kijuttathatók.

Ásványi talajjavítók

Esetenként különféle ásványi anyagokkal is javíthatjuk a talajnak mind a fizikai, mind a kémiai tulajdonságait. Az alginit is felhasználható talajjavításra, talajregenerálásra, szerkezetjavításra. A legjobb talajokban a 25% humusztartalom, a 15% körüli mésztartalom adott. Nagy vízfelvevő és -megtartó képességű talajoknál a hozzá adott alginit hatását 4-6 évig fejti ki. Agyagásványai a műtrágya jobb hasznosulását biztosítják, csökkentik a foszfor, nitrogén és kálium élő vizekbe történő nagymértékű bemosódását. Alkalmazásával műtrágya váltható ki. Az alginittel történt talajjavítás eredményeképpen a dózistól függően jelentős termés többlet érhető el. Alginitet kerti föld javítására legegyszerűbben úgy használhatunk, hogy a termőtalajhoz 1-5 kg/m² adagban kiszórjuk, majd bedolgozzuk a felszín alá.

Gyümölcsfáknál, erdei fafajok ültetésénél, starterként is használható az alginit. A telepítéskor az ültető gödörbe szórt alginit hatása kísérletekben fokozott mennyiségi és minőségi növekedést eredményezett. Ennél is jelentősebb volt az az eredmény, hogy csökkent a kipusztulás.

Ritkább alkalmazása ennek a komplex ásványi anyagnak, hogy alginitből készített szuszpenzióval almásokban permetezéssel kijuttatva növekedett a gyümölcs-hús kalciumtartalma, emelkedett a levelek és a gyümölcs Fe, Cu, Zn és B tartalma, ugyanakkor keményebb húsú és jobban eltartható lett a gyümölcs, kedvezőbbek lettek a beltartalmi értékek. 

A zeolit egy üledékes eredetű kőzet. Különleges tulajdonsága, hogy hő hatására felfújódik, nedvességtartalma csökken, könnyű, porózus anyaggá válik. Elnevezését – forró kő – a görög forrni (zeo) igéből és a kő (lithosz) szavakból kapta. A zeolit csoportot több mint negyven ásvány alkotja, amely kiválóan alkalmazható állattenyésztésnél, mint takarmányozási adalékanyag, szenny- és uszodavíz tisztításra, szennyvíziszap kezelésére és nehézfémek megkötésére, kerti tavak szűrésére, a fagyos, csúszós utak síkosság- és jégmentesítésére. Ezeken túl alkalmazzák a talaj nyomelemeinek pótlására. A zeolit egy alumínium-szilikát ásvány. A természetes előfordulás mellett létezik szintetikusan előállított zeolit is, amelyet szilícium-dioxid, alumíniumoxid és lúg hozzáadásával állítanak elő.

A kertészeti perlit hőkezelt vulkanikus kőzet, amely a hőkezelés miatt fertőzés és csíramentes. A talaj könnyebbé tételére használják (alacsony a fajsúlya, pórust tartalmaz). Ezen kívül a talajnedvesség szabályozására, és az ásványi műtrágyák hatásának meghosszabbítására is használják. A perlit tápanyagot nem tartalmaz, így a talajjal való keverés után megfelelő tápanyag kijuttatása is szükséges – tehát ez csak a talaj fizikai paramétereit módosítja, de jelentősen kedvező irányban. Tulajdonságaival biztosítja a növények gyökeresedését, és a vetőmagok egyenletes kikelését. Elősegíti a gazdag, és egészséges gyökérrendszer kialakulását. A perlit felhasználható gyökereztetéshez és szaporításhoz, szobanövények ültetéséhez, szabadföldi kertépítéshez és talajjavításhoz. Használatával optimális lesz a talaj levegőellátása, magasabb lesz a vízmegtartó-képessége, nő a szerkezet-stabilitása.