Őszi talajművelés, talajjavítás

2021-01-06 18:36:02 | Módosítva: 2021-01-06 18:53:22

Az ősz az idei kertészeti szezon végét jelenti a mi éghajlatunkon, de egyben a jövő év kezdete is, hiszen az ősszel elvégzett munkák már a jövő évre, akár évekre szólnak. A talajművelési módokkal, és a talaj javításával hatékonyabbá, sikeresebbé tehetjük a következő évi szezont.

Mindenkinek a kertjében vannak hosszabb és rövidebb élettartamra tervezett kultúrák. Gondoljunk csak bele, hogy amikor hónapos retket vetünk, a nevében is benne van: 30 nap múlva már fel is szedjük, tehát ez egy igen rövid tenyészidejű növény. A zöldségek többsége egynyári, tavasztól őszig maradnak a helyükön. Ám a gyümölcstermő bokrok (ribizli, szeder, köszméte) akár 8-10 évig is a helyükön maradnak, a gyümölcsfák pedig akár több évtizedig is. Utóbbiak esetén kevesebb lehetőségünk van a talaj javítására, míg ha a zöldséges kertben vagy az egynyári virágágyásban látunk problémákat, azok ősszel orvosolhatók. Ilyen lehet a túl kötött talaj, ami nem engedi elszivárogni a vizet, de a túl laza, homokos talaj is gond, melyen gyorsan leszalad a víz a mélyebb talajrétegbe a gyökérzóna alá, amit egy lágyszárú, nem mélyen gyökerező növény nem tud hasznosítani. Az ilyen problémák esetén van lehetőség a talaj javítására.

Forgassunk vagy ne?

A talaj forgatásával járó művelési módok régebben nagyon elterjedtek voltak, azonban egyre inkább terjednek a minimális művelést preferáló irányzatok. Itt sem minden fekete vagy fehér – mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Régebben alap volt, hogy ősszel a nagyobb területeket felszántották, a kisebb kertekben meg ennek a munkafolyamatnak a kiskerti megfelelőjét, az ásást végezték el. Ennek során a talaj felső 20-30 centiméteres rétege megfordul, a feje tetejére áll. A dolog hátránya, hogy a felső, humuszosabb réteget így leforgatjuk mélyebbre, felülre kerül a kevésbé termékeny talajrész, ami tavasszal – vetéskor vagy palántázáskor – hátrányára lesz a növényeknek. A minimális talajművelés hirdetői e helyett nem ásnak, hanem a talajt takarják szerves anyaggal, ami folyamatosan lebomlik, így egy igen termékeny felső réteg alakul ki. Ha belegondolunk, az erdőkben, mezőkön sem szánt senki, mégis tele vannak növényekkel, ha innen nézzük, valóban nem szükséges az ásás.

Az ásásnak azonban előnyei is vannak, olykor szükség lehet rá. Például gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, cékla, retekfélék) termesztésekor, ha nem lazítjuk az egyébként kötött talajt, a gyökerek elágazókká válhatnak, és rövidekké, azaz nem lesz megfelelő minőségű a gyökér. Kötött talajok esetén azért is lehet előnyös az ásás vagy szántás, mert a kifordított talaj jobban benedvesedik télen, a fagy pedig szétrepeszti a rögöket, azaz megfelelően hideg tél után igen kedvező aprómorzsás talajszerkezet fog kialakulni. Ebbe igen jól lehet tavasszal veteményezni, vagy palántázni egy gereblyés elmunkálást követően.

Még egy előnye lehet a talajforgatásnak, amikor talajlakó kártevőkkel fertőzött a terület. A cserebogár pajorok, drótférgek számát jelentősen megtizedeli a fagy, márpedig a kiforgatott talajban telelő kártevőkre ez jobban hat, hiszen így jobban átfagy a talaj, mint ásás nélkül. Érdemes tehát mindig előre eltervezni, jövőre mit hová szeretnénk vetni, ültetni és ennek megfelelően megválasztani a talaj őszi művelési módját. A szántóföldeken alkalmazott kombinátorozás kiskerti megfelelője a rotációs kapával történő lazítás. Ez kevésbé mélyen dolgozza át a talajt, mint az ásás, de a művelésmentesen hagyott talajhoz képest mégis lazább szerkezetet eredményez.

Fontos a jó időzítés is, és a talajművelést nem célszerű tavaszra hagyni. Tavasszal sokkal nedvesebb a talaj a téli csapadékok miatt, valamint azért is, mert télen hideg lévén, nem párolog el a nedvesség. Ha vizes talajt ásunk fel, kötöttebb típusoknál a nedvesen kifordított, majd megszáradt rögök kőkeménnyé szikkadhatnak, tehát még az is előállhat, hogy több kárt csinálunk, mint hasznot.

Ősszel még nem túl nedves talaj, ez a probléma nem jelentkezhet, ezért is jobb ekkor ásni, akár késő ősszel, vagy még télen is lehet erre alkalmat keríteni, de azelőtt még, hogy nagyon átnedvesedne a talaj. Az ősz munkaszervezés szempontjából is jobb, hiszen tavasszal sokkal több, más jellegű tennivaló is akad majd a kertben.

Talajok javítása

Az őszi talajműveléssel egy menetben megoldható a talajjavítás is. Az persze óriási munka, ha mondjuk nagy területen, és 10-20 cm mélységben talajcserét akarunk csinálni, hiszen ehhez már komoly munkagépek is kellenek, de kisebb területen, kevésbé drasztikus beavatkozásokkal is lehet jó eredményeket elérni, melynek eredményeit a következő években élvezhetjük, és élvezhetik a növényink is.

A túl kötött talaj levegőtlen, rossz a vízgazdálkodása, tehát ezt lazítani kell. Teríthetünk rá homokot, komposztot, esetleg perlittel, vagy zeolittal is próbálkozhatunk. Ezeket az anyagokat 1-2 cm vastagságban leterítjük a talajra, majd amennyire tudjuk kézikapával, vagy rotációs kapával beforgatjuk, így ez a rész lazább szerkezetűvé válik.

A túl laza talajnál az a cél, hogy a víz kevésbé gyorsan tudjon a mélyebb rétegekbe szivárogni. Ebben az esetben is jó a komposzt, de az érett szerves trágya, akár letermett gombakomposzt vagy tőzeg bekeverése is jó eredményt hozhat. Amennyiben tápanyagban szegény a talaj, akkor mindenképp szerves anyagot juttassunk bele.

A már korábban említett gyümölcsfák és díszfák esetén ilyen talajjavításra kevésbé van lehetőség, amikor a növény már a területen van, de ekkor is tehetünk pár dolgot az ügy érdekében. A fák körüli tányért nem árt az ültetés után több évvel is megtartani. Ennek lényege, hogy a törzs körül félméteres, vagy nagyobb sugarú körben eltávolítjuk a gyomokat és a füvet, és egy tányért alakítunk ki a földből, kis peremmel, ami a törzs felé lejt. Így a csapadék erről a területről a fa felé folyik, és jobban hasznosul majd a nedvesség. A törzs körül levő gyomok, vagy befüvesedés sok vízveszteséggel jár, hiszen ezek a növények a fától veszik el a nedvességet.

Amennyiben tápanyaghiány jeleit mutatja a fa (gyenge fejlődés, sárguló, vagy nem a fajra jellemző színű levelek), akkor tápanyaggal való feltöltéssel javíthatunk a helyzeten. Ezt végezhetjük injektálással, amikor a törzs körül, de még a korona alatt leütünk 20-30 cm mélyre egy karót, majd kihúzzuk, és a lyukba hosszú hatású műtrágyát szórunk. Másik lehetőség, hogy érett marhatrágyát vagy komposztot, esetleg granulált szerves trágyát szórunk a fa körül, és azt kapával kissé bedolgozzuk a talajba. A téli csapadék ebből a tápanyagokat a mélyebb rétegekbe juttatja majd, így tavasszal már jobb körülmények várják a növényt a lombfakadáskor, amikor elkezdi felvenni ezeket az anyagokat.

Ha mód van rá, akkor a lehullott lombot se hagyjuk a talajon tavaszig. A füvesített területek esetén kirohad alatta a fű, a zöldséges ágyás vagy a gyümölcsfák körül meg ez azért hátrány, mert kórokozók, kártevők áttelelését segítjük elő.

A talajjal kapcsolatos tennivalókat tehát érdemes ősszel elvégezni, és nem tavaszra hagyni.


A talaj forgatásának előnyei és hátrányai is vannak


Kis területen, például egy ágyásban könnyen megoldható a talaj javítása


A talajt javító anyagokat terítsük el, majd dolgozzuk be 5-10 cm mélyen


A forgatás nélküli művelésmódnál fontos a talaj szerves anyaggal való takarása


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Előkészületek a jövő évre

Ha rendezetten „rakjuk el” a kertet télire, akkor rendezetten találjuk tavasszal, és ez sok pluszmunkától megkímél majd bennünket akövetkező év kerti teendőit illetően. Összegyűjtöttünk néhány...


A talajművelés fontossága

Tavasztól őszig számtalan talajművelési munkafolyamatot alkalmazunk növényeink érdekében. A nagyüzemi szántás kiskerti megfelelője az ásás. A kultivátorozás kicsiben a kapálás, a fogasolás...