Fűtés napelemmel

A támogatott áram és gáz ár ugyan most is nagyjából a korábbi arányokat tükrözi, de az energiaválság miatt a piaci árakra ez már nem érvényes; a villany ára támogatás nélkül nagyjából duplájára nőtt – ha az áramszolgáltatótól vesszük –, a gázé viszont a lakósság részére a hétszeresére, más szektorokban pedig még ennek is a sokszorosára. Ráadásul nem tudjuk, hogy rendelkezésre fog-e állnia tél folyamán megfelelő mennyiség! Így a gáz alternatíváin gondolkodni nem csak az ár, hanem az elérhetőség miatt is gondolkozni kell.

A különböző elektromosságot fogyasztó fűtések látszanak a leg perspektivikusabb alternatívának jelenleg, de nagyon nem mindegy sem az, hogyan használjuk fel az áramot, és az sem, honnan jön. Egy kisebb – mondjuk kádár kocka – méretű családi ház évente több mint 13 ezer kWh energiát igényel. Korszerűsítéssel – ablakok cseréjével és szigeteléssel ez majdnem a felére, 8-9 ezer kWh-ára csökkenthető. Ez nagyjából a háromszorosa a ház egyéb villamos áram igényének.

Fűtőanyag a tetőről

Ha azt szeretnénk, hogy ez az árammennyiség a tetőről, saját napelemünkből jöjjön, akkor olyan mennyiségű napelemre lenne szükség, amennyi el sem fér a háztetőn, ráadásul ennek kivitelezése rengeteg pénzbe kerül. Ha ezt a sok áramot pazarlóan, villany kazánnal vagy fűtőpanelekkel használjuk fel, akkor a beruházásunk jó eséllyel nem fog megtérülni, és ez vonatkozik a legtöbb, az energiát egy az egyben fűtési energiává alakító megoldásra is, de nem egyformán. Energiatakarékos elektromos fűtés nincs, mert az igazság az, hogy ha egy fűtőpanel például 1000 W-os, akkor az 1000 W-ot fogyaszt, amikor működik. Abban az értelemben, hogy a hatásfoka jó, és megoldott a helyiségenkénti szabályozás, lehet energiatakarékos más rendszerekhez képest, de fogyasztás szempontjából nem energiatakarékos. Tehát ha elektromos fűtésben gondolkodunk, akkor mindenképp napelem is szükséges, hogy ne legyen magas havi fűtési költségünk. A napelem rendszer olyan energiaforrást jelent az elektromos fűtésnek, mely tiszta, környezetbarát és megfelelő betermelés esetén jelentősen képes csökkenteni az áramszámlát. Bár a fűtési időszakban a napelemek kevesebb villamos energiával látják el a házat, ennek ellenére télen sem kell teljesen lemondani a napenergiáról.

Hogyan használjuk fel az áramot

Ha az áramot sugárzó fűtéssel használjuk fel – infra panel, fűtőfilm stb. –, akkor a komforthoz szükséges hőérzetet alacsonyabb levegő hőmérséklettel, kisebb energia felhasználással is elérhetjük, tehát már is javul az arány. Kisebb napelem felülettel elő tudjuk állítani a szükséges áram mennyiséget, hamarább térül meg a befektetés. Hőszivattyúval vagy a jóval olcsóbban és egyszerűbben telepíthető hűtő-fűtő inverteres klímaberendezéssel ennél még jobb a helyzet. Ezen technológiák lényege, hogy 1 kWh villamos energiából 3,5-4 kWh fűtési energiát állítanak elő. A fent említett kádár kocka fűtéséhez már csak 3-4 ezer kWh szükséges évente, ami akár 10 éven belüli megtérülést is eredményezhet a napelemes beruházásunkra. Persze a napelem teljesítményt nem erre kell méretezni, hanem legalább a duplájára, de ez a beruházás már kifizetődő lehet, különösen a napelemekre vonatkozó jelenlegi – de már csak a meglévő napelemekre vonatkozó – szaldós elszámolással.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor erősen süt a nap, és sok áramot termel a napelem rendszerünk – ráadásul éppen ilyenkor kisebb a fogyasztásunk – akkor a felesleges áramot visszatáplálhatjuk az országos áramhálózatba. A fordított esetben – amikor kisebb a saját termelésünk, és nagyobb a fogyasztásunk – akkor viszont visszavehetjük a hálózatból a szükséges áram mennyiséget. És meghatározott időszakonként elszámolunk az áramszolgáltatóval. Az elszámolási időszakban a többletfogyasztásunkat a normál áramtarifával kifizetjük, ha viszont mi termeltünk többet, akkor az áramszolgáltató fizet nekünk – igaz lényegesen rosszabb tarifán. De tulajdonképpen ezen a különbségen fizetjük meg az országos energiahálózat használatát. A lényege, hogy a megtermelt és az elfogyasztott energiamennyiség kiegyenlíti egymást, és így az éves hozammal (és természetesen a megfelelő tervezésnek, kivitelezésnek köszönhetően) lenullázhatjuk a villanyszámlánkat.

Változás az elszámolásban

Nem szabad szem elől téveszteni viszont azt a tényt, hogy elektromos fűtés esetén az éves áramfogyasztás jelentős része a téli hónapokban jelentkezik, amikor pedig a napelem-rendszer a legkisebb teljesítményt nyújtja a rövidebb nappalok és alacsonyabb besugárzási szög miatt. A szaldós elszámolásnál jelenleg ez nem okoz nagy veszteséget, de számolnunk kell azzal, hogy a megtérülési időszak alatt jó eséllyel változik majd a betermelt villamos energia kapcsán az érvényben lévő szabályozási környezet. Amennyiben az elszámolás szabályai a felhasználóra nézve hátrányosan változnak, az jelentősen ronthatja a napelemes rendszerek, és rajtuk keresztül a napelemes fűtés megtérülését. Jelenlegi ismeretek alapján például 2024. január 1. napjától a szaldós elszámolás helyett a betermelt és elfogyasztott villamos energia mennyiségét külön-külön kell megállapítani. Ha a két árammennyiség tarifája jelentősen eltérne egymástól, akkor egészem másképpen kell majd a megtérülést számolnunk.

Októberben – meglehetősen váratlanul – a kormány a meglévő rendszert is módosította. A már működésben lévő napelem rendszereket ugyan nem bántotta, de az energiahálózat túltermelése miatt az új belépők előtt becsukta a kaput. Mostantól – meghatározatlan ideig – az új napelem tulajdonosai nem tudnak az országos hálózatba becsatlakozni, lényegében csak szigetüzemben tudják működtetni berendezéseiket. Ez a fűtési célú napenergia termelést gyakorlatilag ellehetetleníti, hiszen az otthoni energiatárolás csak a napi ingadozásokat tudja kiegyenlíteni, a nyári-téli termelés-fogyasztás kiegyenlítését nem. A napelem ugyan képes télen is áramot termelni, de ez aligha elég egy ingatlan téli fűtéséhez.    ?

Egy ténylegesen megvalósított napelemes és elektromos fűtéses ház tulajdonosa 2 év után megvonta a használat eddigi mérlegét. Házának tetejére 25 db 315 Wp napelem került, melynek összteljesítménye több mint 9 ezer kWh lett. 40 Ft-os kWh tarifán számolva 1 év alatt ezek a napelemek 388 ezer forintot termeltek ki. A ház fogyasztása – nem csak fűtés és meleg víz, hanem minden fogyasztóval együtt – majdnem 10 ezer kWh volt, ami 397 ezer forintot jelent. Ez napelemek nélkül elég magas összeg lenne, de miután a napelem termelését ebből le lehet vonni, már lényegesen kedvezőbb, kb. 10 ezer forint éves költség (havi szinten kevesebb mint 800 Ft jött ki.

A második évben – kevésbé spórolva a fogyasztáson – már kicsit romlott a helyzet, az éves rezsiköltség nettó 76 ezer forintra jött ki, vagyis valamivel több mint 6 ezer forint havonta. Valljuk be azért, ez sem nagyon barátságtalan összeg, amiben egy családi ház teljes energiaköltsége van benne.

Az elektromos fűtés számos előnnyel jár:

– az erre alkalmas ingatlanban könnyen és gyorsan kiépíthető,

– nem kell hozzá gázterv, kéményseprő nyilatkozata vagy más hatóság közbenjárása,

– nincs szükség kéményre és kéményseprésre,

– a fűtőanyagot nem kell feldolgozni, és a tüzet nem kell folyamatosan táplálni,

– a legtöbb esetben a karbantartásra sem kell költeni.