Ház kenderből

2021-08-31 15:32:24 | Módosítva: 2021-08-31 15:54:15

Bár a kendert ősidők óta termesztették Magyarországon, és a textilipar meghatározó alapanyagának számított, 2007-től gyakorlatilag teljesen megszűnt a hazai előállítása. Pedig az ősi alapanyag a textilgyártás mellett az építőiparban is jól alkalmazható. Olcsó, környezetbarát és meglehetősen könnyű termeszteni is. A kender négy hónap alatt nő meg, és ez idő alatt annyi szén-dioxidot köt meg, mint egy ugyanakkora területen lélegző erdő a teljes élete során. Nem csoda, hogy építőipari felhasználási lehetőségeiben újra fantáziát látnak szakemberek.


A kenderből épített házban élni a lakók szerint olyan, mintha hidegben a hatékony, de műszálas pulóver helyett egy jó meleg, puha pamutkardigánt vennénk fel. Elsősorban az atmoszféráját szeretik, nemcsak a hőmérséklet, hanem a hőérzet is más egy kenderből készült házban, mint más épületekben. Ha kint 33-34 °C van nyáron, a kenderházban csak 26 fok, az átmeneti időszakban nem kell fűteni, ilyenkor is 22 fok van bent.

Tisztább a ház levegője

Mert a mészalapú kötőanyag fertőtleníti a rajta áthaladó levegőt. Az akusztikai jellemzői is nyugtató hatásúak. Külföldön nagyon népszerű, és immár hazánkban is hódít.

Az építkezéshez a kendernövény belső, fás részét használják fel, ez a pozdorja, amiből régen bútorlap is készült: a növény zúzása során keletkezik, összetört hulladékként, egy gyártási folyamat mellékterméke. Ha pedig ezt a pozdorját összekeverjük vízzel és meszes alapú kötőanyaggal, egy habarcshoz hasonló állagú anyagot kapunk, a kenderbetont.

A mész reakcióba lép a kenderben megkötött szénnel, illetve a levegőben lévő szén-dioxiddal, így a rostok egy hosszú, lassú folyamat során kikristályosodnak, ezért a kenderbeton a bedolgozását követően még 20-40 évig tovább szilárdul. Ez az egyetlen olyan természetes építőanyag, ami nem kezd el amortizálódni a létrehozása után, sőt, javulnak a paraméterei. Előállítása, felhasználása nemcsak hogy kibocsátásmentes, de a növényhez hasonlóan az építőanyag is jelentős mennyiségű szén-dioxidot köt meg.




A kender felhasználásával készült betonnak igen kiváló építészeti előnyei vannak. A kenderbeton falazat – ugyanúgy, mint a vályogházak – kiváló páraszabályzó képességgel rendelkezik. A kenderház bármilyen külső páratartalom esetén is állandó stabil páratartalmat képes tartani az épületen belül. Ez kiemelten nyáron érdekes, amikor az alacsonyabb páratartalom a meleget is jobba elviselhetővé teszi. Szén-dioxid-megkötő képességének hatására a kenderbetonban egy olyan folyamat indul be, ami lehetővé teszi azt az úgynevezett átkristályosodást, ami folyamatosan egyre jobb és jobb tulajdonságokkal ruházza fel magát az egész kenderbetont.

A kenderbeton óriási előnye a kiváló a páraáteresztő és páraszabályozó képessége, ezért a rákerülő vakolatnak és festéknek is páraáteresztőnek kell lennie. Emellett jó hőszigetelő és hőtároló – a mai építőanyagok nem képesek minderre, csak többen rétegben. Például a vályog nagyon jó hőtároló, de rossz szigetelő, míg a szalma pont fordítva, tehát ezeket más anyagokkal is érdemes kiegészíteni. A kendernövény nagy mennyiségű cellulózt képes beépíteni a fás részébe, ami növeli a hőtároló képességét. Lassan veszi fel a hőt, és lassan is adja le. Ez 40 centiméter vastag falszerkezet esetén 0,186 W/m2K hőátbocsátási tényezőt jelent, a 40 centiméteres kenderbeton falazatú épület megfelel a 2020-tól érvényes, szigorúbb energetikai követelményeknek is. A kenderházakban nincs szükség további szigetelésre, nyáron sem melegszenek fel, és a mész miatt távol tartják a bogarakat. Igaz, a kender a wifinek sem barátja, mert a mikrohullámokat is megszűri.




A kenderház kétféle módon készülhet. A hagyományosabb eljárás szerint a keveréket beöntik két zsalu közé, de ez elég lassú megoldás, nagyobb a munkaerőigénye, így drágább is. A másik módszer lényege, hogy a kenderpozdorját, illetve a kötőanyag és a víz keverékét külön csövön egy szórófejbe vezetik, a kenderbeton ott keveredik össze. Ezután egy belső oldali zsalura vagy egyéb szerkezetre fújják rá. Ez kevesebb munkaerővel, sokkal gyorsabban készül. A fal belső oldalaként például a gipszkartonhoz hasonló, táblás építőlemezeket használhatunk, ami aztán kiválóan glettelhető és festhető. Egy száz négyzetméteres ház építése során ez a munkafázis két-három hetet vesz igénybe kézi módszerrel, míg a gépi változat esetén négy-öt napot. A kétféle eljárás között energetikai szempontból nincs különbség.

Mivel a kendert vázkitöltő anyagként használják – a jelenleg engedélyezett formájában –, váztartó szerkezet szükséges hozzá, ami lehet fa-, fém- vagy betonpillér. Idővel egyébként teherbíró szerkezetté szilárdul, de ez hosszú folyamat, nagyon megnyújtaná az építkezések időtartamát. A kenderház tehát könnyűszerkezetes épületnek tűnik, de hőtároló képessége sokkal jobb. A kenderbetont a fal-, födém- és padlószerkezetben, továbbá a ferde tetősíkban is használják, így nem melegszik át nyáron a tetőtér. Mivel az épületet a váz tartja, többemeletes házakat is lehet kenderfalazattal építeni, a kivitelezés ára pedig nagyjából megegyezik a hagyományos, szigeteléssel ellátott téglaházak építési költségeivel.

2016-ban a Csongrád megyei Domaszéken épült az első kenderház külföldi tapasztalatokat összegyűjtve. A 100 négyzetméter alapterületű családi ház építéséhez mindössze másfél hektáron megtermő ipari kender – mintegy 12-13 tonna – elegendő volt. Maga a kenderbeton ugyan 15-20 százalékkal drágább, mint a hagyományos tégla, de a falazat a teljes építési költség mintegy ötödét emészti csak fel, így az épület egészére vetítve alig néhány százalék az árfelhajtó hatása, ami a hőgazdálkodásban könnyen visszajön. Egy ház akár négy hónap alatt elkészülhet. A munkálatok egy részét meg lehet spórolni – például a vezetékek bevésését és a külső hőszigetelést. Belül magnézium-oxid lapokkal vonják be a falakat, kívülről légáteresztő vakolatot kap a felület.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A legkényelmesebb építkezés

Kétféle embertípus van, ha az építkezés kerül szóba: az egyik szeret mindent maga intézni, szaladgálni a beszerzendő anyagok után, vásárolni, intézkedni, nyüzsögni. És vannak azok, akik a...


Alacsonyabb rezsiköltség, zöldebb otthon

Az új házak építésénél jövő év elejétől jelentősen szigorodnak az energiahatékonysági előírások. A rendelkezés szerint 2021. január 1. után már csak olyan lakóépület kaphat használatbavételi...