Mikor és mivel szigeteljünk

Éghajlatunkon a szigetelési munkák elvégzésére a tavasz, a nyár és a kora ősz a megfelelő időszak. Olyan hőszigetelő rendszerelemeknek, mint a ragasztók vagy a vakolatok száradási tulajdonságai miatt a külső falszigetelést nem szabad plusz 5 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten végezni, és ideális esetben a hőmérséklet 25 °C-nál sem magasabb. A homlokzati szigetelési munkát nem szabad erős szélben vagy túl erős napfényben végezni. A munka megkezdése előtt érdemes meggyőződni arról, hogy a fogadófelület szilárd és tiszta (por- és olajmentes). Fontos az is, hogy a homlokzati elemeket, például ablakokat, ajtókat, bent maradó redőnytokokat a hőszigetelési munkálatok megkezdése előtt kell beépíteni.

A szigetelőanyag piacon széles választékkal találkozhatunk. Ismeretek hiányában könnyen összezavarodhatunk a választás tekintetében. Amit figyelembe tudunk venni; az egyes szigetelőanyag fajták műszaki tulajdonságai és termékelőnyei. Fontos, hogy biztosítható legyen a szigetelés felületfolytonossága és egyenértékűsége anélkül, hogy a szigetelés minőségét lerontó hőhidak képződjenek, melyeken keresztül a hő távozik.

Az egyik legnépszerűbb jellemző

Mely alapján egyes építtetők szigetelőanyagot választanak – a hővezetési tényező az ún. lambda érték. A szakértők azonban úgy vélik, hogy ez az érték nem lehet az egyetlen választási kritérium. Ennek oka, hogy a szigetelés minősége függ a felhasznált szigetelőanyag vastagságától, de számít az is, hogy a szigetelt épületszerkezet milyen anyagokból áll.

Nem árt tudni, hogy a szigetelőanyagoknak olyan egyéb tulajdonságai is vannak, melyek hatással vannak kényelmünkre, biztonságunkra, egészségünkre és az energiahatékony üzemeltetésre. Ideális esetben a felhasznált hőszigetelőanyag a legmagasabb, A1 nem-éghetőségi osztályú, ami jelentősen növeli a tűzbiztonságot, tűz esetén hozzájárulnak az épületszerkezet szilárdságának fenntartásához, meghosszabbítják az bent tartózkodók meneküléséhez szükséges időt, és emellett nem fejlesztenek mérgező füstöt a helyiségekben.

Jó, ha a választott szigetelőanyag megfelelő páraáteresztő tulajdonsággal is rendelkezik. Ennek köszönhetően ugyanis a szerkezeten belüli páralecsapódást – és ezzel összefüggésben a penész – kialakulásának kockázata minimálisra csökken. A megfelelő akusztikai paraméterek szintén fontosak, hogy a szigetelés is védje az épületet a nem kívánt zajoktól; jöjjön az egy lármás szomszédtól vagy a környező utcákról. Minél vastagabb a szigetelés, annál jobb, annál erősebb lesz a szigetelési képesség. A szigetelőanyag vastagságának kiválasztásakor érdemes az előírások által megfogalmazott minimális értékeket túllépni. Javaslataink a vastagságokra: 20 cm a homlokzatra, 15 cm a padlók esetében, 10 cm a válaszfalakba és 30-30 cm (két rétegben) a magastetőkhöz.

Szinte minden építtető felteszi azt a kérdést, hogy szigetelje-e az egész házat, vagy csak néhány részét. Szigetelje még a pincét és a padlást is – de hát ott ritkán vannak? Ha minél több pénzt szeretne megtakarítani a fűtésen, ha jobb beltéri klímát szeretne biztosítani, ha nem szeretne hőhidakat, akkor minden szóba jövő felületet érdemes szigetelni. A családi házak külső falain keresztüli hőveszteség 20 és 35 százalék között mozog (egy szigeteletlen épület teljes hőveszteségéhez képest), ezért a homlokzatokat az épület fűtésével kapcsolatban felmerülő költségek csökkentése érdekében mindenképpen szigetelnünk kell. A tetőtéren keresztül is sok hő szökhet el, ezért magát a tetőt vagy a padlásfödémet is fontos leszigetelni. A válaszfalak és a padlók esetében főleg a hanggátláson van a hangsúly, de a padlók, födémek tekintetében – főleg, ha alatta fűtetlen garázs vagy pince található – szintén elengedhetetlen a szigetelés.