Otthonunk színe: esztétikai szempontok és a fizika

2020-06-17 08:57:00 | Módosítva: 2020-06-17 10:42:00

MESTER+ Lehet, hogy még csak a tervező asztalon látjuk leendő otthonunkat, lehet, hogy még csak számítógépes grafika alapján kell elképzelnünk, milyen is lesz majd a valóságban, az biztos, hogy a színvilágát már magunk elé képzeljük. Talán már a végső döntést is meghoztuk a homlokzat színét illetően, pedig még egy kapavágás sem történt. Ilyenkor talán ez még nem is baj, de amikor már tényleg az építkezés utolsó stádiumában vagyunk, azért fontoljuk meg a végső döntést.


Annál is inkább, mert a házat újra festeni nem olyan egyszerű, mintha egy szoba színét „néztük be”, és a plusz költséget felvállalva átfestetjük, vagy saját kezűleg átfestjük. Még ha egyszerű homlokzatfestékben gondolkozunk, akkor is komoly költséget jelent az épület felállványozása, maga a festék és persze a munkadíj. Színezett vakolatnál még problémásabb lenne az új szín. Tudomásul kell vennünk, hogy házunk színét legalább 20 évig fogjuk nézni, csodálni vagy utálni.

Ha csak a téma esztétikai oldalát nézzük

Sok mindenre rá lehet mondani, hogy ízlés kérdése. Valójában persze ez csak arra jó, hogy megmagyarázzuk hibás döntésünket. Mert például egy rajz, vagy egy számítógép monitoron látott 3D grafika alapján választottunk színt, aztán amikor a valós méretben, a valós környezetében látjuk a házat, akkor az a szín valahogyan másképp hat. Nem mindegy, hogy az erdőszélen álló nyaralón, vagy az utcai házsorba illeszkedő épületről van szó. Legjobb, ha meglévő épület valós színe alapján határozzuk el, hogy ez nekünk is tetszik. Ilyenkor csak be kell kopogtatni, és megkérdezni a tulajdonostól, hogy tudja-e háza homlokzatának színkódját.

Az sem mindegy, hogy egy adott szín milyen felületi struktúrán jelenik meg, egészen másképp fog hatni egy rücskös felületen, mint egy simán. A fényviszonyokra is figyeljünk, más az összhatás egy derült kék égboltba ágyazva, mint párás, ködös levegőben vagy sűrű fák árnyékában. Figyeljünk arra is, hogy a mintaként kiválasztott valós épület méretében, formájában összehasonlítható-e a magunknak megálmodottal. A méret-különbségek teljesen megváltoztathatják ugyanannak a színnek a hatását. Legyünk figyelemmel a helyi építésügyi szabályokra is. Sok helyen meghatározzák, hogy milyen színek közül választhat az építkező vagy ház-felújító.






Az esztétikai szempontok mellet – vagy inkább felett – aztán megjelenik a fizika is. Azt az alapszabályt mindenki ismeri, hogy a sötét színek elnyelik a fényt, így a fényben lévő hősugarakat is, a világosak jobban visszaverik. Emiatt a sötét színű tárgyak a napsugárzás hatására jobban felmelegszenek, mint a vilá­gosak. A műszaki életben általánosan használják a tárgyak „világosság értékét”, amit német területről átvéve HBW értéknek neveznek. Ez az elméletileg 0-tól 100-ig terjedő szám egy felületről – például egy homlokzatról – a színkép látható tartományában visszavert fény százalékos arányát jelzi. Ebből következően minél kisebb, annál több fényt nyel el a kérdéses szín, azaz annál sötétebbnek látjuk a felületet – és minél nagyobb a szám, annál világosabbnak. Elméletileg a HBW=0% a teljesen sötét, minden látható fényt elnyelő felület, míg a HBW=100% – ugyancsak elméletileg – minden látható fényt visszaver.

A HBW-értéket alapvetően nem a homlokzat világosságának mérésére alkották meg – a fény elnyelése vagy visszaverése közvetlenül befolyásolja a felület hőelnyelését. A vissza nem vert sugárzás elnyelődik a felületben, azaz a sötét homlokzat napsugárzás hatására jobban felmelegszik. Persze a felmelegedés nem csak a felület színétől, hanem pl. annak struktúrájától is függ. Minél erősebben strukturált a színező vakolat, annál jobban melegszik, mivel az egyszer már visszavert fénysugarak elnyelődhetnek a struktúra belsejében. Ezzel párhuzamosan a simább felületek magasabb fényvisszaverő képességüknek köszönhetően kevésbé melegszenek fel.




Ha a színezőréteg alatt közvetlenül a vakolat és a fal teherhordó szerkezete található, a színezővakolat a napsugárzásból nyert hőt folyamatosan képes leadni a falazatnak – aminek hőkapacitása igen nagy, továbbá a felvett hőt folyamatosan képes leadni a belső oldalán. Ezért a sötét színek használata hagyományos homlokzaton jellemzően nem okozza a színezővakolat-réteg veszélyes felmelegedését.

Homlokzati hőszigetelő rendszernél azonban a színezővakolat pusztán a – falazathoz képest elhanyagolható hőkapacitású – tapaszrétegnek képes átadni a napsugárzásból folyamatosan felvett hőenergiát. A tapaszréteg alatt elhelyezkedő hőszigetelő táblák nagyon lassan veszik fel a hőt, így a sötét színezővakolat és a tapaszréteg tűző napsugárzás hatására rendkívüli mértékben, akár 70 °C fölé is felmelegedhet, ami jelentős alakváltozással is jár. Szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy a polisztirol táblák is olyannyira felmelegszenek, hogy a hőtágulás hatására alakváltozásuk megrepeszti a homlokzat külső rétegét, ami ellen a táblák megfelelő ragasztásával és gondos dübelezésével védekezhetünk.






Ennél is rosszabb esetben a polisztirol táblák maguk is 70 °C fölé hevülhetnek és megolvadhatnak. És ha mindez nem lenne elég, a forró nyári napok egyéb veszélyt is tartogatnak. A napközben felvett hőenergiát a homlokzat normál esetben az esti és éjszakai órákban, fokozatosan adja le. Azonban a napsugárzásnak közvetlenül kitett homlokzatok az időjárás egyéb viszontagságainak is ki vannak téve, így például a csapadéknak. A nyári napokon akár 70 °C fölötti hőmérsékletig is felforrósodó, vékony bevonatot egy gyors lehűléssel érkező hideg zápor percek alatt akár 50-60 °C-kal is lehűtheti, azaz a forróságban kitágult színezővakolat és a tapaszréteg néhány percen belül visszanyeri eredeti alakját – ami valószínűsíthetően rövid időn belül repedéseket okoz a bevonaton. Tehát a színválasztás, azaz a HBW-érték nemcsak a homlokzat esztétikáját befolyásolja, hanem helytelenül megválasztva szemmel látható mechanikai károsodáshoz is vezethet.

Az építőanyag gyártók irányelvekben foglalták össze ajánlásaikat a vakolat színére vonatkozóan. Eszerint a HBW-értéknek mindenképpen magasabbnak kell lennie 25%-nál, és lehetőleg érje el a 30%-ot. A vakolatgyártók is feltüntetik termékeiken, illetve a termékek színkártyáin a HBW értéket. A színkártya tartalmazza továbbá az egyes színezővakolatokhoz ajánlott legkisebb HBW-értékeket. Műszaki sajátosságaikból adódóan a műgyanta, azaz a diszperziós kötőanyagú bevonatok a legellenállóbbak a hőterhelés okozta alakváltozásokkal szemben, így ezekkel hordhatók fel a legkisebb HBW-értékű színek. A szilikát és a szilikongyanta kötőanyagú színezővakolatokhoz már magasabb minimális HBW-érték javasolt, míg az ásványi kötőanyagú színezővakolatok legkisebb engedélyezett HBW-értéke a legmagasabb.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szigetelés és szállópor

Tetőszigeteléssel akár még ebben a fűtési szezonban is 25%-kal csökkenthetjük a fűtésszámlát. Magyarországon 70%-ban a lakossági fűtés a felelős a téli szezon kezdetén megnövekvő...


Gépészeti rendszerek szigetelése

Az épületek homlokzati és magastető szigeteléseiről szerencsére már egyre több szó esik, van azonban egy ritkábban előkerülő téma: a különböző épületgépészeti elemek, vezetékek és...