Cseréptetők

A tetőfedő anyagok soha nem látott választékával szembesülhet az, aki házépítésre vagy felújításra adja a fejét. Reneszánszát éli a pala, a nádfedeles tető, széles körben terjed az előnyös tulajdonságokkal bíró zsindely. A legnépszerűbb fedési mód mégis a cserép, ahol szintén a bőség zavarával küzdhet az érdeklődő.

A tetőfedés kezdetlegesebb módjai után az i. e. VIII. században Kis-Ázsiában és görög területeken már alkalmazták az égetett agyagból készített cserépfedést, amely jó tulajdonságai révén a mai napig alkalmasnak bizonyult e feladatra. Az első égetett agyag cserépből készített tető az etruszkok ún. lakonikus tetője volt, ezt követte a szicíliai tető elnevezésű lécezett cseréptető. A rómaiak korintoszi tetője már a teljes birodalomban elterjedt. Európában a XII-XIII. században Franciaországban kezdtek el kerámiacserepeket égetni, ahol már a maiakkal nagyjából megegyező méretű tetőcserepeket készítettek. Ebben az időszakban jelent meg a ma kolostorfedésnek is nevezett barát-apáca cserépfedés. A hódfarkú cserepek elődjei voltak az ökörnyelv, illetve tehénszáj formájú cserepek. A 15. évszázadban a Gilardoni fivérek fejlesztették ki az első hornyolt cserepeket, majd a 19. században megjelentek a lapos-hullámos tetőcserepek.

Tetőhöz a cserepet

Tondach cserépA pikkelyszerű elemeknek köszönhetően cserépfedéssel gyakorlatilag bármilyen formájú tető kirakható, legyen az sík, kúpos, vagy íves. A cserépfedés egyaránt használható közepes, illetve meredek hajlásszögű tetőn. Mivel a tető csak a cserepek átfedésének köszönhetően válik vízzáróvá, ügyelni kell arra, hogy alacsonyabb hajlásszögű tetőn (25-30°) jóval nagyobb átfedést kell biztosítani (10-12 cm), mint nagyobb hajlásszögű (55-60°), meredek tető esetén (7-8 cm).
Olyan épületeknél, ahol a padlásteret nem használják emberi tartózkodásra, előfordul, hogy az épület két átellenes oldalán más-más átfedést alkalmaznak. Az ún. viharoldalon ugyanis mindig nagyobb átfedés szükséges, mint a normál oldalnál. Ha egy régebbi épület tetőterét utólag akarjuk beépíteni, érdemes tudni, hogy lakott tetőtérnél mindig a viharoldal-féle nagyobb átfedést kell alkalmazni, vagyis elképzelhető, hogy utólagos tetőtér-beépítésnél át kell rakni a tetőt.
A tökéletes vízzáróság biztosítása az egyik legnehezebb feladat, ami tulajdonképpen az elemekből összerakott tetőfedésnél tökéletesen soha sem oldható meg. A tető alapvető feladata, hogy a ráhullott csapadékot szeles és szélcsendes időben is a lehető leggyorsabban a ház határfalain kívülre vezesse. Normális esetben az eső a legtöbb tetőn mindenfajta nehézség nélkül gyorsan leszalad, egy szélvihar kísérte kiadós nyári záporban azonban a víz képes utat találni magának a cserepek közti réseken, és eljut a tető alatti részbe. Jól megépített épületnél, vagy olyan régebbi épületeknél, ahol a padláson csak a macska lakik, ez nem jelent gondot, hiszen normális esetben itt csak olyan kis mennyiségű vízről lehet szó, ami hamar kiszárad.

Agyag- vagy betoncserép?

Leier betoncserépA kerámiacserép anyaga finom szemcséjű, kivirágzást vagy elszíneződést okozó szennyező anyagoktól mentes agyag, minőségétől függő mennyiségű adalékkal keverve, hogy jól formázható legyen, és a szárításkor fellépő zsugorodása ne legyen több 6-8 százaléknál. Az alapanyagból szalagprésen vagy különleges sajtóval alakítják ki a cserepeket, majd szárítás után 1000-1100 °C-on kiégetik.
Készülhet mázas, vagy máz nélküli kivitelben. Az agyagcserép ugyan természetes anyag és már évszázadok óta használatban van, égetés során azonban vetemedhet. A színezett, azaz mázas kivitelű cserepek bevonata jégeső esetén károsodhat. A betoncserép nagy előnye ezzel szemben, hogy csak szárítják, így mérettartóbb, és mivel anyagában színezett, a termékcsoport az időjárás viszontagságainak ellenállóbb.
A betoncserép esetén a tető egyenletes súlynak van kitéve a jó vízzárósága miatt, míg az agyagcserép esetében száraz időben tetőt kisebb terhelés éri, viszont csapadék esetén ez a súly meghaladhatja a betoncserép négyzetméterre vetített súlyát is. Ez főképp a natúr (nem mázas kivitelű) agyagcserepekre érvényes, ezért tévhit az, hogy az agyagcserepeknek nem kell olyan erős tetőszerkezetet készíteni.
Az égetett agyag- és a betoncserepek mindig lécezett tartószerkezetre kerülnek fel, alátétfóliázva. A fóliának a tetőtér beépítéskor és a nélkül is nagy szerepe van, ugyanis megvédi a házunkat a porhó ellen. Attól függően, hogy beépíteni kívánjuk a tetőt vagy sem, a tetőfedő anyagokkal rendszerben kapható az ajánlott páraáteresztő fólia. Akármilyen cserepet is választunk tetőnkre, érdemes szem előtt tartani, hogy a kiválasztott termék kapható-e komplett rendszerben. A fedést saját rendszer elemeivel egyszerűbb és biztonságosabb összeépíteni, mint idegen tartozékokkal, ami növeli a hibák, a beázás eshetőségét.

Jellemző cserépfedések

Hódfarkú cserépfedés

A hódfarkú cserépfedésnél ismert az ún. kettős hódfarkú cserépfedés, illetve a korona- vagy lovagfedés. A kettős fedés elnevezés azt jelenti, hogy a tető minden egyes pontján legalább dupla cserép fedi az épületet, sőt, a lécek fölött a takarás miatt három réteg cserép fekszik egymás fölött. Nagy előnye, a jó vízzárása, emellett könnyen javítható, és íves, kúpos tetőfelület fedésére is kiválóan alkalmas. Tetszetős megjelenése miatt nagyobb értékű lakóépületeknél használják. Nem szokták előnyére írni, hogy a fedés maga igen súlyos, így a tetőszerkezet sok anyagot, és sűrű lécezést igényel.

Tondach cserépA korona- vagy lovagfedés

Szintén hódfarkú cserépből készül, értéke megegyezik a kettős hódfarkú cserépfedéssel. Ugyanúgy előnye, hogy jó a vízzárása és könnyen javítható, ritkább lécezése miatt azonban kevésbé viharálló. Reprezentatív és műemlék jellegű épületeken használják.

Hornyolt cserépfedés

A hornyolt cserépfedés egyrétegű, ebből adódóan a cserepezés önsúlya lényegesen kisebb, s így az egész tetőszerkezet lényegesen gazdaságosabb. Mivel az egyes cserepek horonnyal kapcsolódnak a mellettük lévő cseréphez, jóval ellenállóbb a szélnek, viharnak. Mivel ezek a sajtolt cserepek nehezebben faraghatók, egyáltalán nem alkalmasak ívek, illetve kúpos tetőfelület fedésére, továbbá az egyes szerkezeti csomópontok (vápák, tűzfalcsatlakozások, kéményáttörés, tetőablak stb.) kiképzése is körültekintőbb munkát igényel.

Kolostorfedés (barát-apáca fedés)

Hazánkban csak néhány műemlék jellegű házon találkozunk e különleges hatású fedéssel, amely a mediterrán országokban gyakori. A kolostorfedésnél homorú és domború formában helyeznek el egymásra kúpcserepeket, a homorú cserepek a keskenyebb, a domború cserepek a szélesebb oldalukkal néznek az ereszvonal felé. Nagy előnye, hogy alacsonyabb hajlásszögű, kedvező éghajlat mellett akár 15°-os (Magyarországon minimum 25°-os!) tetőhajlásszögnél is alkalmazható. A nagy önsúly, illetve az elengedhetetlenül szükséges kétirányú lécezés, valamint a bonyolult csomóponti részletmegoldások igen drágává teszik ezt a fedési módot.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A régi palatetők felújításai

Mivel a régi palatetők azbesztet is tartalmaznak, az évtized közepére az ilyen anyaggal fedett tetők – 30-50 éve használják – egyre gyakrabban szorulnak majd renoválásra, teljes felújításra. A...


Esővédő előtetők

Az épületek bejárati ajtaja többnyire védtelen az eső ellen. Ez nem csak kellemetlen az ajtóban állóknak, hanem maga az ajtó is fokozott károsodásnak van kitéve. Az új építésű épületeknél erre már...