Gyökérzöldségek

2023-01-12 14:11:28 | Módosítva: 2023-01-13 09:37:02

A sárgarépát, petrezselymet, pasztinákot üzemi méretek között ágyásos, vagy bakhátas technológiával termesztik. E módszerekből érdemes tippeket meríteni a kiskerti termesztéshez is.


Akár egész évben termeszthetők

Tavasztól szakaszos vetéssel, folyamatos friss gyökérfelszedés érhető el, de akár télen, a konyhaablakban is termeszthetünk bébi répát, a levele pedig jó téli saláta alapanyag. A sárgarépát és más gyökérzöldségeket bakhátas és ágyásos technológiával is termesztik üzemi mértekben. Ennek elvét hasznos kiskertekben is követni főleg kötött talajok esetén. Míg laza, homokos talajoknál kisebb az esély a girbe-gurba elágazó gyökér kialakulására, kötött talajokon, még intenzív talajlazítás esetén is, ez szinte borítékolható.

A görbe és elágazó répákkal a fő probléma az, hogy konyhai előkészítésekor, pucolásakor sokkal több hulladék keletkezik, emellett ez egy gazdaságtalanul, és sokkal több munkával megpucolható forma. Ehhez hozzáadódik még, hogy a túlzottan kötött talaj miatt ilyen „atipikus formájúvá” váló sárgarépa gyökerek általában meg sem közelítik azt a méretet és tömeget, amit az adott sárgarépa fajta ki tudna hozni magából. Ez szintén nem hatékony, hiszen ugyanannyi ráfordított munkával, öntözéssel kisebb eredmény érhető el, mint amire lehetőség lenne.


Miért jó ha kiemeljük? Ágyás vagy bakhát?

A bakhát és a kiemelt ágyás esetén is – amikor ezek felépülnek – lazul a talaj, mivel a talajszint síkjából kiemeltek e részek, a növekvő répagyökerek könnyebben tudnak fejlődni bennük, mivel oldalirányba így van lehetőség a talaj elmozdítására.

Kertészeti üzemi körülmények között mind a bakhátat, mind az ágyást géppel készítik, de ezeket a házi kertben kapával is egyszerűen megoldhatjuk. A gépi készítésű bakhátak 75 centiméterenként vannak egymástól, mindegyiken két sor van. Az ágyás 150 centiméter széles, és három ikersor van rajta. A bakhát előnye, hogy amikor már nagy a lomb, az ágyások közötti „alagútban” jól jár a levegő, így e szellőztető hatás csökkenti a növényvédelmi problémák kockázatát. Hátránya, hogy mivel a bakhát lejtős, így az öntözővíz egy része lefolyhat róla, ahelyett hogy beszivárogna, és a növény gyökérzónájában hasznosulhatna. Az ágyásosnál ez a szellőző hatás jóval kisebb mértékben érvényesül, de mivel a teteje sík, így az öntözővizet jobban beveszi az ágyás. Ez a vetést követő kelesztő öntözésnél is nagy előny. Az ágyásos megoldást sokszor a szalmatakarásos technológiában alkalmazzák. Ennél a répákat novemberben szalmával takarják, és csak tavasszal, márciusban szedik fel. Az ilyenkor felszedett répa teljesen friss, nagyon jó ízű, és a kint telelőnél nem kell számítani a hűtőházi tárolásnál jelentkező dehidratációra.

Az öntözés odafigyelést igényel

Mivel az ágyás és a bakhát is a talaj síkjából kiemelkedik, így a légmozgás, azaz a szél és a napsütés szárító hatása jobban érvényesül, emellett öntözésnél a bakhátnál inkább, de a kiemelt ágyásnál is jellemző a lehet a víz felszíni elfolyása. Ezért itt kisebb vízhozammal, de hosszabb ideig öntözzünk, így jobban benedvesedik a talaj, hiszen gyors és nagy vízadagú öntözésnél a víz lefolyik e kiemelt részekről, míg ha időt hagyunk erre, akkor szépen beszivárog a talajba. Az is jó megoldás – bakhátnál hatékonyabb –, ha a bakhátak közötti részt árasztjuk el vízzel, és innen majd felfelé is szivárog abból, átnedvesítve a megemelt részeket.

Akár télen is, nyersen a legjobb

A sárgarépánál fajtától és a helyi termesztési körülményektől függően 2-4 hónapig tarthat mire felszedhető gyökerünk lesz. Tavasztól július végéig folyamatosan vethető, ám érdemes lehet még ennél később is vetni, bár ekkor nagyméretű répákra nem számíthatunk, de a kisebb zsenge bébi répák is nagyon ízletesek, és ezeknek a levele felhasználható salátának is az őszi, már zöldségválasztékban kevéssé bővelkedő időszakban. Sőt bébi répa a zöldfűszerekhez hasonlóan akár télen a konyhaablakban is nevelhető. Ha télen friss répát vagy petrezselyemzöldet szeretnénk termeszteni a magról, cserépben nevelt növények mellett kipróbálhatjuk az újratermesztés is, amikor egy répagyökér felső részér levágjuk (3-5 cm), pár napig hagyjuk beszáradni, majd földbe ültetve, nedvesen tartva meghajtatjuk.

Nyersen fogyasztva a sárgarépa értékes és tápláló kiegészítő étel. Használhatjuk levesek, saláták, főzelékek, hidegkonyhai készítmények, bébiételek alapanyagául, köretnek érdemes nyersen lereszelni, és fűszerezni, élettani hatásai ugyanis hőkezelés nélkül a legjobbak. Étrendünkbe hasznos beillesztenünk, hiszen karotinjai erősítik az immunrendszert, védenek a szabadgyökök károsító hatásával szemben, segíthet a daganatos betegségek megelőzésében, növeli a nyálkahártya ellenálló képességét a baktériumokkal és a vírusokkal szemben.

A sárgarépa összetevői közül a legfontosabb a karotin tartalma, mely többszörösen magasabb, mint a többi növényben. A répa egyébként jól tárolható, a téli tárolhatóságát segíti, hogy benne található illóolajok ellenállóvá teszik a gyökérrothadással szemben. A magasabb páratartalmú, fűtetlen pince korlátozza a gyökér vízvesztését, fonnyadását, az alacsony (0-5 °C) hőmérséklet a hajtás beindulását és betegségek terjedését gátolja.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Vetőmagvásárlás, itt az ideje

Régebben sokan az előző évi saját magfogásból népesítették be haszonkertjeiket, azonban a hibrid fajták terjedésével ez már nem annyirajó ötlet néhány zöldségnövény esetén. A választék óriási,...


Oltott zöldségpalánták

A zöldségoltványok számos előnnyel rendelkeznek a saját gyökerű egyedekkel szemben, de ennek ára van, hiszen megnövekszik a költség, mert két növényből „készítünk” egyet. Azt, hogy a gyümölcsfák...